Még nem dőlt el, hogy Magyarország is kap-e pénzt az eurózónás büdzséből

Múlt heti jelek még afelé mutattak, hogy igazságossági érvelés alapján akár Magyarország is kaphatna forrásokat az eurózóna- és ERM-II tagoknak szóló büdzséből strukturális reformok és állami beruházások támogatására, noha belátható időn belül nem tervezi a pénzcserét. A ma hajnalig tartó eurócsoport ülésről az Európai Tanács oldalán megjelent összefoglaló többek között azt tartalmazza ebben a kérdésben, hogy

a még végleges kialakítás előtt álló finanszírozási eszközből az eurózóna tagjai, illetve az ERM-II tagállamok kaphatnak forrásokat, de azokkal a tagállamokkal is szükségesek külön megállapodások az eszköz finanszírozási kérdéseinek véglegesítésénél, amelyek egyik kategóriába sem tartoznak.

Ez többek között nyilván Magyarországra és Lengyelországra, illetve Csehországra is utal és azt takarja, hogy mivel az EU közös költségvetésébe minden tagállam befizet, de ez az eszköz csak az eurózónás körnek szólna, akkor felmerülnek jogos szempontok a kimaradó tagállamok felől. Az egyik nyilván az, hogy a kohéziós célokra szánt források egy részét elvonhatja ez az új eszköz, ami hátrányosan érintené az ilyen forrásokra fokozottan rászoruló kelet-közép-európai tagállamokat, amelyek egyelőre vonakodnak az euróbevezetéstől.

A fentiekkel összhangban Varga Mihály pénzügyminiszter is kiadott egy rövid közleményt a hajnalig tartó ülés eredményeit értékelve és arra figyelmeztetve, hogy nincs még végső alku, az allokációs és finanszírozási kérdésekről még további egyeztetések szükségesek, nehogy hátrány érje például Magyarországot. A közleményt az alábbiakban közöljük:

"Csak részmegállapodás született az eurózóna-költségvetés létrehozásáról - jelentette ki Varga Mihály az Eurogroup ülését követően. A pénzügyminiszter kiemelte: a finanszírozás forrásáról és az allokációs kritériumról további egyeztetések szükségesek. Számunkra kiemelt szempont, hogy az új költségvetés nem vonhat el forrásokat az eurót még nem használó országoktól és nem veszélyeztetheti egyéb költségvetési célok finanszírozását, különös tekintettel a kohéziós politikára.

Az állam- és kormányfők a tavaly decemberi Eurócsúcson döntöttek arról, hogy létre kell hozni az eurózóna számára egy saját költségvetést az Európai Unió hétéves költségvetési keretének részeként, amely az eurót használó tagállamok versenyképességének növelését segítené - emlékeztetett Varga Mihály. Az Eurogroup ma hajnalig tartó ülésén több nyitott kérdés is fennmaradt az eurózóna-költségvetés működési kereteit összefoglaló, az eddigi tárgyalások során kialakított közös álláspontokat tartalmazó dokumentum kapcsán.

Az eurozóna-költségvetés méretéről az Unió hétéves pénzügyi keretének részeként az összes EU-tagállam egyetértésével születik majd döntés, kérdés azonban, hogy létrehoznak-e emellett egy kormányközi alapon nyugvó pótlólagos finanszírozási lábat. Szintén vitatott, hogy milyen módon veszik figyelembe a relatív fejlettségi szintet és a népességi adatokat. Varga Mihály kiemelte, hogy a jövő heti uniós állam- és kormányfők tanácskozására előkészített tervezet a Magyarország szempontjából megfelelő alapot nyújt a további munkához.

Az ülésen emellett megállapodtak, hogy tovább folytatják a bankunió teljes kiépítésével és azon belül is az Egységes Betétbiztosítási Rendszer kialakításával kapcsolatos munkát."

Címlapkép forrása: MTI Fotó Illyés Tibor

• Címkék:
• konvergencia,
• gazdaságfejlesztés,
• Varga Mihály,
• uniós költségvetés,
• pénzügyminiszter,
• uniós források,
• eurózóna költségvetés,
• strukturális reform