Közel 34 milliárd euróra hízott az elmúlt két évben a devizatartalékunk, ami a kétszerese a válság előtti szintnek. A válságnak azonban talán már vége, így felmerülhet a kérdés, hogy lehetne-e csökkenteni az állományt. A válasz az, hogy nem.
Újra előkerült az általános forgalmi adó megváltoztatásának ötlete, ezúttal az agrárminisztérium akarja megmenteni az alacsonyabb áfa-kulcsokkal a ... tényleg, kiket is? A magyar adópolitikusnak időről időre a legváratlanabb helyzetekben jön elő az a reflexe, hogy ha "baj van", akkor az áfa-kulcsok után kapkodjon. Pedig nem kéne.
Az Alkotmány tervezetében megjelenő, formálódó új fiskális szabályrendszer papíron kikényszeríthetőbb és egyszerűbb lehet a mostaninál, ám ennek nagy ára van. Sokat veszít ugyanis a hatékonyságából, rugalmasságából, átláthatóságából. Még sokat lehet javítani például a sarkalatos törvény kidolgozásával vagy az önkormányzati kör szabályozásával, ám az is világosnak tűnik, hogy a merev adósságszabály melletti elköteleződéssel szakmailag egy rosszabb megoldást választottunk.
Adócsökkentés, reálhozam-kifizetés, költségvetési kiigazítás - több százmilliárd forintot megmozgató egyedi gazdaságpolitikai intézkedések mozgatják a gazdaságot az idén is. A kormány jelentős növekedési hatásokat vár a lépésektől, mások szerint viszont az összhatás akár negatív is lehet.
Alaposan meglepett mindenkit a kormány, amikor az előre nem látható kiadásokra hivatkozva 250 milliárd forintos stabilitási tartalék létrehozásáról döntött. A fejvakarás érthető: sehogy nem látszik, hogy ezt az alapot miért kellett megalkotni néhány héttel a költségvetés elfogadása után. Az egyik lehetséges magyarázat szerint a kormány mindenképpen ki akar kerülni az unió túlzott deficit eljárása alól, ami miatt az eredetileg tervezettnél kisebb hiányt céloz meg.
Alaposan meglepődtek az elemzők, amikor a Nemzetközi Valutaalap az országjelentésében 7 százalék feletti GDP-arányos költségvetési hiányt jelzett előre 2013-2014-re. Ez olyan óriási kiigazítási igényt jelentene, ami a kormányzat által március elején bejelenteni tervezett csomagnak a duplája. Meglátásunk szerint az IMF számai túlzók, azonban úgy kalkulálunk, hogy a 600 milliárd forintos tervezett korrekció valóban kevés lehet a hiány 3 százalék alatt tartásához.
Két, egymástól élesen különböző kép él a befektetők fejében a magyar gazdaságról. Az egyik szerint a kormány gazdaságpolitikája megbízhatatlan, költségvetése nem fenntartható, és ha végrehajtja a szükséges kiigazítást, akkor meg a növekedése nem talál magára. Ehhez képest óriási és egyre derűlátóbb várakozás előzi meg a február végére ígért kiigazítási programot: élénk érdeklődés mellett esnek az állampapírpiaci hozamok, és a forint is erősödni tudott az idén. Ezek után mi is várhat ránk?
A korábbiaknál nyíltabb és konkrétabb, nem egyszer a korábbi megnyilatkozásokkal szembemenő interjút adott Orbán Viktor a Wall Street Journalnak. Ezután több optimizmussal várhatjuk a kormányzat februári bejelentéseit, de az igazság pillanata még nem jött el.
Úgy tűnik, hogy a kormány minden korábbi igyekezete ellenére sem tudja elkerülni, hogy középtávú deficitcsökkentő intézkedéseket tegyen. Vagyis stabilitási és növekedési csomagot állítson össze. Vagyis megszorítson. Vagyis reformokat léptessen életbe. Vagyis csökkentse a kiadásokat. Tényleg, akkor most mit is?
Az inflációs cél 3-ról 3,5 százalékra való emelésének nem sok értelme van, valójában többet árthat, mint használ. A költségvetés gondjain csak hajszálnyit enyhíthet, az inflációs várakozásokat emeli, az árstabilitás melletti elköteleződés enyhülésével romolhat a jegybanki hitelesség, ami végső soron a kamatpályát sem feltétlenül hozza lejjebb. Az euróbevezetés elvi lehetőségének eltolódásával a hosszabb lejáratú hozamok (nem túl erős) nominális horgonya is eltűnik, ami tovább gyengíti a lépés esetleges pozitív hatásait.
Sokan megrökönyödtek a kormány tegnapi, nyugdíjrendszert érintő bejelentésein. Az emberek érezhetően jelentős részének bántotta az igazságérzetét az a megoldás, amit Matolcsy György miniszter ismertetett. Bár nyugdíjügyekben a hétköznapi igazságérzet nem mindig esik egybe a közgazdasági racionalitással, ezúttal azt kell mondanunk: a kormány járulékfizetési értelmezése valóban súlyosan ellentmond a méltányossági megfontolásoknak.
