Madár István

2011. július 25. 15:37 | Madár István

Ki megy csődbe a görögök után?

A görögök kimentése után is jócskán találunk csődveszéllyel meggyanúsított országot az eurózónában. Némiképp váratlanul került a napokban a négy korábban is kockázatosnak minősített ország közé Olaszország, időről időre pedig Belgium neve is felmerül. Az alábbi egyszerű vizsgálat arra próbál válaszolni, hogy a válsághoz közelinek kikiáltott országokat államháztartási helyzetük alapján mennyire érdemes összemosni. Mint látni fogjuk, ezek az országok nem csupán az itt nem részletezett tényezőkben (versenyképesség, finanszírozási lehetőségek, politikai és strukturális környezet stb.) különböznek, hanem az alapvető fiskális pozíciójukban is.

2011. július 22. 09:30 | Madár István

Ez a tűzfal még lángba boríthatja Európát (Vélemény)

Tabuk fognak ledőlni a görögök megmentése kapcsán - jósoltuk a múlt héten. Tegnap a meggondolatlan nyári szabadságáról visszarángatott Európai Unió úgy döntött, mégis megpróbálja, hogy ne dőljön le egy sem - talán még sikerült is neki. Viszont a tabuknak nem az a sajátja, hogy nem dőlhetnek le, hanem hogy érinthetetlenek. Márpedig itt néhány jó alaposan össze lett tapogatva.

2011. június 17. 15:22 | Madár István

Egyben tartható-e az eurózóna?

Képtelen az Európai Központi Bank olyan kamatpolitikát folytatni, ami minden tagország számára megfelelő lenne - állapítja meg a San Franciscó-i Fed egy rövid elemzése. Az eurózóna periférikus országainak ugyanis olyan kamatszintre lenne szüksége, ami a központi országok számára elfogadhatatlanul alacsony. Ebből óvatosan ugyan, de számos igen kellemetlen következtetést vonhatunk le az eurózóna működőképességével kapcsolatban.

2011. június 08. 10:37 | Madár István

Betonba vagy aranyba öntjük az egykulcsos adót?

Kétharmados törvényben rögzítené a kormány az egykulcsos szja-rendszert, illetve azt, hogy annak kulcsa nem lehet magasabb 16%-nál - derült ki a napokban. Felmerül a kérdés: mi szükség van erre a lépésre, ami a nemzetközi gyakorlatban is ismeretlen? Alapvetően három lehetőséget tudunk elképzelni, és amellett érvelünk, hogy egyik sem tűnik elégségesnek ahhoz, hogy ilyen erős rögzítést alkalmazzunk a gazdaságpolitika egyik fontos operatív eszközén.

2011. június 03. 15:35 | Madár István

Ezért kellett a Széll Kálmán-terv

Az eurózóna adósságválsága és az Egyesült Államok gazdasági gondjai új és új csúcsokra repítik a svájci frankot. Ennek kapcsán mi is naponta megtapasztalhatjuk: a mély krízis végével sem gyengült az a szabály, miszerint egy sérülékeny országnak minden körülmények között stabilitást kell mutatnia, különben könnyen mehet a görögök után a süllyesztőbe.

2011. május 27. 13:45 | Madár István

Kivergődtünk valahová - Az Orbán-kormány egy éve

Gúzsba kötő ígéretekkel, részletes program hiányában és tévesen értékelt globális helyzettel vágott bele a kormányzásba a választásokon taroló koalíció. Bő fél év a mozgástérkereséssel telt el, amelynek kapcsán tetten érhető volt a Fidesz intézményekkel szembeni türelmetlensége is. 2010 végétől világossá vált, hogy az "előbb növekedés, aztán egyensúly" fals logikája megbukott, és a kormány a Széll Kálmán Tervvel egy kifejezetten ígéretes útra vergődött ki. A politikai és szakmai megvalósíthatósági kockázatok azonban nagyok, így összességében a kormány által is elismerten kockázatos gazdaságpolitikai útnak nem nagyon látszanak az előnyei.

