Az Európai Bizottság besokallt, minden jogi eszközt bevet a magyar kormány ellen

 A nap folyamán zajló Általános Ügyek Tanácsának (GAC) ülésén a tagállamok a június 26–27-i Európai Tanács előkészítése mellett megvitatják a demokratikus reziliencia kérdését, valamint több ország – köztük Szlovákia, Finnország, Svédország és Belgium – jogállamisági helyzetét is. A tanács napirendjén szerepel Magyarország is, az ellene 2018-ban elindított hetes cikk szerinti eljárás nyolcadik meghallgatásával – mondta el Michael McGrath, az Európai Bizottság igazságügyi és jogállamiságért felelős biztosa a keddi sajtótájékoztatóján.

A biztos jelezte, hogy a Magyarországgal szembeni eljárás, amely akár a tagállam szavazati jogának felfüggesztésével is járhat, az Európai Tanács hatáskörébe tartozik, az Európai Bizottság feladata csupán a saját jogi álláspontjának bemutatása.

Ennek során részletesen ismertetni kívánják aggályaikat, többek között a magyar kormány által beterjesztett, „átláthatósági” törvényjavaslattal kapcsolatban, amelyet az uniós joggal összeegyeztethetetlennek tartanak.

McGrath szerint a civil szervezeteket és a sajtótermékeket a külföldi támogatásaik miatt akár listázó tervezet

sérti az egységes piac szabadságának elvét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartáját is.

Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság emiatt levélben fordult Bóka János igazságügyi miniszterhez, és felszólították a magyar kormányt a javaslat visszavonására. Mint mondta,

ha ez nem történik meg, a Bizottság kész élni a rendelkezésére álló jogi eszközökkel.

McGrath megerősítette, hogy ilyen eszköz például a kötelezettségszegési eljárás, amelyek közül több is folyamatban van Magyarországgal szemben. Kiemelte az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatal kapcsán indított pert, amelynek gyorsított eljárásban történő tárgyalását az Európai Unió Bírósága már jóváhagyta. Szólt emellett a gyermekvédelmi törvény elleni eljárásról is, amely alapján – mint fogalmazott – a magyar hatóságok bizonyos rendezvények betiltására hivatkoztak – amit Pride törvényként hivatkoznak a magyar közéletben, de a gyülekezési jogra vonatkozó szabályokat is átírja.

A biztos szerint a békés gyülekezés joga alapvető szabadságjog, amely nem jelent veszélyt sem gyermekekre, sem másokra nézve, ezért minden körülmények között meg kell védeni.

A sajtótájékoztatón felmerült, hogy ezek az eljárások hosszadalmasak, mire McGrath azt válaszolta, hogy „a Bizottságnak is tiszteletben kell tartania a jogállamiság alapelveit, így minden félnek joga van a saját álláspontja ismertetésére”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy

az eljárások során lehetőség van gyorsított tárgyalás vagy ideiglenes intézkedés kezdeményezésére is, és a Bizottság ezekkel az eszközökkel is élhet, ha szükséges.

A biztos arra is kitért, hogy a Bizottság továbbra is nyitott a magyar kormánnyal való párbeszédre, de világossá tette:

a jogállamiság nem választható lehetőség, hanem az uniós tagság alapkövetelménye. Magyarország – más tagállamokhoz hasonlóan – köteles ennek betartására.

Megerősítette, hogy a Bizottság a hetes cikk szerinti eljárás során részletes elemzést nyújt be a magyar helyzetről a GAC-nak, de a további döntés a tagállamok kezében van.

McGrath arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság többféle pénzügyi feltételrendszert is alkalmazott Magyarországgal szemben a jogállamiság megsértése miatt. Ilyen volt a feltételességi mechanizmus, amelyet eddig egyedül Magyarország esetében indítottak el, illetve a horizontális feljogosító feltételek és a helyreállítási alaphoz kapcsolódó „szupermérföldkövek” rendszere is. A biztos szerint ennek következményeként jelenleg is mintegy 18 milliárd eurónyi uniós forrás nem hozzáférhető Magyarország számára. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy emiatt például magyar diákok nem vehetnek részt Erasmus-programokban, illetve hazai felsőoktatási intézmények nem részesülhetnek Horizon-kutatási támogatásokból.

