Tömeges elbocsátásokra készül a Telenor Magyarországon

• Több forrásból is úgy értesültünk, hogy közel minden tizedik dolgozójától megválik a Telenor Magyarországon
• A leépítés a Telenor üzleteiben vagy az ügyfélszolgálatokon dolgozókat, a lakossági vagy vállalati ügyfelekkel közvetlenül foglalkozókat nem érinti
• A vállalat kérdésünkre megerősítette a leépítési tervet

Masszív létszámleépítés

Tavaly augusztusban a Telenor Csoport új vezérigazgatót nevezett ki a magyarországi operáció élére, Cristopher Laskát Alexandra Reich váltotta, ő tavaly októbertől a Telenor Magyarország vezérigazgatója. Arra sokan számítottak, hogy az új vezető markáns lépéseket tesz majd a Telenor magyarországi operációjának átalakítására, és Reich egy idén januári háttérbeszélgetésen is azt mondta, hogy szeretné, ha a Telenor nem csak reagálna az üzleti kihívásokra, hanem proaktív lenne, most úgy tűnik, az első lépések egyikeként az új vezető nagyszabású szervezeti átalakítást hajt végre, amelynek egyik központi eleme a Telenor magyarországi alkalmazotti létszámának a csökkentése lesz.

A Portfolio több forrásból is úgy értesült, hogy csoportos létszámcsökkentést hajt végre Magyarországon a Telenor, a vállalat 100-120 főt bocsáthat el, és mivel a legutóbbi ismert alkalmazotti létszám 1059 fő, a leépítés a dolgozók 9,4-11,3 százalékát érintheti.

A létszámleépítést nem fűnyíró elven hajtják végre, az egyes részlegeket nem egyenlő mértékben érinti, a Telenor üzleteiben vagy az ügyfélszolgálatokon dolgozókat, a lakossági vagy vállalati ügyfelekkel közvetlenül foglalkozókat nem érinti, viszont a támogató területeken (pénzügy, marketing, IT) dolgozók közül többeket elbocsátanak.

A Telenor alkalmazottainak van lehetőségük arra, hogy önként távozásra jelentkezzenek, illetve hogy részmunkaidőre térjenek át, a Telenor aktívan támogatja is az elhelyezkedésben a céget elhagyó alkalmazottait, de a vállalat a jogszabályi kötelezettségeken túlmenően anyagilag is kompenzálja a távozókat. A telenorosokat március 14-én tájékoztatják arról, hogy kik érintettek a leépítésben.

A Telenor ajánlata a távozóknak (önkénteseknek és nem önkénteseknek egyaránt):

• a Munka Törvénykönyve által munkáltatói felmondás esetére meghatározott csomag + extra 2 havi fizetés + az előzetes értesítéstől számított, felmentésből adódó, egy havi jövedelem,
• a munkakeresés támogatására eszközök biztosítása (mobiltelefon, laptop, mobilinternet)
• outplacement szolgáltatás
• digitális tanulási lehetőségek

A nemzetközi helyzet egyre fokozódik

Hivatalosan azért van szükség a létszámleépítésre, mert a Telenornak már nem csak a távközlési vállalatokkal, de gyorsan fejlődő, globális tech cégekkel is fel kell tudnia venni a versenyt, amire egy karcsúbb és hatékonyabb szervezettel készítené fel a menedzsment a céget, azonban úgy tudjuk, hogy más oka is van az elbocsátásoknak.

Talán a legfontosabb, hogy az új menedzsment nem elégedett azzal, hogy a Telenor nem hogy közelebb kerülne a fontosabb mutatókban a piacvezető Magyar Telekomhoz, hanem egyre távolodik, lassan már nem előre, hanem hátrafelé kell nézniük, nehogy a Vodafone is megelőzze a Telenort például a piaci részesedésben.

A számok itt nem túl biztatók, a Telenornál az előfizetések száma évről évre csökken, a 2008-as csúcshoz képest közel félmillióval kevesebb előfizetője van a Telenornak, miközben az egy előfizetésre jutó bevételek is jóval alacsonyabbak, mint a csúcson (a norvég anyacég kimutatásaiban a magyarországi számok is norvég koronában szerepelnek, de a trendek így is jól kiolvashatók).

A magyarországi Telenor bevételei is nagyot estek a válság előtti szinthez képest, és az elmúlt években is csak mérsékelten emelkedtek,

ennél is fájóbb, hogy a Telenor profitabilitása tartósan jóval alacsonyabban alakul (részben a különadók miatt), mint a válság előtt.

A Telenor norvég központjában nyilván azt várják el, hogy a magyar operáció továbbra is stabilan magas osztalékot fizessen az anyacégnek (korábban beszámoltunk arról, hogy öt év alatt közel 300 milliárd forint osztalékot fizetett a magyar cég a norvég anyavállalatnak), ezt pedig a bevételi trendet látva úgy lehet elérni, ha alacsonyan tartják a költségeket.

Ráadásul a személyi jellegű költségek az elmúlt években jellemzően emelkedtek (a 2016-os számok itt nem ismertek, de 2013-2015 között nőttek a személyi költségek), 2015-ben 11,6 milliárd forintot tettek ki.

Van azonban még egy érv az átszervezések mellett, ugyanis Alexandra Reich nem csak a Telenor magyarországi vezérigazgatója, hanem a Telenor kelet-közép-európai klaszterének a vezetője is lett, amelyhez Magyarországon kívül Bulgária, Szerbia és Montenegró is tartozik, így az átszervezések akár egy nagyobb átalakítási tervbe is beleilleszthetők, a régió országaiban ugyanis történhetnek majd racionalizálások, redundanciák megszüntetése stb, de ezt az értesülést a Telenor cáfolta.

Korábban is történt már hasonló

2010. márciusában már volt egy nagyobb létszámleépítés a magyarországi Telenornál, az akkor még Pannon GSM felvette az anyacég nevét, ezzel egy időben 250 főt, vagyis az akkori létszám 17 százalékát bocsátották el, amivel közel 1,9 milliárd forint megtakarítást értek el. A költségcsökkentésekkel hivatalosan akkor sem a magasabb osztalék előteremtése volt a cél, hanem a növekedést hozó új termékekre és szolgáltatásokra fordították, valamint a névváltással kapcsolatos költségek fedezetét is ebből teremtették elő.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

• Címkék:
• tőzsde,
• telekom,
• Vallalatok,
• vodafone,
• telenor,
• nagy viktor,
• magyar telekom