DBZOL20200106014
Uniós források

Újabb fontos részletek szivárogtak ki a kormány nagy EU-s pénzosztási tervéről

Portfolio
Bár nagyon koncentrált uniós forráselosztást szeretne megvalósítani a következő EU-s fejlesztési ciklusban a kormány, de mégis nagyobb az esélye annak, hogy nem 3, hanem végül 6 Operatív Programmal vég neki a kockázatos a brüsszeli egyeztetéseknek – írja egy decemberi kormányzati anyag alapján a 24.hu. Ez azt jelentené, hogy továbbra is lenne a vidéki térségeknek szóló területfejlesztési program, illetve külön családtámogatási program is, de úgy, hogy ezekbe minél kevésbé tudjon beleszólni Brüsszel és éppen ez adja a tárgyalások kockázatosságát.

A lap több helyen hangsúlyozza, hogy a birtokába jutott kormányzati előterjesztés nem egyezik meg a végleges keretekkel, hiszen nincs még kormánydöntés, még zajlanak az egyeztetések, a koncepciók kidolgozása. A cikk főbb információi saját értelmezési keretünkben:

  • A decemberi dátumozású ITM-anyag azzal számol, hogy 6890 milliárd forintnyi uniós forrást lehetne elosztani 2021-2027 között, amiben a lap megjegyzése szerint benne van a 15%-os magyar állami önrész is. Az Európai Bizottság eredeti, és a finn elnökség tavaly decemberi tervei azonban arról szóltak, hogy duplázódnia kellene a magyar állami önrésznek is, így ez az információ zavaró a cikkben és így még nehezebbé teszi az összehasonlítást a 2014-2020-as ciklus keretével.
  • A mostani ciklus 310-es euróárfolyam mellett eredetileg 8920 milliárd forint volt, ehhez képest a 6890 milliárd 23%-os esést jelentene, de nem tudni, hogy milyen euróárfolyam mellett és azt sem tudni, hogy a két szám melyik éves árszintek mellett értendő. Emiatt a pontos százalékos változás sem tudható. (Mindenesetre a Bizottság 24%-os, és a finn elnökség 27%-os reál értelemben  vett forráscsökkentési javaslataival durván összhangban lévőnek tűnik a két számból adódó százalékos változás.)
  • Az előterjesztésben rögzítik: a fenti 6890 milliárdos keret zömét a kormány korábbi döntésének megfelelően vállalkozás-, illetve infrastruktúrafejlesztésre szánták, e két cél vinné el a pénz 33, illetve 43 százalékát, a többi 24 százalék pedig „humán beavatkozásokra” jutna. Egy január elején kiszivárgott másik ITM-anyagban még 26%-os volt a súlya a vállalkozásfejlesztésnek, illetve 22+20%-os volt a súlya az átfogóan nézett infrastruktúra fejlesztésnek.  
  • Különösen érdekes, hogy a 6890 milliárd forintra tervezett 7 éves kereten belül a mozgásteret erősen szűkíti, hogy különféle kormánydöntésekkel korábban már több mint 1200 milliárd forintot elígért a kormány (például a Modern Városok Program fejlesztéseire), másrészt az Európai Unió is előír kötelező minimumokat (összhangban a különféle szakpolitikai célkitűzésekkel). Emellett a szabad mozgásteret az is szűkíti, hogy az ITM jelzése szerint a Rogán Antal vezette tárca a 200 milliárdos turisztikai kerettel kapcsolatban különjavaslatot tesz majd.
  • A január elején kiszivárgott másik ITM-anyag alapesetben 3 új Operatív Programot javasolt és opcióként sorolt fel három további OP-t (családtámogatás, digitalizáció, területfejlesztés), a 24.hu pedig úgy tudja, hogy „a mindössze három operatív programos javaslathoz képest nagyobb a támogatottsága annak, hogy hat operatív programmal kopogjanak Brüsszelben partnerségi megállapodást kötni.”
