1500 milliárd eurós energiaforradalom indul: Magyarország is bekerült a gigantikus EU-projektbe

Az Európai Bizottság hétfőn bejelentette, hogy 235 határokon átnyúló energiaprojekt kapja meg a közös érdekű (project of common interest, PCI) vagy közös jelentőségű (project of mutual interest, PMI) projekt minősítést, amely különleges státuszt jelent az uniós infrastruktúra-fejlesztési keretrendszerben.

A most kijelölt beruházások jogosultak lesznek a Connecting Europe Facility (CEF) Energy forrásaira, gyorsított engedélyezésre és egyszerűsített szabályozási eljárásokra.

Az Európai Bizottság szerint a projektcsomag a 2024–2040 közötti időszakra becsült, mintegy 1500 milliárd eurós európai infrastruktúra-igény érdemi részét lefedi.

A projektek között 113 villamosenergia-, offshore- és okoshálózati fejlesztés, 100 hidrogén- és elektrolizáló-beruházás, 17 CO₂-szállítási infrastruktúra, három korszerűsített gázrendszer és két, a földgázszigeten lévő Málta és Ciprus összekötését célzó projekt szerepel. A Bizottság közlése szerint ezek a fejlesztések stratégiai szerepet töltenek be az EU energiabiztonságának növelésében, a zöld átmenet felgyorsításában és a versenyképesség megerősítésében. A mostani lista a 2022-ben megújított TEN-E rendelet második kiadását jelenti, amely már a fosszilis fejlesztések háttérbe szorítását és a zöld, ellenálló infrastruktúrák támogatását helyezi előtérbe.

Az eszköz lényege, hogy a közös érdekű projektek egy egységes európai energiapiac kiépítését szolgálják, és előre hozzák a klímasemlegességi célok megvalósítását. A PCI/PMI-státusz gyorsabb tervezési és engedélyezési folyamatot, erősebb politikai koordinációt, valamint kiemelt hozzáférést jelent a Connecting Europe Facility forrásaihoz.

Az Európai Bizottság szerint az uniós energiaátállás csak akkor lesz olcsó és hatékony, ha a villamosenergia-, hidrogén- és szén-dioxid-hálózatok összekapcsolása minden tagállamban előre halad.

A döntést követően az uniós végrehajtó testület vezető tisztviselői hangsúlyozták, hogy a mostani projektlista nem egyszerű infrastruktúra-fejlesztés, hanem az Energiaunió gerince. Teresa Ribera alelnök szerint ezek

nem csupán határokon átnyúló beruházások, hanem az Energiaunió létfontosságú érrendszere, amelyek egy olyan Európát alapoznak meg, ahol a zöld, versenyképes és biztonságos energia nem ígéret, hanem közös valóság.

Dan Jørgensen energiaügyi biztos úgy fogalmazott, hogy a kiválasztott projektek döntő szerepet játszanak majd abban, hogy a kontinens „tisztább, olcsóbb és biztonságosabb energiát” tudjon biztosítani a lakosságnak és a vállalkozásoknak.

Magyarország több jelentős projektben is érintett a kiadott lista szerint, így például a magyar–román „Cluster Hungary–Romania” keretében új nagyfeszültségű összeköttetések épülnek ki Józsa és Nagyvárad között, valamint a Békéscsaba–Nadab határszakaszon, miközben Románián belül több nagy kapacitású vezetékszakasz és alállomás korszerűsítése is a projektcsomag része.

A hidrogén-infrastruktúra területén kiemelt beruházás a „SK–HU hidrogénkorridor”, amely a szlovák és magyar belső hálózatok összekapcsolásával teremti meg a régió egyik első nagyléptékű hidrogénfolyosóját.

Emellett Magyarország részt vesz a Danube InGrid okoshálózati projektben, amely a magyar és szlovák villamosenergia-rendszer fogyasztói és termelői adatainak integrált kezelését teszi lehetővé, valamint a Selena és Tune regionális hálózati modernizációs programokban is, amelyek a cseh–magyar–szlovák, illetve a szlovén–magyar–szlovák villamosenergia-hálózat ellenálló képességét növelik.

Az Európai Bizottság a következő hetekben a két társjogalkotó elé terjeszti a projektlistát, amelyet az Európai Parlament és az Európai Tanács két hónap alatt fogadhat el vagy utasíthat el – azonban nem módosíthatja.

A formális jóváhagyást követően a Bizottság intenzívebb koordinációt ígér a tagállamokkal, hogy a beruházások a lehető leggyorsabban megvalósuljanak.

A döntéshez kapcsolódva ezen a héten rendezik meg a PCI Energy Days szakmai eseményt is, amely a kiválasztott projektek gyakorlati megvalósítására fókuszál.

A mostani bejelentés azt jelzi, hogy az EU a következő évtizedben radikálisan fel kívánja gyorsítani az energiaátállást – és ehhez minden tagállamnak, így Magyarországnak is fejlesztésekkel kell hozzájárulnia. A Bizottság szerint a kontinens energiabiztonsága és versenyképessége azon múlik, hogy az új villamosenergia-hálózatok, hidrogénfolyosók és CO₂-szállító rendszerek időben elkészülnek-e, és képesek-e kiszolgálni az egyre növekvő energiaigényeket.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images