Alattomosan emészt fel mindent, mégis kevés cég vesz róla tudomást

Az európai munkavállalók fele úgy ítéli meg, hogy a stressz mindennapos jelenség a munkahelyén, illetve a betegség miatt kieső munkanapok mintegy 50-60%-ának hátterében a stressz és annak negatív egészségügyi következményei állnak - derül ki az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU Occupational Safety and Health Administration - EU OSHA) adataiból. Mint általában az egészségügyi témákkal kapcsolatban, sok a félreértés és az előítélet, a legnagyobb baj pedig az, hogy sokan egyéni problémaként tekintenek a stresszre. Ha viszont megértjük, hogy valójában szervezetfejlesztési kérdésről van szó, akkor a stressz és egészségügyi hatásai épp olyan könnyen kezelhetőek, mint más munkaegészségügyi és munkabiztonsági kockázatok.

Mitől stresszesek a magyar dolgozók?

A magyar munkavállalók számára sokkal inkább a gyors munkatempó, mint a jelentős mennyiségi elvárás okoz magas stresszterhelést. Jelentős stresszfokozó tényezőként jelenik meg továbbá az igazságosság és tisztelet alacsony mértéke vagy hiánya - mutatnak rá a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkahelyi stresszel kapcsolatos felmérésének eredményei, amelyeket 2014-ben tette közzé, és azóta nem készült hasonlóan átfogó kutatás a magyar állapotokról. A felmérésből az is kiderült, hogy vannak olyan tényezők, amelyek meghatározó szerepet játszanak a stressz-szint alakulásában:

• Nem: Összességében a magyar nők nagyobb stresszről számolnak be, mint a férfiak: a kiégés, az alvászavarok, a munka és a családi élet közötti egyensúly megteremtésének dilemmái is nagyobb arányban fordulnak elő a nők körében, és a munkahelyükkel is kevésbé elégedettek, mint a férfiak.
• Végzettség: A kutatási eredmények arra is rámutattak, hogy a magasabb iskolai végzettség egyfajta védőháló lehet a stresszel szemben. A főiskolai vagy egyetemi végzettséggel, illetve a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők számolnak be a legkisebb, míg a 8 általános vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők a legnagyobb mértékű stresszről.
• Beosztás: A felmérés szerint a diplomás felsővezetőknél a legalacsonyabb a stressz-szint, míg a segéd- és betanított munkásoknál a legmagasabb. Jelentős stressz-terhelésről számoltak be még az irodai, ügyviteli dolgozók és a nem diplomás vezetők is.

A munkahelyi stressz azért különösen veszélyes, mert hosszú távon pszichés (depresszió, szorongás, pánik, kiégés) és szomatikus (szív-érrendszeri, gyakori nyak-, hát- és derék-fájdalom) megbetegedésekhez vezethet. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség 36 ezer vállalat megkérdezésével elvégzett felmérése szerint

a munkabaleseteket követően, a munkahelyi stressz a második legnagyobb kockázati tényező, amely az Európai Unió aktív korú népességének 28%-át, azaz 56 millió munkavállalót, a mintegy 4 millió magyar munkavállalóból pedig közel 1,1 millió főt érinthet közvetlenül.

Nem az egyén problémája, hanem a szervezeté

A munkahelyi stresszt sok munkáltató fél vállról veszi és az egyének saját problémájának tekinti, pedig a munkavállalók egészségének veszélyeztetésén túlmenően rontja a vállalatok versenyképességét, azáltal, hogy növeli a betegség miatti hiányzások számát, csökkenti a hatékonyságot, és magas fluktuációt eredményez. Juhász Ágnes pszichológus és egészségfejlesztési szakértő, az ELTE PPK adjunktusa szerint az alkalmazottakra ható munkahelyi stressz és az ennek következtében fellépő egészségi problémák sokszor a hiányzás mellett az úgynevezett presenteeism-ön keresztül fejtik ki káros hatásaikat.

