Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1290

Nyertesek és vesztesek: mit hoz a beígért adócsökkentés?

Az idei 144 milliárd forint után jövőre 89 milliárd forint banki különadó beszedését tervezi a kormány az EBRD-vel kötött szándéknyilatkozatának megfelelően. A bankadó-csökkentés azonban nem érint mindenkit egyformán: az UniCredit, az OTP, a Budapest Bank és főleg a kisebb hitelintézetek relatív pozíciója romolhat vele, a pénzügyi vállalkozások (pl. lízingcégek) és brókercégek pedig semmit sem látnak belőle. Bár nagyon szerette volna, az MNB-nek ebben a játszmában most nem osztottak lapot.

13+1 kérdés és válasz a magáncsődről - Most sírjunk vagy nevessünk?

Évek óta lebegtették, most benyújtották: szerdán este megjelent a parlament honlapján a magáncsődről szóló 146 oldalas, elsőre borzalmasan bonyolultnak tűnő törvényjavaslat. A két ütemben (idén szeptember 1-jétől, illetve jövő év október 1-jétől) önkéntesen választható magáncsőd szabályozott keretek között rendezné a túladósodott, de elégséges vagyonnal és jövedelemmel rendelkező családok adósságát. Az adós pénzügyi sorsáról bíróságon kívül, ennek sikertelensége esetén bíróságon, szavazással maguk a hitelezők dönthetnek, a jelzáloghitelezők kvázi vétójoga mellett. Ha ez sem sikerül, a bíróság maga dönt. Ha elindul az eljárás, 5-7 évig az adós csaknem minden pénzmozgását szorosan figyelni fogja egy kormánytisztviselő. Jó esetben is alig több mint 40 ezer forintot költhet el szabadon egy hónapban, hogy kellő törlesztési fegyelem esetén a megmaradt tartozását az időszak végén végleg elengedjék. Egyelőre nehéz megmondani, lesz-e érdemi számú jelentkező az agyonszabályozott tortúrára, mindenesetre most 13+1 kérdés és válasz formájában megpróbáljuk kibogozni a törvényjavaslatot.

Ezt jól összehozták a leendő nyugdíjasok és az autósok

Lassú, de egészséges növekedést mutatott az év első három hónapjában a magyar biztosítási piac. A díjbevételek 2,1%-os emelkedése legnagyobb mértékben a kötelező biztosítások drágulásának köszönhető. Az egyszeri díjas életbiztosítások visszaesését pedig kompenzálták a folyamatos díjas termékek és a vagyonbiztosítások. Kiderült, hogy Magyarország három legnagyobb magán nyugdíjbiztosítója jelen pillanatban a Generali, az NN és az Allianz. Az alábbiakban 10 ábrán mutatjuk a biztosítási piac friss díjbevételi helyzetét.

Drasztikus lépés a Raiffeisentől: kemény döntések a háttérben

Többé semmi nem lesz olyan a magyar Raiffeisennél, mint az utóbbi tíz évben volt. A helyi menedzsment által szerdán bejelentett drasztikus költségcsökkentő lépések részben méretcsökkentést kell, hogy jelentsenek. Ezzel nem vonul ki és nem válik niche szereplővé a bank, de könnyen elképzelhető, hogy hosszú távon lényegében lemond az univerzális nagybanki létről. Úgy értékeljük, a régóta levegőben lógó döntésnek három fő kiváltó oka van: 1. az anyabank növekedési lehetőségeinek drasztikus visszaesése a válság előtti bátor kockázatvállaláshoz képest, 2. az agyonszabályozott magyar lakossági bankpiac szűkössé válása a nagy számú szereplő számára, 3. az orosz-ukrán válság is sokat ronthatott a helyzeten. Mindezek fényében a bankok közötti versenyt is némileg átrajzoló döntés üzletileg indokolhatónak tűnik az osztrákok részéről, kérdés, eredményre vezet-e a nagy ésszerűsítés.

Bréking: kifizeti a Fidesz a magyar államadósságot!

