A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet
Már 850 ezernél jár az aláírók száma, azaz tényleg extrém ütemű az aláírási tempó.
A Brexit és az általa keltett globális hatások is szóba kerülnek az október 16-i Budapest Economic Forum konferenciánkon. További részletek:
Mindez azt mutatja, hogy igen nagy felháborodást váltott ki a brit társadalomban Boris Johnson kormányfő azon mai kezdeményezése, amibe azóta a királynő bele is ment, hogy szeptember közepétől október közepéig nem lesz parlamenti ülésszak, éppen a Brexithez vezető út kulcsfontosságú heteiben. Eredetileg egyébként szeptember közepétől október 8-ig tartott volna ez a szünet, így tehát valójában "csak" egyhetes hosszabbításról van szó, de ezek nagyon értékes napok a Brexit miatt kiélezett helyzetben és az egyébként is szűkös parlamenti vitalehetőségek miatt.
A felháborodásra egy másik indikátor az, hogy a The Times című lap megbízásából a YouGov közvélemény-kutató villám közvélemény-kutatást végzett a mai fejlemény láttán, amelyben az jött ki, hogy az 5734 megkérdezett 47%-a elítéli a parlamenti munka egy hónapos felfüggesztését és csak 27% támogatja. A válaszok azonban erős megosztottságot mutatnak annak kapcsán, hogy ki támogatja, illetve ellenzi magát a Brexitet. A kilépés támogatóin belül 51%-os, azaz minimális volt a többség arra, akik helyeslik Johnson lépését, viszont a maradáspártiakon belül ez mindössze 9%-os.
Egy harmadik indikátor az, hogy a brit parlament épülete előtt spontán tüntetés kezdődött, és a Reuters tudósítása szerint több száz ember kiabálja hangosan azt, hogy ne szüntessék be az ülésszakot és állítsák le a Brexitet.
Amint ma délután rámutattunk: jogilag szabályos lehet egy ilyen kezdeményezés (bár esélyes, hogy a bíróságon megpróbálják megtámadni, mert egy törvényt lehet, hogy megsért), és Johnson szempontjából ésszerű is, hiszen így négy hétre parkoló pályára tudja tenni a brit alsóházat, így nem tudják megbuktatni őt abban az időszakban, és nem is tudják megakadályozni a képviselők a Brexit kapcsán vitt brüsszeli manővereit.
Johnson húzása egyébként éppen egy nappal azután jött, hogy a megállapodás nélküli Brexit miatt aggódó törvényhozók egy csoportja tegnap megállapodott: egyelőre nem mennek neki Johnsonnak bizalmatlansági indítvánnyal, hanem a parlamentben jogi úton igyekeznek bekorlátozni a kormány Brexit-ügyi manővereit. Ezt akarja tehát megakadályozni Johnson azzal, hogy a mostani parlamenti ülésszakot szeptember közepén berekeszti és az új ülésszakot csak a szokásosnál jóval később kezdeményezi a királynői beszéd eltolása segítségével.
Éppen ezért azoknak, akik az ellenzéki oldalon, illetve a kormánypárt soraiban tartanak a megállapodás nélküli Brexittől, egyre inkább úgy néz ki, hogy jövő héten kell cselekedniük egy bizalmatlansági indítvány benyújtásával, mert különben lehet, hogy október második felében már kicsúsznak az időből, illetve a jogi lehetőségeik sem lesznek már az akár megállapodás nélküli Brexit megakadályozására. Éppen ezt szorgalmazza Phillip Hammond volt pénzügyminiszter is, aki szerint vagy jövő héten lépnek, vagy már túl késő lesz.
A Deutsche Bank friss helyzetértékelése 50-50%-osra teszi azt, hogy megállapodással, vagy anélkül lép ki október 31-én az Egyesült Királyság az EU-ból, míg a UBS Wealth Management szakértője a Reuters szerint alapeseti forgatókönyvként azzal számol, hogy el fogják halasztani az október végi kilépési céldátumot és várhatóan előrehozott választások lesznek az országban.Az ING Bank ma délutáni forgatókönyv elemzése legalább 8 féle kimenetet vázol, amelyek közül a legnagyobb esélyt (35%) ők is annak adják, hogy el fogják halasztani a Brexit október végi dátumát és előrehozott választások lesznek. A második legnagyobb esélyt (25%) viszont annak adják, hogy bár megbuktatják Johnsont egy bizalmatlansági indítvánnyal, de mivel az előrehozott választások időpontját a kormány úgyis október vége utánra tűzi ki, így a parlament már nem tudja megakadályozni a megállapodás nélküli kizuhanást az EU-ból.
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
