
Az ilyen listák (a Saxo egy évvel ezelőtti anyaga brutális napkitörést is jósolt idénre) tényleg meghökkentő eseményeket tartalmaznak, és így el is érik a kívánt hatást és médiafigyelmet. Egyúttal nyilván fel is hívják a piaci szereplők figyelmét arra, hogy ha csekély esélyűek is ezek az események, de mégis nagy hatásúak lehetnek, ha tényleg bekövetkeznek. Ez a figyelemfelhívás a piaci kockázatok újraárazását is kiválthatja a befektetők egy részénél.
Ezzel együtt fontos emlékeztetni rá, hogy a magyar EU-tagsággal kapcsolatban elmúlt években rendre felmerült a kétely és Orbán Viktor magyar kormányfő többször is határozottan leszögezte (pl. a 2018-as parlamenti választásokat követő beiktatási beszédében), hogy az ország helye az EU-ban van és tagok is maradunk. Azóta egyes sajtótermékekben kiszivárogtak olyan diplomáciai értesülések, hogy a kormányfő az elmúlt 1-2 évben szűk körben megjegyezte: függetlenebb státuszt szeretne hosszabb távon elérni az országnak. Olyat például, mint amivel Ausztria rendelkezik, amely katonailag semleges, hiszen nem tagja a NATO-nak, de közben az EU-nak igenis tagja. Erre az értesülésre az elmúlt időszakban nem érkezett határozott cáfolat a kormány legfelsőbb köreiből.
Magyarország EU-tagsága kilátásai kérdésében szavazást indítottunk, amely itt érhető el:
Érdemes azt is megjegyezni, hogy a magyar kormány mostanában sokat mondogatott célját, miszerint Magyarország legyen 2030-ra az EU öt legversenyképesebb országa, definíciószerűen és valószínűleg gazdasági tartalmában is elvétené a kormány, ha a következő években az EU-ból való kilépés tényleg felmerülne. Egy tavalyi francia jegybanki tanulmány egyébként arra is rámutat, hogy messze Magyarország bukná a legnagyobbat gazdaságilag azzal, ha kilépne az EU-ból, vagy maga a közösség omlana össze.
Nyilván arról sem szabad megfeledkezni, hogy a magyar kormány elmúlt évekbeli erős Brüsszel-ellenes retorikája nem tudta az EU ellen hangolni a magyarokat. Sőt, az Eurobarométer felmérések szerint tovább nőtt az uniós tagságunk támogatottsága, illetve az EU-t, mint formációt kedvezőnek tartó magyarok aránya. Egy ilyen társadalmi keretben az EU-kilépés stratégiája jelentős politikai következményekkel is járna.
Arra, amit Jakobsen is említ, hogy a következő 2 évben megcsappanhatnak az EU-források, már régóta felhívjuk a figyelmet, hiszen erősen fogyóban a 7 éves keret. Ez azonban csak az itthon kifizethető támogatásokra igaz. Az elmúlt hetekben bevállalt hatalmas – a Portfolio információi szerint - 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi büntetés után ugyanis a kormány el tudta érni, hogy megnyíljanak a brüsszeli pénzcsapok és szeptember óta 900 milliárd forintos méretű átutalás érkezett. Emellett tudomásunk szerint nincs is olyan rendszerszintű probléma, ami a 2014-2020-as ciklus 25 milliárd eurós felzárkóztatási keretének maradéktalan lehívását veszélyeztetné, azaz a nettó forrásvesztést generálhatná.