2011. május 20. 07:29 | Madár István

Az IMF és a szobalányok

A Nemzetközi Valutaalap elnöke úgy molesztálta a New York-i szobalányt, ahogyan maga az IMF inzultálja a hozzá folyamodó országokat- ez a mostanában népszerű párhuzam poénnak talán jó, és esetleg egyedi keserveink könnyebb elviselését is szolgálhatja, hogy a nagy hírű intézmény háza táján sincs minden rendben. Ezen túl azonban másra nem igazán alkalmas, ugyanis úgy butaság, ahogy van.

2011. május 17. 14:03 | Madár István

Zavar van a jegybanki kommunikációban

Úgy tűnik, hogy még a Magyar Nemzeti Banknak is szoknia kell a saját újításait. Legalábbis erre utal, hogy az elmúlt napokban meglehetősen ellentmondásosra sikerült a kommunikációja, amivel még a piacokat is sikerült kissé összezavarni. Legalább egy hónapot kell várni arra, hogy javuljon a helyzet, de addig is a jegybanknak el kell dönteni, hogy milyen elvek mentén kívánja működtetni a jövőben a monetáris politikával kapcsolatos párbeszédét.

2011. május 13. 13:43 | Madár István

Miért ne hagyjuk, hogy csődöt jelentsen Görögország?

Az elmúlt hetekben (sőt, tulajdonképpen a mentőcsomag megalkotása óta eltelt egy évben folyamatosan) olyan véleményeket olvashattunk, melyekben a görög államcsőd elkerülhetetlenségéről értekeztek. Eközben azonban többen érvelnek amellett, hogy a görögöket nem kell, vagy nem szabad megmenteni. Érdemes ezeket a szempontokat is számba venni, hiszen nem egy közülük igencsak megfontolandó.

2011. április 21. 14:24 | Madár István

Akkor most mi is van az egykulcsos adóval?

Csak kapkodjuk a fejünket a kormányzat egykulcsos adóval kapcsolatos újabb és újabb elképzeléseit hallva. Néha határozottan az az érzésünk, hogy a döntéshozók sem tudják, mit is akarnak igazából, és mintha csak a költségvetés folyamatosan változó mozgásterétől tennék függővé, hogy milyen is legyen az adórendszerünk egyik legfontosabb eleme.

2011. április 21. 08:03 | Madár István

Növekedés hitel nélkül - Lehetséges-e?

A magyar gazdaságban a régiós társakhoz képest jóval később állhat helyre a hitelezési aktivitás, ez pedig a növekedés korlátja lehet. A "creditless growth" jelenség ugyan nem ismeretlen, ám összességében mégsem túl kívánatos állapot, így a helyzet javítására mindenképpen törekedni érdemes. A lehetőségeink viszont meglehetősen szűkösek, így a tartósan alacsony gazdasági növekedéssel mint lehetséges kockázati forgatókönyvvel számolni kell.

2011. április 13. 12:04 | Madár István

Kinek tűnik fel előbb, hogy kicsi lesz a csomag?

Sokat javult Magyarország külső megítélése az elmúlt hónapokban, mintha a piac már át is esett volna a ló túlsó oldalára. Hamarosan azonban minden szereplő számára le fog esni, hogy nem elég, ha a Széll Kálmán Terv fele, kétharmada teljesül. Az is lehet, hogy még a teljes kiigazítási program is kevés lesz, az EU pedig rajtunk gyakorolhatja majd most formálódó szigorát.

2011. április 05. 10:07 | Madár István

Nincs szükség a devizatartalék csökkentésére

Közel 34 milliárd euróra hízott az elmúlt két évben a devizatartalékunk, ami a kétszerese a válság előtti szintnek. A válságnak azonban talán már vége, így felmerülhet a kérdés, hogy lehetne-e csökkenteni az állományt. A válasz az, hogy nem.

