DBZOL20200106014
Uniós források

Újabb fontos részletek szivárogtak ki a kormány nagy EU-s pénzosztási tervéről

Portfolio
Bár nagyon koncentrált uniós forráselosztást szeretne megvalósítani a következő EU-s fejlesztési ciklusban a kormány, de mégis nagyobb az esélye annak, hogy nem 3, hanem végül 6 Operatív Programmal vég neki a kockázatos a brüsszeli egyeztetéseknek – írja egy decemberi kormányzati anyag alapján a 24.hu. Ez azt jelentené, hogy továbbra is lenne a vidéki térségeknek szóló területfejlesztési program, illetve külön családtámogatási program is, de úgy, hogy ezekbe minél kevésbé tudjon beleszólni Brüsszel és éppen ez adja a tárgyalások kockázatosságát.

A lap több helyen hangsúlyozza, hogy a birtokába jutott kormányzati előterjesztés nem egyezik meg a végleges keretekkel, hiszen nincs még kormánydöntés, még zajlanak az egyeztetések, a koncepciók kidolgozása. A cikk főbb információi saját értelmezési keretünkben:

  • A decemberi dátumozású ITM-anyag azzal számol, hogy 6890 milliárd forintnyi uniós forrást lehetne elosztani 2021-2027 között, amiben a lap megjegyzése szerint benne van a 15%-os magyar állami önrész is. Az Európai Bizottság eredeti, és a finn elnökség tavaly decemberi tervei azonban arról szóltak, hogy duplázódnia kellene a magyar állami önrésznek is, így ez az információ zavaró a cikkben és így még nehezebbé teszi az összehasonlítást a 2014-2020-as ciklus keretével.
  • A mostani ciklus 310-es euróárfolyam mellett eredetileg 8920 milliárd forint volt, ehhez képest a 6890 milliárd 23%-os esést jelentene, de nem tudni, hogy milyen euróárfolyam mellett és azt sem tudni, hogy a két szám melyik éves árszintek mellett értendő. Emiatt a pontos százalékos változás sem tudható. (Mindenesetre a Bizottság 24%-os, és a finn elnökség 27%-os reál értelemben  vett forráscsökkentési javaslataival durván összhangban lévőnek tűnik a két számból adódó százalékos változás.)
  • Az előterjesztésben rögzítik: a fenti 6890 milliárdos keret zömét a kormány korábbi döntésének megfelelően vállalkozás-, illetve infrastruktúrafejlesztésre szánták, e két cél vinné el a pénz 33, illetve 43 százalékát, a többi 24 százalék pedig „humán beavatkozásokra” jutna. Egy január elején kiszivárgott másik ITM-anyagban még 26%-os volt a súlya a vállalkozásfejlesztésnek, illetve 22+20%-os volt a súlya az átfogóan nézett infrastruktúra fejlesztésnek.  
  • Különösen érdekes, hogy a 6890 milliárd forintra tervezett 7 éves kereten belül a mozgásteret erősen szűkíti, hogy különféle kormánydöntésekkel korábban már több mint 1200 milliárd forintot elígért a kormány (például a Modern Városok Program fejlesztéseire), másrészt az Európai Unió is előír kötelező minimumokat (összhangban a különféle szakpolitikai célkitűzésekkel). Emellett a szabad mozgásteret az is szűkíti, hogy az ITM jelzése szerint a Rogán Antal vezette tárca a 200 milliárdos turisztikai kerettel kapcsolatban különjavaslatot tesz majd.
  • A január elején kiszivárgott másik ITM-anyag alapesetben 3 új Operatív Programot javasolt és opcióként sorolt fel három további OP-t (családtámogatás, digitalizáció, területfejlesztés), a 24.hu pedig úgy tudja, hogy „a mindössze három operatív programos javaslathoz képest nagyobb a támogatottsága annak, hogy hat operatív programmal kopogjanak Brüsszelben partnerségi megállapodást kötni.”
  • Ez tehát azt is jelentené, hogy lenne folytatása a mostani ciklus Terület- és Településfejlesztési Operatív Programjának (TOP), ami szembe menne a cikk által megírt kormányzati stratégia fő célkitűzéseivel. Utóbbi ugyanis azt jelenti: minél kevesebb Operatív Program legyen, azok minél integráltabb pénzköltést tegyenek lehetővé („nemzeti eljárási eszköz” lenne erre), hogy minél kevesebbet kelljen egyeztetni az Európai Bizottsággal is, és közben minél inkább a hátrányos helyzetű régiók valódi igényeire tudjanak koncentrálni a TOP folytatásával és így tudják csökkenteni a regionális különbségeket, segíteni a felzárkózást.