A mai csodás reggelen olyasmire derült fényt, amire álmunkban sem gondoltunk volna: a Fidesznek kell lakolnia azért, hogy 2002 és 2010 között a "szocialisták súlyosan eladósították ezt az országot". Bele se merünk gondolni, hány százmilliárd forintos adósságszolgálat vár a pártra. Hogy mégis miből jön ez a bájos logikai bukfenc, ahhoz lássuk az alábbi két idézetet.

Megállíthatatlanul nő a magyar állami bank

Mi köze van az Eximbanknak a Quaestor-botrányhoz? Tudja-e folytatni dinamikus növekedését a külügy alá került magyar állami bank? Mennyivel dobja meg a magyar GDP-t az exportfinanszírozás? Többek között ezekről beszélgettünk Urbán Zoltánnal, aki azt is elárulta, milyen szerepet töltenek be a keleti nyitásban. Az Eximbank és a MEHIB decemberben érkezett vezérigazgatója is előadást tart május 7-ei Hitelezés 2015 konferenciánkon.

Így varrják a bankok és az adófizetők nyakába a Quaestor bűneit

A Befektető-védelmi Alap igazgatósága 113 milliárd forintot, a Fidesz törvényjavaslata pedig további 79 milliárdot húzott ki a magyar pénzügyi szektor zsebéből pénteken, egyetlen nap leforgása alatt. A Portfolio becslései szerint ugyanis jelen állás szerint ennyi jár vissza a 6 millió forint alatti, illetve a 6 és 30 millió közötti kárt elszenvedő befektetőknek. Ha ezt a terveknek megfelelően 6-8 év alatt kell megfizetniük a bankoknak, brókercégeknek és alapkezelőknek, akkor kamattal együtt összesen évi 25-33 milliárdjuk mehet el csak a Quaestor kötvényügyletei miatt. A törvényjavaslat egyik megjegyezése ebből egy ismeretlen összeget pedig a magyar adófizetőkre terhel, és akkor a többi brókerügyről még nem beszélünk. A teherviselők csak a felszámolás sikerességében bízhatnak, amit persze aligha befolyásolhatnak.

600 milliárdos veszteség 5 magyar banknál!

Ahogy az MNB statisztikáiból már korábban sejthető volt, sokkoló eredményszámokat közöltek az elmúlt hetekben a magyar nagybankok 2014-re vonatkozóan. Öt bank összesen 573 milliárd forintnyi veszteséget halmozott fel. Mivel az éves jelentések többségét még nem tették közzé, az alábbiakban az eddig közzétett információkat foglaljuk össze. Bár úgy tűnik, a kormánnyal sikerült a békülés útjára lépni, idén sem vár sok jó a bankokra, a rövid távú kilátások nem a legfényesebbek.

Ilyen lesz a magáncsőd - Sokan elbukhatják az elszámolást

Évi 5000-6000 család veheti igénybe a jövő évtől a magáncsődöt, így önmagában nem oldja meg a bankok lakossági hitelportfóliójának problémáit - mondja a Portfolio-nak adott interjúban az Intrum Justitia ügyvezető igazgatója, aki fontos, újdonságnak számító részleteket is elárul nekünk az egyeztetés alatt álló magáncsődről. Az elszámolás azonban most még forróbb téma: Felfalusi Péter véleménye szerint a követeléskezelőnek tartozó devizaadósok közül mindössze 20-25%-a igényelheti (nekik ezt külön kérni kell!), pedig a lízingeseknek akár 30%-kal is csökkenhetne a tartozásuk. Nemcsak a bankokat, a követeléskezelőket is rosszul érinti a devizahiteles ügy, de úgy tűnik, kegyelmi pillanathoz érkeztek mára a követelésvásárlók, és nagy, nekik kedvező változások várhatók a piacon.

Hahó, béke van! El a kezekkel a bankoktól!

