Madár István

Madár István

Madár István a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1997-ben. 2013-ig az egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének oktatója. Emellett 2000-től 2006-ig a Világgazdaság napilap újságírója, szerkesztője. 2006-tól a Portfolio vezető elemzője, rovatvezetője. 2016-tól a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnökségi tagja.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 422

Kevés lehet a 600 milliárd forintos kiigazítás

Alaposan meglepődtek az elemzők, amikor a Nemzetközi Valutaalap az országjelentésében 7 százalék feletti GDP-arányos költségvetési hiányt jelzett előre 2013-2014-re. Ez olyan óriási kiigazítási igényt jelentene, ami a kormányzat által március elején bejelenteni tervezett csomagnak a duplája. Meglátásunk szerint az IMF számai túlzók, azonban úgy kalkulálunk, hogy a 600 milliárd forintos tervezett korrekció valóban kevés lehet a hiány 3 százalék alatt tartásához.

Szélsőséges Magyarország megítélése

Két, egymástól élesen különböző kép él a befektetők fejében a magyar gazdaságról. Az egyik szerint a kormány gazdaságpolitikája megbízhatatlan, költségvetése nem fenntartható, és ha végrehajtja a szükséges kiigazítást, akkor meg a növekedése nem talál magára. Ehhez képest óriási és egyre derűlátóbb várakozás előzi meg a február végére ígért kiigazítási programot: élénk érdeklődés mellett esnek az állampapírpiaci hozamok, és a forint is erősödni tudott az idén. Ezek után mi is várhat ránk?

Kedvező fordulat? - Mit is mondott Orbán?

A korábbiaknál nyíltabb és konkrétabb, nem egyszer a korábbi megnyilatkozásokkal szembemenő interjút adott Orbán Viktor a Wall Street Journalnak. Ezután több optimizmussal várhatjuk a kormányzat februári bejelentéseit, de az igazság pillanata még nem jött el.

Te milyen állat vagy? - Kis magyar csomag-meghatározó

Úgy tűnik, hogy a kormány minden korábbi igyekezete ellenére sem tudja elkerülni, hogy középtávú deficitcsökkentő intézkedéseket tegyen. Vagyis stabilitási és növekedési csomagot állítson össze. Vagyis megszorítson. Vagyis reformokat léptessen életbe. Vagyis csökkentse a kiadásokat. Tényleg, akkor most mit is?

Semmi értelme a 3,5 százalékos inflációs célnak

Az inflációs cél 3-ról 3,5 százalékra való emelésének nem sok értelme van, valójában többet árthat, mint használ. A költségvetés gondjain csak hajszálnyit enyhíthet, az inflációs várakozásokat emeli, az árstabilitás melletti elköteleződés enyhülésével romolhat a jegybanki hitelesség, ami végső soron a kamatpályát sem feltétlenül hozza lejjebb. Az euróbevezetés elvi lehetőségének eltolódásával a hosszabb lejáratú hozamok (nem túl erős) nominális horgonya is eltűnik, ami tovább gyengíti a lépés esetleges pozitív hatásait.

Ebben Matolcsy biztosan téved

Sokan megrökönyödtek a kormány tegnapi, nyugdíjrendszert érintő bejelentésein. Az emberek érezhetően jelentős részének bántotta az igazságérzetét az a megoldás, amit Matolcsy György miniszter ismertetett. Bár nyugdíjügyekben a hétköznapi igazságérzet nem mindig esik egybe a közgazdasági racionalitással, ezúttal azt kell mondanunk: a kormány járulékfizetési értelmezése valóban súlyosan ellentmond a méltányossági megfontolásoknak.

Jövőre még sínen vagyunk, mi lesz azután?

