Az Európai Bizottság üdvözölte, hogy az Európai Parlament és a Tanács ideiglenes megállapodást kötött a pénzmosás elleni hatóság (AMLA) létrehozásáról. Az AMLA egy decentralizált uniós szabályozó ügynökség lesz, amelynek célja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni felügyeleti rendszer átalakítása az Európai Unióban.
Kedd este az országgyűlés megszavazta az utolsó jogszabályt is, amely szükséges lenne mintegy 10 milliárd eurónyi kohéziós forrás kiszabadításához. Azonban egyelőre a kormány nem hirdette ki a jogszabályt, pedig az Európai Bizottság gyorsan lépne, még az EU-csúcs előtt. A Portfolio úgy tudja, hogy akár már szerda feloldhatják a kifizetéstilalmat. Ezzel együtt is elhúzódó csúcstalálkozóra számítanak, mégha tegnap a magyar kormány már a pénzekhez is kötötte, hogy támogassa az Ukrajna ügyében hozandó döntéseket.
Ha a közös uniós költségvetésen kívül szerveznék meg az uniós tagállamok Ukrajna finanszírozását, és ha 4 év helyett csak 1 évre szólna ez a finanszírozási csomag, akkor ebbe Magyarország is hajlandó lenne beszállni – gyakorlatilag ezt üzente meg kedd este Orbán Balázs a Bloombergnek adott interjúban. Mindez arra utal, hogy a bilaterális alapon szerveződő potenciális uniós csomaghoz a magyar kormány is hozzájárulna, amiről eddig így explicit nem volt szó. A miniszterelnök politikai igazgatója ezzel együtt azt is leszögezte: a kormány nem támogatja azt, hogy az e heti uniós csúcson döntés szülessen az ukrajnai csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, el akarják halasztani az erről a kérdésről szóló döntést.
Átmeneti járműhiány miatt január 8-tól változik a szentendrei és a ráckevei HÉV menetrendje – közölte a MÁV-Volán csoport kedden az MTI-vel.
Reggel már megírtuk, részben Bóka János nyilatkozata alapján, hogy az EU-ban vészhelyzeti költségvetési tervet készítenek Ukrajna támogatására a belengetett magyar vétó miatt, délután aztán erre rá is erősített az uniós ügyek minisztere saját Facebook-posztjában. Ennek lényege az, hogy „Magyarország nem fogja meggondolni magát Ukrajna EU csatlakozási tárgyalásainak megkezdésével és pénzügyi támogatásával kapcsolatban.”
Az EU megállapodott azokról a szabályokról, amely gyorsítja a bűncselekményekből származó vagyon befagyasztását és elkobzását. Az új rendszer kiterjed a szankciókkal sújtott orosz és fehérorosz magánszemélyek pénzügyi eszközeire is.
A tagállamok többségének eredeti céljaival szemben, a nyomásgyakorlás ellenére sem született döntés az ukrán csatlakozási tárgyalások megindításáról az európai uniós szakminiszterek keddi tanácsülésén – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.
A nemzetközi sajtó megszellőztette, hogy már kedden jóváhagyhatja az Európai Bizottság mintegy 10 milliárd eurónyi magyar kohéziós forrás kifizetését. Azonban az igazságügyi reformot még nem teljesítette a magyar kormány, ezért majdnem biztosan eltolódik a döntés – tudta meg több brüsszeli forrásból a Portfolio. A feloldó végzés legkorábban szerdán születhet meg, de ehhez a magyar parlamentnek kedd este el kell fogadnia még egy jogszabályt. Uniós diplomaták szerint a kormány rá is játszott, hogy egyszerre legyen az Ukrajnáról szóló uniós csúcs, valamint a várhatóan pozitív ítélet a horizontális feljogosító feltételekről szóló eljárásban.
Az Európai Bizottság egy a nemzetközi jogi szabályok határmezsgyéjén mozgó javaslattal biztosítana mintegy 15 milliárd eurónyi támogatást Ukrajnának. A terv lényege, hogy az EU-ban befagyasztott orosz vagyonból származó hozamot elkülönítené, majd azt Kijevnek utalná el. Korábban már egyszer a jogi aggályok miatt levették a napirendről a tervet, de az EU-s pénzügyi segélyekre belengetett magyar vétó, valamint az amerikai Kongresszus elhúzódó, a támogatásokról szóló tárgyalásai miatt Brüsszel leporolta a tervet.
Az Európai Unió diplomatái több technikai javaslaton dolgoznak, hogy megkerüljék az összes Ukrajnával kapcsolatos ügyben vétót belengető magyar kormányt. Az egyik terv az, hogy a közös EU-s költségvetésen kívül sürgősségi finanszírozást biztosítsanak Ukrajnának. A hétfői külügyminiszteri találkozón aktívan próbálták meggyőzni Szijjártó Pétert, hogy ne blokkolja a magyar kormány Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak elindítását, valamint 50 milliárd eurónyi pénzügyi segély folyósítását, de a hírek szerint nem jutottak dűlőre.
Több magyar vonatkozású határokon átnyúló energia-infrastruktúra fejlesztési projektet is uniós támogatásra javasol az Európai Bizottság az európai zöld megállapodás megvalósításának elősegítése érdekében. Az úgynevezett közös érdekű és kölcsönös érdekű projekteket (PCI/PMI) tartalmazó listán a villamosenergia-rendszer fejlesztését célzó magyar-román, magyar-szerb és magyar-szlovák beruházások mellett szerepel a magyar-horvát szén-dioxid-szállítási hálózat megépítése is.