Közben persze az is igaz, hogy egyre élesebbé válnak a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló viták, amelyekben a végső alku csak a 2020 második felében esedékes német soros EU-elnökség alatt valószínű. Addig tehát Jakobsen jóslatával összhangban folytatódhat az adok-kapok a magyar kormány és az EU vezető testületei között (a Fidesz néppárti tagsága is ennek része), és a magyar mozgástérkeresés jegyében a magyar költségvetési vétó valóban felmerülhet elméletileg. Ezzel az elmúlt hetekben már többször is fenyegettek magyar kormánytagok, látva azt, hogy mekkora forráscsökkenés nézne ki az országnak és azok kifizetését is a homályos keretrendszerű jogállamisághoz kötnék.
A finn soros elnökség tervei egyébként éppen tegnap szivárogtak ki, jövő héten egyeztetnek róla az EU-csúcson az állam- és kormányfők. A finn javaslat alapján Magyarország reál értelemben 27% körüli forráscsökkenésre számíthat (korábbi kalkulációink szerint mintegy 2500 milliárd forinttal jönne kevesebb Brüsszelből, mint a 2014-2020-as ciklusban, de a kötelezően duplázódó magyar társfinanszírozási ráta jócskán tompítaná a reálgazdasági fékező hatást). Ezzel együtt is igaz azonban, hogy a 2021-2027-es büdzséből nettó értelemben mintegy 20-21 milliárd eurónyi forrást megkaphat. Ez pedig hatalmas összeg. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy különböző kimutatások szerint a közös piaci tagsággal is évente több milliárd eurót nyer a magyar gazdaság, akkor bizony anyagi szempontból tényleg nem látszik reális érv az EU-s kilépésünk mellett, a jogi, üzleti-befektetői biztonsági és egyéb megfontolásokról nem is beszélve.
Akárhogy is lesz, a 2021-2027-es uniós költségvetésnek még mindig nyertese lesz Magyarország, de a következő évek gazdasági fejlődése az ezt követő büdzsé (2028-2035) időszakára már elhozhatja azt a helyzetet, amikor (csaknem) nettó befizetővé válik a kelet-közép-európai országok között Magyarország is. Ez pedig már elgondolkodtathatja az akkori politikai vezetést az esetleges EU-kilépésről és éppen erről lamentált a minap Vlagyimir Putyin orosz elnök, amire másnap nem túl határozott cáfolat érkezett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől.
A magyar EU-tagság kapcsán az utóbbi idők messze legkeményebb magyar bírálatot tartalmazó kijelentése a német kormánypárt (CDU) frakcióvezető-helyettesétől jött idén októberben a magyar kormány törökök szíriai beavatkozásával kapcsolatos magatartása miatt (de valójában az elmúlt időszakban többször is blokkolt közös EU-s fellépés miatti felháborodásra adott válaszként). Johann Wadephul ugyanis azt mondta: vagy megtanul csapatban játszani Magyarország, vagy lépjen ki az EU-ból. Egészen pontosan azt mondta: „Magyarországnak el kell döntenie, hogy az EU valódi tagja akar-e lenni, és nem csak az EU pénzügyi támogatását akarja elfogadni, és hozzájárul-e ahhoz, hogy az EU erős legyen”.
Mellékszálnak tűnik, de a következő évek EU-Magyarország vitában az is lényeges, hogy éppen most kezd neki a német-francia tandem az EU alapvető reformjának, amely a 2022 első felében elkövetkező francia soros elnökségig a külpolitikában a közös helyett a (minősített) többségi döntéshozatalig, sőt akár az uniós alapszerződés megváltoztatásához is elvezethet. Emmanuel Macron francia elnök az EU-bővítési folyamatot is alapvetően megreformálná és ezért mutatott stop táblát egyelőre az észak-macedónoknak és az albánoknak, miközben a vázlatos anyaga magát az EU-tagságot is visszafordíthatóvá tenné. Ez pedig a Brexit után akár az unióból (és az eurózónából) való rendezett kilépés kereteit is lefektetheti, ha arra tényleg valamely tagország menni szeretne.
Matolcsy György MNB-elnök egyébként az elmúlt hetekben több vélemény cikket is írt (itt és itt) az euró, mint projekt káros jellegéről és azt szorgalmazta, hogy az eurót megalapozó maastrichti szerződés 30. születésnapjáig, 2022-ig meg kell reformálni a rendszert és esetleg ki kell nyitni a rendezett kilépés lehetőségét. Mindez szintén beleillik abba a nagy képbe, hogy mélyreható viták várhatók az előttünk álló években az EU és az eurózóna működéséről, kereteiről és ebben a magyar kormány bizonyára hallatni fogja erős álláspontját: az erős nemzetállamokra építő Európát a föderális berendezkedésű Európával szemben. Ezzel együtt nem fogadnánk arra, hogy a magyar kormány 2020 végéig tényleg lépéseket tesz az EU-ból való kilépésre.
Címlapkép forrása: Európai Tanács médiatára a 2019. október 17-i EU-csúcsról