  • Ez tehát azt is jelentené, hogy lenne folytatása a mostani ciklus Terület- és Településfejlesztési Operatív Programjának (TOP), ami szembe menne a cikk által megírt kormányzati stratégia fő célkitűzéseivel. Utóbbi ugyanis azt jelenti: minél kevesebb Operatív Program legyen, azok minél integráltabb pénzköltést tegyenek lehetővé („nemzeti eljárási eszköz” lenne erre), hogy minél kevesebbet kelljen egyeztetni az Európai Bizottsággal is, és közben minél inkább a hátrányos helyzetű régiók valódi igényeire tudjanak koncentrálni a TOP folytatásával és így tudják csökkenteni a regionális különbségeket, segíteni a felzárkózást.
  • A célrendszer és a megvalósítás között feszülő ellenmondás lényege az, hogy a TOP mostani forrásallokációja felülről vezérelt volt (mennyit kapnak a megyei jogú városok és mennyit a megye többi területe), így az alulról jövő kezdeményezéseket, a valódi fejlesztési igényeket is csak korlátozottan tudta figyelembe venni a TOP. Most viszont a kormány új terve (összhangban a Bizottság elvárásaival) a szegényebb régiók valódi fejlesztését igyekszik elérni.
  • Az ellentmondást talán az a ténylegesen kimondott ITM-terv oldhatja fel, hogy a leginkább lemaradt térségekre kell koncentrálni a támogatásokat. E kijelölt térségekben a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa mintájára térségi tanácsokat állítanának fel, amiben viszont garantált lenne a kormányzati többség.
  • Az előterjesztés szerint a kormány politikájának hangsúlyossá tétele érdekében vetődött fel a javaslat, hogy külön programba gyúrják össze a családhoz kapcsolódó, eddig széttagolt beavatkozásokat. Ez a pénzosztási terv akkor lenne kevésbé kockázatos az előterjesztés szerint, ha a központosított családügyi fejlesztéseket kormányzati programként, nemzeti eljárásrendben futtatnák, mert akkor az előterjesztők szerint nem tehetne keresztbe Brüsszel, nem kellene az intézkedésekhez az Európai Bizottság hozzájárulása. Emellett ezeknek a kormányzati programoknak „politikai kommunikációs haszna is van” a szöveg szerint.
  • Az anyagban összesen 634 milliárd forintnyi beruházás szerepel Budapest területén, igaz, ennek zömét, 550 milliárdot környezetvédelmi és közlekedési projektek (HÉV-rekonstrukcióra, illetve a Soroksári Duna-ág rehabilitációja) vinnének el, városfejlesztésre a következő 7 évben 59 milliárd, humán célokra 25 milliárd forint jutna. Ez tehát azt jelentené, amit mi is levezettünk a minap, miszerint teljesen alaptalanok az az értesülés, hogy semmiféle forrást nem kapna Budapest 2021-2027 között, miközben friss összesítésünk szerint csupán a 10 milliárd forint feletti projektekre legalább 700 milliárdot kap a mostani ciklusban a főváros.
  • A friss ITM-javaslat egyébként elismeri, hogy ez a 634 milliárd forint „a felmerülő megalapozott igényekhez képest jelentősen alulfinanszírozza a fővárost”, és ennek az lesz a következménye, hogy később teljes egészében a nemzeti költségvetésből kell finanszírozni az elengedhetetlenül szükséges beruházásokat. A javaslat ezek miatt végül azt javasolja, hogy a Budapesten zajló fejlesztésekbe minél több EU-forrást vonjanak be.

Címlapkép forrása: MTI/Balogh Zoltán

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
EU csucs koltsegvetes Charles Michel Emmanuel Macron Antonio Costa
wall_street_shutterstock_1089431897-20180518
koronavírus vuhan kína járvány
koronavírus maszk ruha
scarlet lady_virgin
moszkva_shutterstock-20170929
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
webinárium
Hogyan lovagolhatod meg a forint árfolyammozgását? Tőlünk megkapod a választ!
EU csucs koltsegvetes Charles Michel Emmanuel Macron Antonio Costa