Arról van szó, hogy a dolgozó betegen, rossz lelki állapotban, kimerülten megy munkába, így munkavégzésének a színvonala csökken, kevesebb feladatot tud elvégezni, többet hibázik, gyakrabban okoz, vagy szenved el baleseteket, könnyebben lebetegszik, és fertőző betegség esetén további kollégákat betegíthet meg. A pszichológus a Portfolio-nak elmondta, hogy a munkahelyi egészségfejlesztő megoldások számos módon fokozzák a vállalatok eredményességét, termelékenységét:

• Csökken a hiányzás, és az ebből fakadó költségek;
• Csökken a dolgozók távozása (fluktuáció);
• Javul a munkahelyi légkör, a szervezettel szembeni attitűdök, javul a munkatársi kapcsolatok minősége;
• Növekszik az alkalmazottak motivációja és elkötelezettsége a szervezet felé;
• Javul a vállalat külső megítélése: egy gondoskodó szervezet képét mutatja befelé a dolgozói felé, és kifelé a piac szereplői, a potenciális ügyfelek, valamint a jövendő munkavállalók felé is.

Mivel ezek a feltételek mind kulcsfontosságúak egy szervezet gördülékeny működéséhez, a vezetőségnek is érdeke fűződik ahhoz, hogy a stressz-terhelést egészséges szinten tartsa.

Csökkentsük vagy kezeljük a stresszt?

Két lehetséges megközelítésből választhat egy munkáltató, ha a munkahelyi stressz csökkentéséről van szó:

• koncentrálhat a munkahelyen előforduló leggyakoribb és legjelentősebb stresszforrások azonosítására és visszaszorítására;
• vagy segítheti a munkavállalók megküzdését a stresszel, és ellenállóbbá teheti őket a negatív hatásokkal szemben.

Alapvetően mindkét folyamat fontos, és a stresszfaktorok csökkentése mellett is szükségük van a dolgozóknak arra, hogy legyen lehetőségük kikapcsolódni és feltöltődni munkavégzés közben - a fizikailag és a mentálisan megterhelő munkakörök esetében egyaránt.

A feszültség levezetését bizonyítottan elősegíti a relaxáció, bizonyos mozgásformák és az egyéb szabadidős tevékenységek is, melyeket a munkáltató, például egy relaxációs helyiség kialakításával, egy kávészünetnyi mozgás biztosításával, sportbérlettel vagy irodai masszázzsal tud biztosítani

- véli Szabó Adrienn, az egészségmegőrző készülékeket forgalmazó Mediwel szakértője.

A cég többek között irodai használatra is alkalmas mozgásterápiás készülékeket, masszázs- és élményfoteleket, talpmasszázs készülékeket forgalmaz, amelyeket egyre több cég használ sikeresen a munkavállalók egészségének megőrzése, a stressz levezetése és az ülőmunka kockázatainak csökkentése céljából. Főleg a pénzügy, gyártás, gyógyszeripar területéről tapasztalnak fokozott érdeklődést, de a gyárak, amelyek erősen küzdenek a fizikai munkások fluktuációjával, szintén egyre többet tesznek a jó munkaerő megtartása érdekében, többek között ilyen eszközök biztosításával. Ezek legfontosabb előnye, hogy munkahelyi környezetben, mindössze 10-15 perc időráfordítással, kis helyen tudják biztosítani a testmozgás és a rendszeres masszázs nyújtotta előnyöket, átöltözés és izzadás nélkül. Az ilyen relaxációs eszközök hatékonyan segítik a stresszel való megbirkózást, ezért ezek valamelyikének beszerzése lehet a kezdő lépés munkahelyi stressz visszaszorításához.

 

TÁMOGATOTT TARTALOM

A cikk megjelenését a Mediwel támogatta.

• Címkék:
• Vallalatok,
• egészség,
• munkahelyi stressz