- Több forrásból is úgy értesültünk, hogy közel minden tizedik dolgozójától megválik a Telenor Magyarországon
- A leépítés a Telenor üzleteiben vagy az ügyfélszolgálatokon dolgozókat, a lakossági vagy vállalati ügyfelekkel közvetlenül foglalkozókat nem érinti
- A vállalat kérdésünkre megerősítette a leépítési tervet
Masszív létszámleépítés
Tavaly augusztusban a Telenor Csoport új vezérigazgatót nevezett ki a magyarországi operáció élére, Cristopher Laskát Alexandra Reich váltotta, ő tavaly októbertől a Telenor Magyarország vezérigazgatója. Arra sokan számítottak, hogy az új vezető markáns lépéseket tesz majd a Telenor magyarországi operációjának átalakítására, és Reich egy idén januári háttérbeszélgetésen is azt mondta, hogy szeretné, ha a Telenor nem csak reagálna az üzleti kihívásokra, hanem proaktív lenne, most úgy tűnik, az első lépések egyikeként az új vezető nagyszabású szervezeti átalakítást hajt végre, amelynek egyik központi eleme a Telenor magyarországi alkalmazotti létszámának a csökkentése lesz.A Portfolio több forrásból is úgy értesült, hogy csoportos létszámcsökkentést hajt végre Magyarországon a Telenor, a vállalat 100-120 főt bocsáthat el, és mivel a legutóbbi ismert alkalmazotti létszám 1059 fő, a leépítés a dolgozók 9,4-11,3 százalékát érintheti.
A létszámleépítést nem fűnyíró elven hajtják végre, az egyes részlegeket nem egyenlő mértékben érinti, a Telenor üzleteiben vagy az ügyfélszolgálatokon dolgozókat, a lakossági vagy vállalati ügyfelekkel közvetlenül foglalkozókat nem érinti, viszont a támogató területeken (pénzügy, marketing, IT) dolgozók közül többeket elbocsátanak.
A Telenor alkalmazottainak van lehetőségük arra, hogy önként távozásra jelentkezzenek, illetve hogy részmunkaidőre térjenek át, a Telenor aktívan támogatja is az elhelyezkedésben a céget elhagyó alkalmazottait, de a vállalat a jogszabályi kötelezettségeken túlmenően anyagilag is kompenzálja a távozókat. A telenorosokat március 14-én tájékoztatják arról, hogy kik érintettek a leépítésben.
A Telenor ajánlata a távozóknak (önkénteseknek és nem önkénteseknek egyaránt):
- a Munka Törvénykönyve által munkáltatói felmondás esetére meghatározott csomag + extra 2 havi fizetés + az előzetes értesítéstől számított, felmentésből adódó, egy havi jövedelem,
- a munkakeresés támogatására eszközök biztosítása (mobiltelefon, laptop, mobilinternet)
- outplacement szolgáltatás
- digitális tanulási lehetőségek
A nemzetközi helyzet egyre fokozódik
Hivatalosan azért van szükség a létszámleépítésre, mert a Telenornak már nem csak a távközlési vállalatokkal, de gyorsan fejlődő, globális tech cégekkel is fel kell tudnia venni a versenyt, amire egy karcsúbb és hatékonyabb szervezettel készítené fel a menedzsment a céget, azonban úgy tudjuk, hogy más oka is van az elbocsátásoknak.Talán a legfontosabb, hogy az új menedzsment nem elégedett azzal, hogy a Telenor nem hogy közelebb kerülne a fontosabb mutatókban a piacvezető Magyar Telekomhoz, hanem egyre távolodik, lassan már nem előre, hanem hátrafelé kell nézniük, nehogy a Vodafone is megelőzze a Telenort például a piaci részesedésben.
A számok itt nem túl biztatók, a Telenornál az előfizetések száma évről évre csökken, a 2008-as csúcshoz képest közel félmillióval kevesebb előfizetője van a Telenornak, miközben az egy előfizetésre jutó bevételek is jóval alacsonyabbak, mint a csúcson (a norvég anyacég kimutatásaiban a magyarországi számok is norvég koronában szerepelnek, de a trendek így is jól kiolvashatók).
A magyarországi Telenor bevételei is nagyot estek a válság előtti szinthez képest, és az elmúlt években is csak mérsékelten emelkedtek,
ennél is fájóbb, hogy a Telenor profitabilitása tartósan jóval alacsonyabban alakul (részben a különadók miatt), mint a válság előtt.
A Telenor norvég központjában nyilván azt várják el, hogy a magyar operáció továbbra is stabilan magas osztalékot fizessen az anyacégnek (korábban beszámoltunk arról, hogy öt év alatt közel 300 milliárd forint osztalékot fizetett a magyar cég a norvég anyavállalatnak), ezt pedig a bevételi trendet látva úgy lehet elérni, ha alacsonyan tartják a költségeket.
Ráadásul a személyi jellegű költségek az elmúlt években jellemzően emelkedtek (a 2016-os számok itt nem ismertek, de 2013-2015 között nőttek a személyi költségek), 2015-ben 11,6 milliárd forintot tettek ki.
Van azonban még egy érv az átszervezések mellett, ugyanis Alexandra Reich nem csak a Telenor magyarországi vezérigazgatója, hanem a Telenor kelet-közép-európai klaszterének a vezetője is lett, amelyhez Magyarországon kívül Bulgária, Szerbia és Montenegró is tartozik, így az átszervezések akár egy nagyobb átalakítási tervbe is beleilleszthetők, a régió országaiban ugyanis történhetnek majd racionalizálások, redundanciák megszüntetése stb, de ezt az értesülést a Telenor cáfolta.