Közel százmilliárd hiányzik a BudaCash-botrány miatt a DRB bankcsoportból, és akár ennek duplája a Quaestor kötvényeseinek számlájáról. És ez még nem minden: gyakorlatilag összeomlott a megtakarítók védelmi rendszere (OBA-vagyon, Beva-vagyon). Nagyon nem mindegy, hogy reagál a helyzetre a gazdaságpolitika, amely most úgy tűnik, igyekszik a gyenge pénzügyi felügyelet miatti felelősséget eltolni magától, a bankokat a lebukott brókercégekkel összemosni, a büntetőjogi felelősök vétkeit a teljes pénzügyi szektorra rákenni. Csakhogy az ügyben érintetlen bankok pénzügyi bevonása a februári korszakváltó megállapodás felrúgását jelentené, amelynek épp a nyilvános megerősítésére volna most inkább égető szükség.

Fiókbezárás, létszámleépítés: drasztikus lépések a magyar bankoktól

Fiókjaik 17 százalékát zárták be a magyar nagybankok a válság kezdete óta, dolgozóik létszáma pedig 13 százalékkal csökkent - mutatja a Portfolio friss összesítése. A teljes hitelintézeti szektor létszáma több mint 6000 fővel csökkent hat év alatt. Mindez persze csak a jéghegy csúcsa: a szabályozói terhek ellenére reálértéken csaknem negyedével kisebb költségszinttel gazdálkodnak a magyar hitelintézetek, mint 2008-ban. Tavaly a nagybankok 44 fiókot zártak be, az UniCredit és a K&H szüntette meg a legtöbb egységét, igaz, utóbbi még így is bőven a második legnagyobb hálózattal bír. Mutatjuk az érdekesebb számokat.

Újabb piacra érkezett meg a fordulat - Az EU adja a legtöbb munkát

A biztosítók mellett a biztosításközvetítők, köztük az alkuszcégek is megszenvedték a válság eseményeit, a piacon maradók azonban megerősödve jutottak túl az elmúlt néhány év nehézségein. A biztosítási piac pozitív fordulatát lassan az alkuszok is megérzik, így optimista a jövőt illetően Papp Lajos, akit ismét megválasztottak a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) elnökének. Interjú.

Biztosítók és ügyfelek: nagy változások küszöbén állunk

Mekkora siker Magyarországon a nyugdíjbiztosítás? Csökkenti-e a kormány a bankadóhoz hasonlóan a biztosítási adót is? Lesz-e TKM-mutató a hagyományos életbiztosításokra? Hogy reagálnak a biztosítók az alacsony hozamkörnyezetre? Bevált-e a közvetítői jutalékcsepegtetés? Beállnak-e a biztosítók az Uniqa mögé az alkatrészek túlárazása elleni harcban? Többek között ezekről a témákról beszélgettünk Pandurics Anettel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökével.

Elbántak a bankokkal: mit művelt az elszámoltatás?

Sokáig megemlegetik még a bankoknál 2014-et, hiszen minden idők legnagyobb veszteségébe, összesen 447 milliárd forintos mínuszba taszította őket a Kúria és a kormány. A veszteség elviseléséhez szükséges tőke viszont mindenütt rendelkezésre állt, így ma már inkább az a nagy kérdés, miként léphet tartós növekedési pályára a szektor. A meglévő lakossági hitelek kamatainak csökkentéséből származó mintegy 100 milliárdos éves eredménykiesés mellett nagyon nehéz lesz ez. Ráadásul a banki kockázatvállalás is nagyon visszaesett: a nettó hitel/betét arány most először 100% alá csúszott.

Erre képes a nyugdíj! - 10 meghökkentő ábra a biztosításainkról

A tavaly bevezetett adókedvezménynek köszönhetően a nyugdíj lett 2014 varázsszava a biztosítási piacon, és annak ígérkezik idén is. A biztosítási szektor díjbevétele tavaly a legfrissebb adatok szerint 4,2%-kal nőtt, és ez a növekedés szinte általános volt a különböző szegmensekben. Megtört a jég több területen is, 2008 óta először emelkedett például a kötelező biztosítási piac díjbevétele. A legnagyobb biztosító továbbra is az Allianz, a piaci koncentráció azonban csökken, a legnagyobb növekedést pedig a Posta Biztosító és a Signal produkálta tavaly. 10 érdekes ábrán mutatjuk a részleteket.

