Exkluzív bejelentés, nemzetközi előadók, a bankszektor felsővezetői egy helyen - Így zajlott a Banking Technology

A konferencia alaphangulatát a Visa Europe kockázatkezelési alelnöke, Natalie Kelly adta meg keynote előadásával, amelyben bemutatta, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése alapjaiban forgatta fel a kiberbiztonsági területet: a ChatGPT és a deepfake technológia megjelenése rendkívüli módon megkönnyíti a csalók dolgát, de a védekezésben is új lehetőségeket nyit meg.

Ma már nemcsak szöveggel, hanem hanggal, képekkel, chatbotokkal, videóval is tudnak támadni, valamint kódokat is jóval könnyebben tudnak írni.

A darkweben már szolgáltatásként lehet rendelni a csalásokat, úgy, mint egy webáruházban.

Ezt követően Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke, az OTP vezérigazgató-helyettese exkluzív bejelentést tett a konferencián: bemutatta azt a digitális javaslatcsomagot, amelynek támogatását a bankszektor szereplői többek között a kamatplafon bevezetéséért cserébe kérik a kormánytól. A javaslat nyomán a jövőben a cél többek között az, hogy

a digitális jelzáloghitel-igénylések ideje 15 percre csökkenjen.

A plenáris első szekció vezérpanel-beszélgetésén Harmati László (Erste), Eölyüs Endre (Mastercard) és Becsei András (OTP) a bankok digitális transzformációjáról, az ehhez kapcsolódó kockázatokról és a lakossági bankolás jövőjéről osztották meg gondolataikat.

A kerekasztal beszélgetésen a szakmai közönségünk is véleményt mondott: 87 százalékuk szerint a bankok lakossági üzletágának továbbfejlesztése többségében digitalizációs, 7 százalékuk szerint pedig kizárólag digitalizációs projekt, mindössze 7% gondolta úgy, hogy ez inkább hagyományos hálózati kérdés.

A bankszövetség javaslatai azért is égetően fontosak, mert a digitális fejlődés legnagyobb korlátja a közönségünk szerint a szabályozás (59 százalék), 17 százalék szerint a bankok belüli és kívüli elégtelen szaktudás, 15 százalék szerint az ügyfelek, 6 százalék szerint az internetbiztonság, és mindössze 2 százalék szerint az anyagi források.

A csalási statisztikák felrobbantak az utóbbi 1-1,5 évben, Harmati László elmondása szerint az Ersténél például 4-szer több a csalás, pedig a csalásfelderítés hatékonysága még nőtt is. A közönségünk 46 százaléka szerint a probléma valódi forrását az ügyfelek jelentik, 31 százalék a gyenge bűnfelderítést okolja, 10 százalék az egyéb technológiai szereplőket, a közösségi médiát, webáruházakat okolja, 8 százalék szerint a szabályozás, és mindössze 5 százalék szerint a bankok a hibásak.

A plenáris első szekció, az üzleti és startégiai kérdések feldolgozása után a mélyebb szakmai tartalmak következtek osztott szekciókban. A mesterséges intelligencia alig egy évvel ezelőtt új erővel robbant be a vállalati világ mindennapjaiba, a ChatGPT hajtotta hype nyomán számos kísérlet indult, új felhasználási terület körvonalazódott a bankszektorban is. Az ügyfélkapcsolatok automatizálásától kezdve a belső hatékonyság növelésén keresztül a csalásmegelőzésen át az üzleti döntéshozatal támogatásáig sok területen érkeznek az AI-megoldások.

A szekciót a JP Morgan Chase AI-szakértője, Madarász Tamás agykutató nyitotta meg előadásával. A szekció során szó volt a legfontosabb banki use-case-ekről és az AI-hype mögötti valós változásokról banki, technológiai szakértők, és Mérő László (ELTE) részvételével. Részletes beszámoló a szekcióról itt.

Az ember történelme során mindig volt szervezett bűnözés, a technológia gyors fejlődése miatt azonban most nehéz lépést tartani az online térben történő csalásokkal - hangzott el a rendezvény 2/B. szekciójában. Itt arról is szó volt, hogy nemcsak az időseket, hanem a fiatalokat is át lehet verni, illetve a jövő azonosítási módszereiről is kifejtették véleményüket a top kiberbiztonsági szakértők. Részletes beszámoló a szekcióról itt.

Hatalmas változások zajlanak jelenleg a piacon, a bankok versenyelőnyét pedig az fogja adni, hogy miképp tudnak majd ezekhez alkalmazkodni - hangzott el a rendezvény 3/A szekciójában, ahol a bankok digitális transzformációjáról, az üzleti és a digitális területek együttműködéséről, low code - no code platformokról, digitális dokumentumkezelésről, a felhő nyújtotta lehetőségekről és az OTP országokon átívelő digitális hitelezési megoldásairól is szó volt. Részletes beszámoló a szekcióról itt.

MiCA, AI ACT, DORA, AFR 2.0 - Olyan szabályozói változások, amely a bankok számára fejlesztési, felkészülési feladatokat jelent, sőt, akár üzleti lehetőségeket hordozhatnak, és a mi mindennapi életünkre is hatással lesznek. A 3/B szekcióban a legfontosabb változásokról és ezek impaktjáról volt szó. Részletes beszámoló a szekcióról itt. 

A pénzforgalomi biznisz a fintech újítások bölcsője, egyben a globális banki bevételek durván harmadát adó üzletága. Melyek most a hazai pénzforgalmi piac legnagyobb újdonságai, mit várhatunk az AFR 2.0-tól, és merre fejlődik tovább a kártyás fizetési piac? A Klarna megérkezésével gyökeret ver-e Magyarországon is a BNPL-trend? Mik az alfa generáció igényei és tervei, és hogyan érinti ez a bankokat, a bankolást? Milyen lehetőségek rejlenek a nemzetközi B2B pénzforgalomban a bankok számára?

Ezekről a kérdésekről is szó volt negyeik szekciónkban, ahol Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős területi vezetője top banki felsővezetőkkel, Ginzer Ildikóval (MBH), Ákos Tamással (CIB), Benyó Péterrel (OTP), Harmati Lászlóval (Erste), Ralf Cymanekkel (Raiffeisen) tárgyalta meg a payment piac legfontosabb kérdéseit az esemény szakmai programját záró kerekasztalon. Részletes beszámoló a szekcióról itt.

A payment kerekasztalon is megkérdeztük közönségünket több témában, így kiderült, hogy a többség (55 százalék) 2025-re nagyon optimista a digitális fizetések terjedése kapcsán, ugyanis ennek az évnek a végére már 50 százalék körüli arányt várnak a készpénzzel szemben.

A kiberbiztonsági kockázatok kapcsán kíváncsiak voltunk arra is, hogy a közönségünk tagjai és ismerőseik körében volt-e példa banki csalásra. A probléma súlyosságát mutatja, hogy a válaszadóink közel 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van ilyen ismerőse.

A szakmai program után nagyszabású díjátadó vette kezdetét, a Visa Awards: idén immáron második alkalommal, összesen nyolc kategóriában díjazta a Visa a hazai bankokat. A Visa Awards célja, hogy az innovációra, az ügyfélélményre, a termékfejlesztésre és a példamutató kezdeményezésekre hívja fel a figyelmet.

Idén először a Portfolio-val közös, ESG-re fókuszáló kategóriában is díjazták a bankokat. A díjátadóról itt számoltunk be részletesen.

A díjátadót követő kötetlen hangulatú állófogadáson volt idő metworkingelni, és átbeszélni a napközben hallottakat.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