2011. március 24. 10:53 | Madár István

Az áfa-fetisiszta gazdaságpolitikusokról

Újra előkerült az általános forgalmi adó megváltoztatásának ötlete, ezúttal az agrárminisztérium akarja megmenteni az alacsonyabb áfa-kulcsokkal a ... tényleg, kiket is? A magyar adópolitikusnak időről időre a legváratlanabb helyzetekben jön elő az a reflexe, hogy ha "baj van", akkor az áfa-kulcsok után kapkodjon. Pedig nem kéne.

2011. március 17. 13:01 | Madár István

Sokat kellene finomítani az Alkotmány adósságszabályán

Az Alkotmány tervezetében megjelenő, formálódó új fiskális szabályrendszer papíron kikényszeríthetőbb és egyszerűbb lehet a mostaninál, ám ennek nagy ára van. Sokat veszít ugyanis a hatékonyságából, rugalmasságából, átláthatóságából. Még sokat lehet javítani például a sarkalatos törvény kidolgozásával vagy az önkormányzati kör szabályozásával, ám az is világosnak tűnik, hogy a merev adósságszabály melletti elköteleződéssel szakmailag egy rosszabb megoldást választottunk.

2011. február 18. 07:50 | Madár István

Öt százalék, hét százalék - mekkora lehet a gazdasági növekedés?

Adócsökkentés, reálhozam-kifizetés, költségvetési kiigazítás - több százmilliárd forintot megmozgató egyedi gazdaságpolitikai intézkedések mozgatják a gazdaságot az idén is. A kormány jelentős növekedési hatásokat vár a lépésektől, mások szerint viszont az összhatás akár negatív is lehet.

2011. február 16. 10:31 | Madár István

Jófiú lesz a kormány?

Alaposan meglepett mindenkit a kormány, amikor az előre nem látható kiadásokra hivatkozva 250 milliárd forintos stabilitási tartalék létrehozásáról döntött. A fejvakarás érthető: sehogy nem látszik, hogy ezt az alapot miért kellett megalkotni néhány héttel a költségvetés elfogadása után. Az egyik lehetséges magyarázat szerint a kormány mindenképpen ki akar kerülni az unió túlzott deficit eljárása alól, ami miatt az eredetileg tervezettnél kisebb hiányt céloz meg.

2011. február 08. 15:45 | Madár István

Kevés lehet a 600 milliárd forintos kiigazítás

Alaposan meglepődtek az elemzők, amikor a Nemzetközi Valutaalap az országjelentésében 7 százalék feletti GDP-arányos költségvetési hiányt jelzett előre 2013-2014-re. Ez olyan óriási kiigazítási igényt jelentene, ami a kormányzat által március elején bejelenteni tervezett csomagnak a duplája. Meglátásunk szerint az IMF számai túlzók, azonban úgy kalkulálunk, hogy a 600 milliárd forintos tervezett korrekció valóban kevés lehet a hiány 3 százalék alatt tartásához.

2011. február 02. 15:45 | Madár István

Szélsőséges Magyarország megítélése

Két, egymástól élesen különböző kép él a befektetők fejében a magyar gazdaságról. Az egyik szerint a kormány gazdaságpolitikája megbízhatatlan, költségvetése nem fenntartható, és ha végrehajtja a szükséges kiigazítást, akkor meg a növekedése nem talál magára. Ehhez képest óriási és egyre derűlátóbb várakozás előzi meg a február végére ígért kiigazítási programot: élénk érdeklődés mellett esnek az állampapírpiaci hozamok, és a forint is erősödni tudott az idén. Ezek után mi is várhat ránk?

2011. január 13. 16:00 | Madár István

Kedvező fordulat? - Mit is mondott Orbán?

A korábbiaknál nyíltabb és konkrétabb, nem egyszer a korábbi megnyilatkozásokkal szembemenő interjút adott Orbán Viktor a Wall Street Journalnak. Ezután több optimizmussal várhatjuk a kormányzat februári bejelentéseit, de az igazság pillanata még nem jött el.