Az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa, Nicolas Schmit, kritizálta Magyarországot, kiemelve a munkaerőpiaci kihívásokat és a gyenge szociális párbeszédet. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium határozottan visszautasította a kijelentéseket, elmondva, hogy semmilyen egyeztetés nem történt a biztos és az illetékes tárca között. A minisztérium hangsúlyozta a kormány aktív szerepvállalását a szociális párbeszédben, a minimálbérek emelésében, valamint a munkaerőpiaci tartalékok aktivizálásában és a digitális készségek fejlesztésében.
Magyarország elutasítja az Ukrajnával folytatott uniós csatlakozási tárgyalások jóváhagyását, ami az uniós csúcstalálkozón akár összecsapáshoz is vezethet. Magyarország kijelentette, hogy nem hajlandó engedni az Európai Unió többi tagjának nyomásának, hogy jóváhagyja a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Ez a bejelentés előkészíti a terepet egy esetleges konfrontációhoz az e hétre tervezett, csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozóra – számolt be a Reuters.
Eddig csak annyi volt biztos, hogy négy ország nem szavazta meg az Európai Unió Tanácsában múlt héten a magyar RePowerEU-tervet, de Varga Mihály pénzügyminiszter most közölte: Svédország, Dánia és Finnország sem támogatta Magyarország esetében további 4,6 milliárd eurónyi forrás jóváhagyását, amelyből 0,9 milliárd eurót előlegként megkaphat a kormány. Intő jel ez a későbbi, helyreállítási és ellenállóképességi eszközről (RRF) szóló szavazásra.
Az Európai Bizottság zöld utat adott Magyarországnak a meglévő állami támogatási programok kiigazítására irányuló javaslataihoz, amelyek célja a gazdaság támogatása az orosz-ukrán háború okozta gazdasági zavarok orvoslására. Emellett Brüsszel rábólintott az Exim által folyósított vállalati energiaügyi ártámogatások folytatására is.
Miközben Európa a közelgő júniusi parlamenti választásokra készül, a Politico által megszerzett belső felülvizsgálatból kiderül, hogy az Európai Parlament kiberbiztonsági infrastruktúrája „még nem felel meg az iparági szabványoknak”, és nem biztosít védelmet az idegen államok által bevetett hackerek és más fenyegető csoportok jelentette fenyegetettségnek. A jelentést, amelyet az EP saját informatikai osztálya, a DG ITEC készített november 29-i keltezéssel, a múlt héten mutatták be az Európai Parlament (MEP) egy képviselőicsoportjának. Jövőre súlyos politikai válság lehet a választásokból, főként ha Oroszország is támadást indít.
Az EU tárgyaló megállapodtak egy úttörő és történelmi jelentőségű törvénycsomagról a mesterséges intelligencia (MI) szabályozására. Ezzel zöldutat kapott a világ legszigorúbb AI-fejlesztési keretrendszere – írja a Financial Times.
Moszkva közel két évvel ezelőtti teljes körű ukrajnai inváziója után az Európai Unió készen áll arra, hogy felhatalmazza tagállamait az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gázimport korlátozására. A Financial Times által ismertetett tervezet szerint bármelyik uniós tagállam lehetőséget kap arra, hogy megakadályozza, hogy orosz és fehérorosz vállalatok kapacitást szerezzenek gázvezetékeikben és cseppfolyósított földgáz (LNG) termináljaikon. Tulajdonképpen joker-kártyát kapnak az EU-országok, hogy büntetés nélkül felmondják az oroszokkal kötött szerződéseiket.
Az uniós pénzügyminiszterek elfogadták Magyarország módosított helyreállítási tervét – jelentette be Varga Mihály az Ecofin ülés után Brüsszelben. Ezzel Magyarország az RePowerEU-fejezetből igényelt hitel és támogatási láb 10 százalékát kaphatja meg előlegként idén februárig, majd még egy ugyanekkora szeletet az év végéig is folyósíthat az Európai Bizottság.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtökön az Élysée-ben Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott megbeszélésén állítólag megerősítette, hogy ellenzi Ukrajna európai uniós csatlakozását. A látogatás előtt a Le Pointnak adott exkluzív interjúban arról beszélt, hogy vétót emel a négy évre szóló, 50 milliárd eurós Kijevnek szánt segélycsomaggal szemben is. Emellett ellenzi a jövő év márciusára tervezett csatlakozási tárgyalások megkezdését is. Arról viszont még mindig nem jelent meg semmilyen beszámoló, hogy pontosan miről egyeztettek a francia elnökkel, aki még a közösségi médiában sem tett közzé egyetlen bejegyzést sem a párizsi munkavacsoráról.
SPB Trend-lesen Az elmúlt hónapokban a kibertámadások száma meredeken emelkedett, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb...
A cégek struktúrája folyamatosan változik: a beolvadás, szétválás és formaváltás olyan komplex jogi és üzleti... 
Így is borzasztóan néz ki a globális energiamix, a mesterséges intelligencia csak ront a helyzeten. Lehet, hogy az AI... 
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) a hazai gazdaság egyik legfontosabb európai uniós forrása...
A mesterséges intelligencia elképesztő tempóban növekvő energiaéhsége már most érezhető. A Meta például 20 éves...
Osztalékemelés szempontjából jó volt a május, mindenki emelt, akire számítottam. VáltozásokNem adtam és vettem...
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
Ukrajna vasárnapi akciója mérföldkő az ukrán-orosz konfliktusban.