A sajtótájékoztató végén McGrath hangsúlyozta, hogy

az Európai Bizottság kész minden lehetséges jogi eszközt alkalmazni annak érdekében, hogy a jogállamiság és az alapvető jogok – így a magyar állampolgárok jogai is – maradéktalanul érvényesüljenek.

Utalt arra is, hogy a következő többéves pénzügyi keret (MFF) kapcsán is élő vita zajlik arról, miként lehetne szorosabban összekapcsolni a jogállamisági ajánlásokat az uniós forrásokhoz való hozzáféréssel. Véleménye szerint ez szükséges és helyes irány, és Ursula von der Leyen bizottsági elnök is hasonló állásponton van. A biztos a tagállami nyilatkozatokra utalva azt is elmondta, hogy a Bizottság elszánt a tekintetben, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel élni fog a jogállamiság védelmében – beleértve Magyarországot is.

A magyar kormány elutasítja a vádakat

Bóka János, az uniós ügyekért felelős magyar miniszter a keddi brüsszeli doorstep sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának ülésén Magyarország számára két napirendi pont bír kiemelt jelentőséggel.

Egyrészt folytatódik a Magyarországgal szemben indított hetes cikk szerinti eljárás, amelynek keretében már nyolcadik alkalommal kerül sor meghallgatásra. A miniszter hangsúlyozta, hogy

a magyar kormány álláspontja szerint ez az eljárás kezdettől fogva nem jogi, hanem politikai természetű, célja pedig a politikai hisztériakeltés és nyomásgyakorlás.

Ugyanakkor jelezte, hogy Magyarország ennek ellenére minden esetben konstruktívan és nyíltan vesz részt a folyamatban, és a meghallgatás során is kész minden felmerülő kérdésre választ adni.

A másik napirendi pontként Bóka a lengyel elnökség által előterjesztett, az európai demokratikus ellenálló képesség megerősítéséről szóló nyilatkozatot emelte ki. Elmondása szerint

a magyar kormány e dokumentumot jelenlegi formájában nem tudja elfogadni.

Véleményük szerint az valójában nem a demokratikus intézmények megerősítését szolgálja, hanem jogalapot teremtene arra, hogy uniós intézmények beavatkozhassanak a tagállamok demokratikus döntéshozatali mechanizmusaiba.

A miniszter szerint ez elfogadhatatlan. Kifogásolta továbbá, hogy a nyilatkozat félreérti a civil szervezetek szerepét a demokratikus társadalmakban, mivel – ahogy fogalmazott – ezek nem alkotmányos intézmények és nem politikai pártok.

Éppen ezért a magyar kormány elutasít minden olyan kísérletet, amely a civil szervezeteket arra használná, hogy aláássák a demokratikus intézményrendszerek legitimációját vagy beavatkozzanak a választásokba

– mondta a miniszter.

Bóka hangsúlyozta, hogy a nyilatkozat nem helyez elég hangsúlyt a civil szervezetek átláthatóságára sem, különösen az uniós források felhasználása tekintetében, emiatt Magyarország nem tudja támogatni a dokumentum elfogadását.

Azt is világossá tette, hogy Magyarország élni fog vétójogával, és megakadályozza a nyilatkozat elfogadását.

Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, hogy a nap folyamán kizárólag meghallgatásra kerül sor, és nem vár semmilyen további eljárási lépést, mivel erre a mai napirend nem ad lehetőséget. Megerősítette azt is, hogy a jelenlegi szakaszban Magyarország szavazati jogának felfüggesztésére nincs jogi lehetőség, így ez a kérdés nem is kerülhet napirendre az ülés során. Hangsúlyozta, hogy korábban is voltak már hasonló meghallgatások, és attól tart, hogy a jövőben is lesznek még.

A miniszter egy másik kérdés miatt arról is beszélt, hogy

Magyarországon nem létezik úgynevezett Pride-tilalom, és a mai meghallgatás lehetőséget ad arra, hogy ismertesse kollégáival a vonatkozó magyarországi alkotmányos és jogi kereteket.

Reményét fejezte ki, hogy a megbeszélések után a tagállamok képviselői árnyaltabb képet kapnak majd a magyar szabályozásról.

Címlapkép forrása: EU

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.