Alaposan meglepte az elemzőket az a tény, hogy a kormányzat jövőre úgy kívánja teljesíteni a költségvetési hiánycélt, hogy ehhez a visszaállamosított nyugdíjvagyonból is felhasznál 530 milliárd forintot. Akár az is lehet, hogy ezzel az összes puskapor elfogy, de az biztos, hogy az államháztartás strukturális egyenlege elképesztő mértékben romlik. Milyen is a költségvetési helyzet ma Magyarországon? Az alábbiakban ezt kívánjuk áttekinteni.

Lesz-e még monetáris tanácsunk márciusban?

A tél végével lejár a monetáris tanács négy tagjának mandátuma, akik helyett 2-4 tag kinevezése lenne aktuális. A jelenlegi kormány-jegybank viszony alapján viszont borítékolható egy jó kis csörte ez ügyben, ami akár idegessé is teheti a piacokat.

2013-ig marad a Robin Hood-adó (Interjú)

Csak 2013. január 1-ével, vagyis a válságadókkal együtt szűnik meg a Robin Hood-adó - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjújában Balog Ádám, adóügyekért felelős helyettes államtitkár. Legalább az infláció mértékének megfelelő béremelésről tárgyal a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal annak érdekében, hogy a jövő évi adótáblával az alacsonyabb jövedelemsávban lévő munkavállalók se járjanak rosszabbul. Az adókedvezmények köre nem szűkül tovább, az adóbevallás egyszerűsítésére elektronikus interaktív felületet terveznek.

Hogyan tömjünk be 700 milliárdos lyukat? - Mire kell a nyugdíjunk?

Óriási feladatra vállalkozott a kormány, amikor egyszerre nyúlt bele az adó-, illetve a nyugdíjrendszerbe. Több száz, vagy akár több ezermilliárd forintos jövedelmek, vagyonok cserélhetnek gazdát, eközben pedig az állami költségvetés 700 milliárd forintos lyukkal számolhat 2013-ra. Az alábbiakban röviden áttekintjük, milyen megoldásokkal lehet ezt a feszültséget oldani, és ehhez hogyan járulhat hozzá a nyugdíjrendszer átalakítása. Nem mindegyik megoldás szívderítő.

Kitalicskázták a pénzt a külföldiek az országból

Tavaly tizenhárom éves mélypontra esett vissza a külföldiek visszaforgatott tőkéje Magyarországon. A pénzügyi befektetők és a vállalattulajdonosok inkább hozamaik hazautalása mellett döntöttek. Így a megtermelt GDP-hez képest a belföldi szereplők rendelkezésre álló jövedelme 9 százalékkal kisebb volt. A válság levonulása után vélhetően normalizálódik majd a helyzet.

Nyugdíjügyben egeret szültek az uniós bürokratahegyek

Meglehetősen furcsa eredményre vezetett az unió egyezkedése a nyugdíjreform-elszámolásról. A döntés alapján könnyen elképzelhető, hogy jövőre a kormány folyamatosan kapja a tockosokat az Európai Uniótól az ígértnél lazább költségvetési politikáért, majd a következő tavasszal ugyanezért a teljesítményért már pajzsra emeli. Erre akár rá is játszhat a kormány - ha elég vakmerő.

Hogyan lehet sikersztori Magyarország?

A magyar gazdaságról leggyakrabban a sérülékenység szó jut eszünkbe, az eladósodás, az árfolyamingadozások és a recesszió. Pedig meglátásunk szerint több olyan tényező is van, ami alapján akár sikertörténetként is lehetne tálalni a helyzetet. A kormányzati kommunikáció azonban nem érdekelt néhány korábbi eredmény elismerésében, illetve a gazdaságpolitikai mozgástér kiharcolásának szándéka is más irányba vitte az eddigi megnyilatkozásokat. A piaci nyomás és az EU hajthatatlansága azonban a korábbi gazdaságpolitikai törekvések újragondolására késztették a kormányt, és ehhez most már a kommunikációnak is igazodnia kell. A szerencsés az lenne, ha a kormányzat az önkormányzati választások után még erőteljesebben váltana. Akkor már a politikai racionalitás sem lesz gátja annak, hogy a gazdaságról kedvezőbb képet mutassunk a mostani, "csontvázazós" időszak után. Éppen ezért érdemes áttekinteni, mitől is lehet sikersztori Magyarország.