Alaposan meglepte az elemzőket az a tény, hogy a kormányzat jövőre úgy kívánja teljesíteni a költségvetési hiánycélt, hogy ehhez a visszaállamosított nyugdíjvagyonból is felhasznál 530 milliárd forintot. Akár az is lehet, hogy ezzel az összes puskapor elfogy, de az biztos, hogy az államháztartás strukturális egyenlege elképesztő mértékben romlik. Milyen is a költségvetési helyzet ma Magyarországon? Az alábbiakban ezt kívánjuk áttekinteni.
A tél végével lejár a monetáris tanács négy tagjának mandátuma, akik helyett 2-4 tag kinevezése lenne aktuális. A jelenlegi kormány-jegybank viszony alapján viszont borítékolható egy jó kis csörte ez ügyben, ami akár idegessé is teheti a piacokat.
Csak 2013. január 1-ével, vagyis a válságadókkal együtt szűnik meg a Robin Hood-adó - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjújában Balog Ádám, adóügyekért felelős helyettes államtitkár. Legalább az infláció mértékének megfelelő béremelésről tárgyal a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal annak érdekében, hogy a jövő évi adótáblával az alacsonyabb jövedelemsávban lévő munkavállalók se járjanak rosszabbul. Az adókedvezmények köre nem szűkül tovább, az adóbevallás egyszerűsítésére elektronikus interaktív felületet terveznek.
Óriási feladatra vállalkozott a kormány, amikor egyszerre nyúlt bele az adó-, illetve a nyugdíjrendszerbe. Több száz, vagy akár több ezermilliárd forintos jövedelmek, vagyonok cserélhetnek gazdát, eközben pedig az állami költségvetés 700 milliárd forintos lyukkal számolhat 2013-ra. Az alábbiakban röviden áttekintjük, milyen megoldásokkal lehet ezt a feszültséget oldani, és ehhez hogyan járulhat hozzá a nyugdíjrendszer átalakítása. Nem mindegyik megoldás szívderítő.
Tavaly tizenhárom éves mélypontra esett vissza a külföldiek visszaforgatott tőkéje Magyarországon. A pénzügyi befektetők és a vállalattulajdonosok inkább hozamaik hazautalása mellett döntöttek. Így a megtermelt GDP-hez képest a belföldi szereplők rendelkezésre álló jövedelme 9 százalékkal kisebb volt. A válság levonulása után vélhetően normalizálódik majd a helyzet.
Meglehetősen furcsa eredményre vezetett az unió egyezkedése a nyugdíjreform-elszámolásról. A döntés alapján könnyen elképzelhető, hogy jövőre a kormány folyamatosan kapja a tockosokat az Európai Uniótól az ígértnél lazább költségvetési politikáért, majd a következő tavasszal ugyanezért a teljesítményért már pajzsra emeli. Erre akár rá is játszhat a kormány - ha elég vakmerő.
Az utóbbi időben sok jelentős költségvetési tétel került be a köztudatba, amelyek több százmilliárdos összegeikkel alaposan felforgathatják a jövő évi büdzsét. Gyors áttekintésünkben bemutatjuk, meddig is terjedhet a kormány mozgástere.
A magyar gazdaságról leggyakrabban a sérülékenység szó jut eszünkbe, az eladósodás, az árfolyamingadozások és a recesszió. Pedig meglátásunk szerint több olyan tényező is van, ami alapján akár sikertörténetként is lehetne tálalni a helyzetet. A kormányzati kommunikáció azonban nem érdekelt néhány korábbi eredmény elismerésében, illetve a gazdaságpolitikai mozgástér kiharcolásának szándéka is más irányba vitte az eddigi megnyilatkozásokat. A piaci nyomás és az EU hajthatatlansága azonban a korábbi gazdaságpolitikai törekvések újragondolására késztették a kormányt, és ehhez most már a kommunikációnak is igazodnia kell. A szerencsés az lenne, ha a kormányzat az önkormányzati választások után még erőteljesebben váltana. Akkor már a politikai racionalitás sem lesz gátja annak, hogy a gazdaságról kedvezőbb képet mutassunk a mostani, "csontvázazós" időszak után. Éppen ezért érdemes áttekinteni, mitől is lehet sikersztori Magyarország.
Eltér a jegybanki stáb és a monetáris tanács kockázatértékelése az inflációs kockázatokat illetően, aminek alapvetően a bizonytalan gazdasági környezet az oka - mondta el Virág Barnabás, az inflációs jelentést készítő csoport vezetője. A Magyar Nemzeti Bank szakértője úgy látja, hogy magyar gazdaság jelenleg egy olyan repülő, amelyiknek egyelőre csak az egyik motorja működik jól, de alacsonyan és labilis időjárási körülmények közt repül.
2025-ben Németország történelmi léptékű, több mint 500 milliárd eurós, 12 év alatt megvalósuló fiskális élénkítő...
Orbán Viktor mai bejelentése felrobbantotta az internetet: új, 3%-os lakáshitelt vezetnek be első lakásvásárlóknak...
2025. június 19-én hirdették ki az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló... 
Talán kevesen tudják, de az XTB eddig csupán CFD platform volt Magyarországon (más országokban végzett klasszikus...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Mi történik, ha nem tudod fizetni a hiteledet? Félelem a hiteltől Az egyik...
Szombaton hatalmas részvétel mellett lezajlott a "Budapest Büszkeség" menete, amelyet az előzetes kormányzati tiltási...
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
