európai bizottság_getty_stock
Uniós források

Kiosztotta Magyarországot az EU: a számok jók, de ez később már kevés lesz

Portfolio
Közzétette szokásos éves országjelentését az Európai Bizottság a tagállamokról. Magyarországgal kapcsolatban a jelentés kiemeli, hogy a gazdasági növekedésünk a legnagyobbak között volt, és általában jók a makroadataink, a számok mögé nézve azonban struktárlis problémákat fedezett fel a Bizottság. A jelentés szerint amennyiben ezeken nem javítunk, akkor azok akadályt képezhetnek a jövőbeli gazdasági növekedésünk és a termelékenységi rátánk növekedése előtt.

A robosztus gazdasági növekedés értékes lehetőséget teremt Magyarországnak, hogy fontos strukturális és intézményi reformokkal biztosítsák a hosszú távú növekedést

– kezdi az Európai Bizottság szokásos éves országjelentésének Magyarországra vonatkozó része. Az ország növekedése a legnagyobbak között volt az EU-ban, jövőbeli növekedése pedig azon múlik, hogy sikerül-e növelni a termelékenységi rátát, ehhez pedig a tudás-alapú gazdaság felé kell tolni a szemléletet. A jelenlegi kedvező helyzet lehetőséget ad az országnak, hogy szembenézzen a legalapvetőbb gazdasági problémákkal, mint a zsugorodó aktív munkaerő-állomány, az alacsony termelékenységi ráta, növekvő egyenlőtlenség és a természetes erőforrások nem hatékony felhasználása.

Az átlagos gazdasági növekedés 4% volt éves szinten 2014 óta, így a válság negatív hatásai alól sikerült a gazdaságnak kilábalnia, így sikerült elkerülnie a 2019-es lassulást a támogató gazdaságpolitikának köszönhetően. A jelentés szerint a nagy munkaerő-kereslet miatt nőttek a bérek, így pedig a szegénység is csökkent az országban. A jelentős EU-s forrásoknak, olcsó finanszírozásnak, kedvező kilátásoknak köszönhetően a beruházások rekord szinten voltak.

A jelentés kiemeli, hogy a magyar gazdaság elérte a határait. A gazdasági növekedésnek köszönhetően nőtt a foglalkoztatottság majdnem a teljes foglalkoztatottság szintjére, de az egy munkavállalóra eső kibocsátás növekedése mérsékelt volt. A feszes munkaerőpiac miatt a foglalkoztatottság növelése már nem lehet a növekedés motorja a következő években.

Ezzel egyidőben a képzetlen munkaerő hiánya korlátot szab a produktivitást növelő, innovatív beruházásoknak.

A költségvetési kiadások tervezett csökkentése szintén korlátozhatja a magyar növekedést 2020-ban és 2021-ben a Bizottság szerint.

Nőtt a túlfűtöttség kockázata

A jelentés szerint a gazdaságpolitikai intézkedések növelték a magyar gazdaságban a túlfűtöttség kockázatát. A bérköltségek növekedése, amihez a kormányzat béremelései is hozzájárultak, azt eredményezte, hogy a termelékenység növekedése elvált a bérköltség növekedésétől. A termelési költségek növekedése hozzájárult a növekvő inflációhoz, és rontotta az exportőrök versenyképességét.

Az alacsony reálkamatok növelték a keresletet a lakások iránt, ami jelentős áremelkedést eredményezett az ingatlanpiacon. A kínálati oldal nem tartott lépést a keresletnövekedéssel, így a budapesti ingatlanpiacon is túlfűtöttség alakult ki a jelentés szerint.

A jelentés kitér rá, hogy a kedvező finanszírozási feltételek, köztük a kormányzat támogatási programjai kedvező lehetőséget teremtettek a vállalatoknak a beruházásokra – a Bizottság ezzel kapcsolatban hozzáteszi, hogy fennáll a kockázata annak, hogy ezek az erőforrások hosszú távon nem a növekedést támogatják majd.

Nem tettünk félre a nehéz időkre

A jelentés szerint az államkassza a kedvező időszakban adót csökkentett és növelte a költségvetési kiadásokat, ahelyett, hogy tartalékot képzett volna. A prociklikus gazdaságpolitika és a bőséges EU-s források az uniós átlag feletti növekedést tettek lehetővé. Az országjelentésben az is szerepel, hogy az adó és juttatási rendszer nem nyújt kellő védelmet a gazdasági ciklusokkal szemben. Ennek eredményeképp a növekvő gazdasági teljesítmény ellenére a költségvetés helyzete csak kisebb mértékben javul, emiatt pedig a Tanács 2019-ben "jelentős eltérési eljárást" indított az országgal szemben – hozzátesszük, hogy mivel nem vagyunk eurózóna tagok, ennek a jelentősége számunkra nem olyan jelentős.

Az államadósság folyamatosan csökken, az alacsony lejárat mellett még mindig magas a hasonló jövedelmi szintű országokhoz képest, valamint viszonylag kitett a piaci kamatlábakkal és a magas refinanszírozási költségekkel szemben. A társadalom elöregedésével a költségvetés fenntarthatósága is kockázatot jelent hosszú távon.

Az innovációra, kutatásfejlesztésre fordított kiadások növelése elengedhetetlen a hosszú távú növekedés és a produktivitási ráta szempontjából – írják. A közösségi és a magánszektor beruházási rátája magas a GDP arányában, de a Bizottság szerinte az összetétele lehetne jobb. A Bizottság infrastrukturális beruházásokat javasol a területi egyenlőtlenségek felszámolására, és az oktatásba történő beruházások sem várathatnak magukra tovább.

Valami sikerült, valami nem

A Bizottság szerint az ország részben megfelelt a 2019-es országspecifikus elvárásoknak az alábbi területeken:

  • sikerült növelni a hátrányos helyzetű csoportok körében a foglalkoztatást, és előrelépés történt a közmunkából az elsődleges munkaerőpiacra történő átmenetben
  • az egészségügyben pozitívum, hogy nőtt a foglalkoztatottak bére, és elindultak a rákszűrő programok
  • lépések történtek a korai iskolaelhagyás visszaszorítására, de a társadalmi mobilitás terén további teendőkre van szükség
  • a gazdaságban nőttek a kutatásfejlesztésre fordított összegek, de még ezen a téren is van hova fejlődni
  • a kormány több forrást különített el a karbonsemlegesség előmozdítására, és intézkedéseket hoztak a hatékonyabb hulladékgazdálkodás előmozdítására
  • voltak lépések ugyan az adórendszer komplexitásának csökkentésére, de jelentős lépések nem történtek az „agresszív adótervezési” gyakorlat megszüntetésére

Az alábbi területeken pedig egyáltalán nem felelt meg a Bizottság elvárásainak az ország:

  • nem történt előrelépés a munkaerőpiacról kiszorultak helyzetének javítására
  • nincs előrelépés az antikorrupciós intézkedések meghozatalában és a közérdekű információk átláthatóságában
  • a jelentés kiemeli, hogy a bírák függetlensége terén nincs fejlődés
  • a döntéshozatal átláthatósága és az azt megelőző társadalmi párbeszéd pedig a legrosszabbak közé tartozik az EU-ban.
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
orban viktor turk tanacs koronavirus
koronavirus ukrajna
valgyimir putyin
aderjanos
email számítógép shutter
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. április 21.
A koronavírus és a magyar bankszektor
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
2020. június 9.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
2020. június 10.
Hitelezés 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Hosszú távú befektetés, folyamatos megtakarítás okosan.
európai bizottság_getty_stock