Gödöllőn indul a Hyundai forradalmi Shucle közlekedési rendszere – világpremier Magyarországon
Jön az igény-reszponzív közlekedési platform.
Nagaszaki polgármestere: nő a veszélye az atomháborúnak
Az emberiség létét fenyegető válságról beszélt.
Új dimenzió nyílt a magyar légtér védelmében
Alacsonyan repülő fenyegetések ellen is kész a magyar légvédelem.
Így szakítja szét a társadalmakat a korrupció szerte a világban
Hozzájárul a politikai polarizáció erősödéséhez.
Megköttetett a béke, máris Nobel-békedíjra jelölnék Trumpot
A két ország közösen terjesztené fel az amerikai elnököt.
Végre leülhet egymással Putyin és Trump, de lesz-e okunk ünnepelni az új találkozást?
Mire számíthatunk az amerikai és az orosz elnök személyes megbeszélésétől?
Jönnek a karbonvám (CBAM) felszólítások - közeleg a szankciók ideje
Bár a karbonvámról (CBAM - Carbon Border Adjustment Mechanism) szóló rendelet több mint másfél éve hatályban van, a tapasztalatok szerint a magyarországi importőrök jelentős része még mindi

Robert Half - elemzés
Az augusztusi Top10 első helyezettje, de mielőtt vásárolnék, megnézem alaposabban.'24 áprilisában elemeztem már, akkor nagyon tetszettek a számai, jókat emelt, volt pénze az osztalékra, szép
Aki fejben nyugdíjba megy, az leépül - Megnyílik az egyik legkülönlegesebb alapunk
A HOLD-as üzletpolitika szerinti hároméves türelmi idő után megnyílt a nagyközönségnek a Palomar Alap, az egyik legkülönlegesebb alapunk. A Palomarban olyan eszközök, árupiaci- és kamatterm

Otthon Start Program: nem mindegy, melyik bankhoz fordulunk
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program: nem mindegy, melyik bankhoz fordulunk Bár a 3%-os kamattal elérhető Otthon Start hitel kondíciója fix, a hitelbírálati szabályok
Robbanásszerű növekedés a hazai energiatárolásban
A MAVIR adatai szerint a magyar villamosenergia-rendszer akkumulátoros energiatárolási kapacitása 2025. május 1-jén elérte a 73,2 MW-ot. Ez óriási előrelépés ahhoz képest
Milyen devizában vegyem meg az ETF-et?
Ez a kérdés nagyon gyakran hangzik el befektetői körökben, a válasz pedig az, hogy abban, amiben a legegyszerűbb/legkevesebb tranzakciós költséggel jár.* Hiszen végeredményben teljesen mindegy
Mesterséges intelligencia - tovább növelheti a Nyugat dominanciáját -
Felerősítheti-e a Globális Észak kulturális dominanciáját az, ha a nagy nyelvi modellek legtöbbje angol nyelvű, a nyugati értékrendet tükröző anyagokra épül.
Fúrd meg magadnak a jövőt: milliárdokért ketyeg most a geotermikus bomba
Mit szólnál ahhoz, ha azt mondanánk: a következő sikerágazat nem a mesterséges intelligencia, nem is az űrkutatás, hanem a föld alatt lapul?



Így befolyásolják a profik az élelmiszerárakat: kiderült, mi zajlik a háttérben
Az árupiac a nagy játékosok terepe.
344 milliárd dolláron ülnek – Mire készülnek Buffették?
Nem vették meg az április esést, nagy dobásra készülhetnek a Berkshire-nél.
Példa nélküli félév a régió tőzsdéin – hol van még jó beszálló?
A lengyel, a cseh, a román és a magyar piac is felértékelődésen ment keresztül.
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Kereskedés külföldi részvényekkel
Kezdő vagy, de külföldi részvényekkel kereskednél? Megmutatjuk, mire figyelj a kiválasztásnál, melyik platformunk a legjobb ehhez, és hogyan segít tanácsadó szolgáltatásunk, hogy magabiztosan lépj a nemzetközi piacokra.