  • A célrendszer és a megvalósítás között feszülő ellenmondás lényege az, hogy a TOP mostani forrásallokációja felülről vezérelt volt (mennyit kapnak a megyei jogú városok és mennyit a megye többi területe), így az alulról jövő kezdeményezéseket, a valódi fejlesztési igényeket is csak korlátozottan tudta figyelembe venni a TOP. Most viszont a kormány új terve (összhangban a Bizottság elvárásaival) a szegényebb régiók valódi fejlesztését igyekszik elérni.
  • Az ellentmondást talán az a ténylegesen kimondott ITM-terv oldhatja fel, hogy a leginkább lemaradt térségekre kell koncentrálni a támogatásokat. E kijelölt térségekben a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa mintájára térségi tanácsokat állítanának fel, amiben viszont garantált lenne a kormányzati többség.
  • Az előterjesztés szerint a kormány politikájának hangsúlyossá tétele érdekében vetődött fel a javaslat, hogy külön programba gyúrják össze a családhoz kapcsolódó, eddig széttagolt beavatkozásokat. Ez a pénzosztási terv akkor lenne kevésbé kockázatos az előterjesztés szerint, ha a központosított családügyi fejlesztéseket kormányzati programként, nemzeti eljárásrendben futtatnák, mert akkor az előterjesztők szerint nem tehetne keresztbe Brüsszel, nem kellene az intézkedésekhez az Európai Bizottság hozzájárulása. Emellett ezeknek a kormányzati programoknak „politikai kommunikációs haszna is van” a szöveg szerint.
  • Az anyagban összesen 634 milliárd forintnyi beruházás szerepel Budapest területén, igaz, ennek zömét, 550 milliárdot környezetvédelmi és közlekedési projektek (HÉV-rekonstrukcióra, illetve a Soroksári Duna-ág rehabilitációja) vinnének el, városfejlesztésre a következő 7 évben 59 milliárd, humán célokra 25 milliárd forint jutna. Ez tehát azt jelentené, amit mi is levezettünk a minap, miszerint teljesen alaptalanok az az értesülés, hogy semmiféle forrást nem kapna Budapest 2021-2027 között, miközben friss összesítésünk szerint csupán a 10 milliárd forint feletti projektekre legalább 700 milliárdot kap a mostani ciklusban a főváros.
  • A friss ITM-javaslat egyébként elismeri, hogy ez a 634 milliárd forint „a felmerülő megalapozott igényekhez képest jelentősen alulfinanszírozza a fővárost”, és ennek az lesz a következménye, hogy később teljes egészében a nemzeti költségvetésből kell finanszírozni az elengedhetetlenül szükséges beruházásokat. A javaslat ezek miatt végül azt javasolja, hogy a Budapesten zajló fejlesztésekbe minél több EU-forrást vonjanak be.

Címlapkép forrása: MTI/Balogh Zoltán

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
mobil mobilbank netbank
érettségi iskola vizsga
kínai vakcina oltás egészségügy

Kasza Elliott-tal Magyar Telekom

Február 25-én jelentett a Telekom, és kisebb sokkot okozott az osztalékhoz kapcsolódó közleményével, miszterint...

Kiszámoló A bőség zavara

A mai ember a bőség zavarában él. Elég elmenni egy bevásárlóközpontba, bemenni az éttermi részre vagy ellátogatni...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Tedd meg az első lépéseket a tőzsdei befektetéset terén-fogjuk a kezed!
Online előadás
Mik azok a japán gyertyák és miért hasznosak? Aktuális, élő példák az amerikai részvénypiacról.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-05-12
Építőipar 2021
2021-05-13
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
budapest parlament híd getty stock