"Újabb és újabb sokkok érték a magyar gazdaságot"

Eltér a jegybanki stáb és a monetáris tanács kockázatértékelése az inflációs kockázatokat illetően, aminek alapvetően a bizonytalan gazdasági környezet az oka - mondta el Virág Barnabás, az inflációs jelentést készítő csoport vezetője. A Magyar Nemzeti Bank szakértője úgy látja, hogy magyar gazdaság jelenleg egy olyan repülő, amelyiknek egyelőre csak az egyik motorja működik jól, de alacsonyan és labilis időjárási körülmények közt repül.

Nyugdíjak a költségvetésben - Trükközés, kozmetika, jogos igény?

A költségvetési mozgástér javításának eddig felmerült legindokolhatóbb eszköze - így jellemezhetjük a nyugdíjreform "költségeinek" elszámolhatóságára vonatkozó magyar törekvést. Kérdés, hogy elég indokolt-e, illetve jó-e, ha van (virtuális) mozgástér. A válasz nem is olyan egyértelmű.

Európa szenved, újra szenved

Megkezdték ugyan a költségvetéseik konszolidációját a válság során kiköltekező európai uniós tagállamok, ám továbbra is adósságcsapdában vergődnek - derül ki a Portfolio.hu vizsgálódásából. Eközben néhány kevésbé eladósodott régiós ország az év elejéhez képest rosszabb képet mutat magáról, így még inkább igaznak tűnik az az állítás, hogy Európa csak hosszú évek alatt fogja kiheverni a mostani krízist, illetve a kezelés következményeit. Magyarország viszonylag jó helyzetben van, de feszültségek itt is akadnak.

Izguljunk vagy ne izguljunk, avagy kell-e nekünk az IMF-hitel?

Összeszedtük azokat az érveket, amelyeket bizonyára a piacok is figyelembe vesznek, amikor azt mérlegelik, milyen súlyú esemény a magyar gazdaság életében az új IMF-megállapodás (ideiglenes?) meghiúsulása. Hogy ezek közül melyeket tartják erősebbnek a befektetők, alapvetően meghatározza az IMF és az EU kivonulására adott pénz- és tőkepiaci reakciókat - középtávon is.

Milyen lesz az élet az egykulcsos adó alatt?

Egyelőre csak annyit tudunk a közeljövő személyi jövedelemadójáról, hogy 16 százalékos lesz a mértéke, ötvözni fogja a családi és az egykulcsos adó (flat tax) elemeit, kivezetik belőle az adójóváírást, illetve az a cél, hogy a nettó keresete senkinek ne legyen kevesebb, mint a mostani rendszerben. A célok között nehezen feloldható feszültségek vannak, éppen ezért érdemes végiggondolni, hogy merre is mozdulhat el az adórendszer, és ez milyen hatással lehet a pénztárcánkra.

Hogyan ne vitázzunk az egykulcsos adóról?

Az elmúlt napokban elkezdődött egyfajta értelmiségi lamentálgatás arról, hogy milyen előnyei, hátrányai vannak az egykulcsos adó bevezetésének. Míg egyesek a forradalmat látják benne, mások szerint Albánia másolását jelenti. A közös csupán annyi ezekben a véleményekben, hogy felületesek, és fittyet hánynak az összes eddigi (amúgy sem túl mély) hazai ismeretünkre, ami esetleg segíthetne világosabban látni a témában. Elnézést van még egy közös pont: a vélemények mérhetetlenül magabiztosak egy amúgy a nemzetközi irodalomban is meglehetően színes, sok vitát kiváltó témában.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újabb háborús konfliktus rémképe fenyeget – A tűzzel játszanak a világ egyik legfontosabb útvonalán
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.