Kiosztotta Magyarországot az EU: a számok jók, de ez később már kevés lesz

A robosztus gazdasági növekedés értékes lehetőséget teremt Magyarországnak, hogy fontos strukturális és intézményi reformokkal biztosítsák a hosszú távú növekedést

– kezdi az Európai Bizottság szokásos éves országjelentésének Magyarországra vonatkozó része. Az ország növekedése a legnagyobbak között volt az EU-ban, jövőbeli növekedése pedig azon múlik, hogy sikerül-e növelni a termelékenységi rátát, ehhez pedig a tudás-alapú gazdaság felé kell tolni a szemléletet. A jelenlegi kedvező helyzet lehetőséget ad az országnak, hogy szembenézzen a legalapvetőbb gazdasági problémákkal, mint a zsugorodó aktív munkaerő-állomány, az alacsony termelékenységi ráta, növekvő egyenlőtlenség és a természetes erőforrások nem hatékony felhasználása.

Az átlagos gazdasági növekedés 4% volt éves szinten 2014 óta, így a válság negatív hatásai alól sikerült a gazdaságnak kilábalnia, így sikerült elkerülnie a 2019-es lassulást a támogató gazdaságpolitikának köszönhetően. A jelentés szerint a nagy munkaerő-kereslet miatt nőttek a bérek, így pedig a szegénység is csökkent az országban. A jelentős EU-s forrásoknak, olcsó finanszírozásnak, kedvező kilátásoknak köszönhetően a beruházások rekord szinten voltak.

A jelentés kiemeli, hogy a magyar gazdaság elérte a határait. A gazdasági növekedésnek köszönhetően nőtt a foglalkoztatottság majdnem a teljes foglalkoztatottság szintjére, de az egy munkavállalóra eső kibocsátás növekedése mérsékelt volt. A feszes munkaerőpiac miatt a foglalkoztatottság növelése már nem lehet a növekedés motorja a következő években.

Ezzel egyidőben a képzetlen munkaerő hiánya korlátot szab a produktivitást növelő, innovatív beruházásoknak.

A költségvetési kiadások tervezett csökkentése szintén korlátozhatja a magyar növekedést 2020-ban és 2021-ben a Bizottság szerint.

Nőtt a túlfűtöttség kockázata

A jelentés szerint a gazdaságpolitikai intézkedések növelték a magyar gazdaságban a túlfűtöttség kockázatát. A bérköltségek növekedése, amihez a kormányzat béremelései is hozzájárultak, azt eredményezte, hogy a termelékenység növekedése elvált a bérköltség növekedésétől. A termelési költségek növekedése hozzájárult a növekvő inflációhoz, és rontotta az exportőrök versenyképességét.

Az alacsony reálkamatok növelték a keresletet a lakások iránt, ami jelentős áremelkedést eredményezett az ingatlanpiacon. A kínálati oldal nem tartott lépést a keresletnövekedéssel, így a budapesti ingatlanpiacon is túlfűtöttség alakult ki a jelentés szerint.

A jelentés kitér rá, hogy a kedvező finanszírozási feltételek, köztük a kormányzat támogatási programjai kedvező lehetőséget teremtettek a vállalatoknak a beruházásokra – a Bizottság ezzel kapcsolatban hozzáteszi, hogy fennáll a kockázata annak, hogy ezek az erőforrások hosszú távon nem a növekedést támogatják majd.

Nem tettünk félre a nehéz időkre

A jelentés szerint az államkassza a kedvező időszakban adót csökkentett és növelte a költségvetési kiadásokat, ahelyett, hogy tartalékot képzett volna. A prociklikus gazdaságpolitika és a bőséges EU-s források az uniós átlag feletti növekedést tettek lehetővé. Az országjelentésben az is szerepel, hogy az adó és juttatási rendszer nem nyújt kellő védelmet a gazdasági ciklusokkal szemben. Ennek eredményeképp a növekvő gazdasági teljesítmény ellenére a költségvetés helyzete csak kisebb mértékben javul, emiatt pedig a Tanács 2019-ben "jelentős eltérési eljárást" indított az országgal szemben – hozzátesszük, hogy mivel nem vagyunk eurózóna tagok, ennek a jelentősége számunkra nem olyan jelentős.

Az államadósság folyamatosan csökken, az alacsony lejárat mellett még mindig magas a hasonló jövedelmi szintű országokhoz képest, valamint viszonylag kitett a piaci kamatlábakkal és a magas refinanszírozási költségekkel szemben. A társadalom elöregedésével a költségvetés fenntarthatósága is kockázatot jelent hosszú távon.

Az innovációra, kutatásfejlesztésre fordított kiadások növelése elengedhetetlen a hosszú távú növekedés és a produktivitási ráta szempontjából – írják. A közösségi és a magánszektor beruházási rátája magas a GDP arányában, de a Bizottság szerinte az összetétele lehetne jobb. A Bizottság infrastrukturális beruházásokat javasol a területi egyenlőtlenségek felszámolására, és az oktatásba történő beruházások sem várathatnak magukra tovább.

Valami sikerült, valami nem

A Bizottság szerint az ország részben megfelelt a 2019-es országspecifikus elvárásoknak az alábbi területeken:

• sikerült növelni a hátrányos helyzetű csoportok körében a foglalkoztatást, és előrelépés történt a közmunkából az elsődleges munkaerőpiacra történő átmenetben
• az egészségügyben pozitívum, hogy nőtt a foglalkoztatottak bére, és elindultak a rákszűrő programok
• lépések történtek a korai iskolaelhagyás visszaszorítására, de a társadalmi mobilitás terén további teendőkre van szükség
• a gazdaságban nőttek a kutatásfejlesztésre fordított összegek, de még ezen a téren is van hova fejlődni
• a kormány több forrást különített el a karbonsemlegesség előmozdítására, és intézkedéseket hoztak a hatékonyabb hulladékgazdálkodás előmozdítására
• voltak lépések ugyan az adórendszer komplexitásának csökkentésére, de jelentős lépések nem történtek az „agresszív adótervezési” gyakorlat megszüntetésére

Az alábbi területeken pedig egyáltalán nem felelt meg a Bizottság elvárásainak az ország:

• nem történt előrelépés a munkaerőpiacról kiszorultak helyzetének javítására
• nincs előrelépés az antikorrupciós intézkedések meghozatalában és a közérdekű információk átláthatóságában
• a jelentés kiemeli, hogy a bírák függetlensége terén nincs fejlődés
• a döntéshozatal átláthatósága és az azt megelőző társadalmi párbeszéd pedig a legrosszabbak közé tartozik az EU-ban.

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.