Durranni készül Matolcsy legújabb csodafegyvere - Nagyot fog szólni?

A kis- és középvállalkozásoknak egyértelműen kedvező, a bankoknak enyhén pozitív, a Magyar Nemzeti Banknak enyhén költséges - foglalható össze véleményünk az MNB szerdán bejelentett, NHP+ elnevezésű programjáról. A legnagyobb kérdést azonban csak a következő hónapok döntik el: az NHP eddigi teljesítményével ellentétben sikerül-e végre látható fordulatot hoznia a kkv-k hitelpiacára? Gyakorlati példán szemléltetjük, mi várható a Növekedési Hitelprogram kiterjesztésétől az egyes hiteleknél. A keresleti volumen ösztönzésén keresztül lehet kedvező hatása a programnak, amely egyébként jegybankoktól szokatlan kockázat-átvállalást tartalmaz.

Erről Orbánék hallgattak: sorsdöntő terveket írtak alá tegnap

A kormány honlapján csendben elhelyezett dokumentumból derül csak ki egyértelműen, hogy Orbán Viktor tegnap az egész magyar bankszektor és a banki ügyfelek sorsát meghatározó vállalásokat tett. Furcsa módon (elsőként?) egy sokak figyelmén kívül eső nemzetközi szervezettel, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötötte meg a kormány azt a szándéknyilatkozatot, amelyből megtudtuk, mennyivel csökken a bankadó, mit tehetnek a nem teljesítő hitelekkel és mi várható néhány más, alapvető területen. Bár látszólag kihagyták őket, azért így sem panaszkodhatnak a tervekre a hazai bankok, a kormány vállalásai ugyanis tőle szokatlan mértékben piacbarátak.

Megtört a jég a magyar bankszektorban - Mindenki nyer ezzel?

Az adásvétel során kialkudott ár és az adásvétel tárgyának értéke együttesen szokta meghatározni, melyik fél mekkorát nyer vagy bukik egy tranzakción. Az Erste Bank 15%-os állami tulajdonba kerülésével kapcsolatban egyelőre épp az árat nem ismerjük (a könyv szerinti érték alapján valahol 10-20 milliárd forint között lehet a fair ár), de a hétfői bejelentésnek ezen mindenképpen túlmutató jelentősége van. Rövid értékelés következik.

Kiszivárgott: készül Matolcsyék újabb hitelbombája

Még át sem estek a bankok az elszámolási és forintosítási teenedőkön, máris újabb nagy változásokat tervez a Magyar Nemzeti Bank a jelzálogpiacon - tudta meg a Portfolio. A változások lényege, hogy biztonságosabbá tegyék a jelzáloghitelek finanszírozását és a bankok mérlegszerkezetét a jelzálogfedezetű papírból történő finanszírozás részleges kötelezővé tételével. A meglévő hitelek esetében újabb banki veszteségekkel, az új hitelek esetében pedig kamatemelkedéssel járhat mindez a piacon, de az OTP, az FHB és az Unicredit előnyös pozícióból indulhat.

Egy-két bank még beolvadhat - Nagy tervek az MKB-nál

Nem azért vesz meg bankokat az állam, hogy külön-külön működtesse őket, hanem azért, mert egyértelműen összevonásban gondolkodik. Két-három bank összeolvasztásával már jelentősen racionalizálható az infrastruktúra - mondja a szanálás alatt álló MKB Bank most érkező vezérigazgató-helyettese a Portfolio-nak adott interjújában. Hetényi Márk nem érzékel állami nyomást arra, hogy indokolatlanul hitelezzenek kiemelt szektorokat, az viszont cél, hogy 2016-ban már nyereséges legyen az MKB.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Eljöhet a benzinkutak bosszúja
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.