Lelassult kamateredmény-növekedéssel és az egy évvel korábbitól 5%-kal elmaradó, 743 millió eurós adózott eredménnyel zárta az első negyedévet az Erste. Az osztrák bankcsoport eredményére rányomták a bélyegüket a banki különadók, és nem használtak neki a kollektív béremelési megállapodások sem, ugyanakkor a hitelállomány két év után most először nőtt 5% feletti éves mértékben. A tavalyi 16,3% után idén 15% körüli tőkearányos megtérülésre (ROTE) számít a bankcsoport, ami nem meglepetés. Az év elején elszámolt magas idei adóteher miatt a magyar operáció az utolsó előtti helyen végzett a leánybankok közül 33 millió eurós profitjával.
Gyorsuló növekedést vár 2025-ben a magyar biztosítási piacon Keszthelyi Erik, a Hungarikum Biztosítási Alkusz elnök-vezérigazgatója, aki a Portfolio Biztosítás 2025 konferenciáján a szakma megfiatalításáról és a mesterséges intelligencia szerepéről is ejtett néhány szót kameránknak.
Tavaly 12,4%-kal nőtt a magyar biztosítók díjbevétele, ami elsősorban az előző évi magas infláció eredménye. Ugyanakkor az átlag mögött nagy eltérések láthatók a piac egyes szereplői között, ami már a stratégiai és értékesítési sikereikről, a köztük lévő üzleti különbségekről is sok mindent elárul. A Magyar Biztosítók Szövetségének friss adatai alapján most 15 ábrán mutatjuk be, melyik biztosítónak hogy sikerült a tavalyi év, és ki milyen helyen végzett a tavalyi listákon.
Miközben a bankszektor konszolidációja már előrehaladott, biztosítóból még mindig túl sok van a piacon a Deloitte szerint, ezért optimista a tanácsadócég a következő évek M&A-aktivitását illetően. A biztosításközvetítőkkel ellentétben a biztosítók tranzakciós piaca pangott tavaly, a Posta Biztosítók megvétele volt az egész régióban az egyetlen valamire való felvásárlás.
Keszthelyi Erik, a Hungarikum Biztosítási Alkusz elnök-vezérigazgatója a Portfolio Biztosítás 2025 konferenciáján a közvetítők szemszögéből értékelte a biztosítási piac helyzetét. Elmondta, hogy bíznak az extraprofit-adó kivezetésében, véleménye szerint a magyar biztosítási piac előtt nagy növekedési tér van, továbbá szükség van új fiatal közvetítők bevonására.
Amikor már sokan arra számítottak, hogy rekordszintű nyereséget mutat ki 2024 egészére a CIG Pannónia, váratlanul egy fél évtizeddel ezelőtti, már-már a feledés homályába merült sötét ügy árnyéka vetül most újra a biztosítóra. Több mint 4,5 milliárd forintnyi tartalékemelést kellett ugyanis végrehajtani a korábban viszontbiztosítási csalás áldozatává vált, még mindig pereskedő nem-élet üzletágnak, az extraprofitadó pedig majdnem 1 milliárd forinttal rontotta az eredményt, így a társaság éves profitja 2,9-ről 1,3 milliárd forintra csökkent. Ha nincs a két említett tétel, most 6,7 milliárdos rekordnyereségről beszélnénk, ami az olasz kitettség minimalizálásával együtt hízelgő a részvényeseknek a jövőre nézve.
Várhatóan 45 százalékkal emelkednek a negyedik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest a JP Morgan befektetési banki díjbevételei - közölte kedden Marianne Lake, a bank fogyasztói és közösségi banki tevékenységért felelős vezérigazgatója a Reuters szerint.
Kellemetlen meglepetésként kapták meg a magyar biztosítók a kormánytól 2022-ben a maguk extraprofitadóját, amely csökkentett mértékben, de még jövőre is velük marad, így minden nyolcadik biztosítási díjként befizetett forintunk különadó formájában az államkasszáé lehet. Próbálják kihozni a helyzetből a maximumot a biztosítók, és úgy fest, ez idén sikerül is nekik: nyereségüket alacsony bázisról megháromszorozták, díjbevételüket 11,6%-kal növelték az első három negyedévben.
Az első negyedévi 14% és az első félévi 25% után az év első három negyedévében már 27%-kal emelkedett a CIG Pannónia díjbevétele az egy évvel korábbihoz képest, különösen a biztosító hagyományos piacának tekinthető unit-linked biztosításoknak köszönhetően. A pénteken reggel megjelent gyorsjelentés alapján az egyedi tételekkel korrigált nyereség 3,7 milliárd, a számviteli nyereség 3,1 milliárd forintra emelkedett.
„Megígérni nem tudom, de minden jel arra mutat”, hogy 2026-ban már nem lesz biztosítói extraprofitadó – mondta az NGM államtitkára a Magyar Biztosítók Szövetsége csütörtöki éves konferenciáján. 2025. január 1-jével hatályba lépnek a Magyar Nemzeti Bank etikus 2.0 életbiztosítási koncepciójának első szabályai, és előkészület alatt állnak az új uniós szabályok is. A szektor díjbevétele – főleg az inflációkövető árazásnak köszönhetően - idén még két számjegyű mértékben bővülhet, jövőre ez nehezebben fog összejönni. A biztosítóktól mintegy 200 milliárd forintnyi pótlólagos állampapír-vásárlás várható jövőre ennél is nagyobb, de csökkenő összegű különadó befizetése fejében. Nagy előrelépésként értékelték a konferencia résztvevői a biztosítási szektorban megindult élénk kommunikációt és az egy irányba húzást.
A globális bankok 2023-ban több mint 60 000 munkahelyet szüntettek meg a tranzakciók számának csökkenése és a tőzsdék visszaesése miatt, 2024-ben pedig további leépítések várhatók - közölte a Financial Times.
Több oldalról is megsínylették a biztosítók a tavalyi évet: a kárinfláció, az aszály és az állami adóterhek növekedése miatt számos kihívással kellett szembenézniük a társaságoknak. Az MNB frissen megjelent Aranykönyve alapján a bankok és az alapkezelők után a biztosítási szektor sorrendjét is felállítottuk a 2022-es számok alapján. A biztosítási szektor jövőjével is kiemelten foglalkozunk a Portfolio Future of Finance 2023 konferenciáján, még nem késő regisztrálni a rendezvényre!
Új korszakot nyitott a tavalyi aszály az agrárbiztosítások piacán is, a rekord méretű kárkifizetések után több biztosító is felmondta a korábbi szerződéseket - derül ki a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) közleményéből.
Nincsenek könnyű helyzetben a magyar biztosítók, bár nőtt tavaly a díjbevétel, az infláció csúnyán belerontott a képbe. Az életbiztosításokon belül a hagyományos biztosítások díjbevétele csökkent, igaz, pozitívumként emelte ki a nyugdíjbiztosításokat előadásában Erdős Mihály, a MABISZ elnöke, a Portfolio Biztosítás 2023 konferenciáján. A szakember kitért azokra a stratégiai pontokra, ahol a MABISZ szerint a biztosítási piacnak szüksége lenne a változásra.
1500 milliárd dollárnyi potenciális új díjbevételre tehetnéánek szert a biztosítók globálisan, nagy lehetőségek rejlenek a természeti katasztrófák, a kiberbiztonság és az egészségbiztosítás területén - fejtette ki Biztosítás 2023 konferenciánk nyitóelőadásában Horváth Krisztián, a Boston Consulting Group partnere. Az elszálló hozamkörnyezeten a biztosítók is nagyot nerhetnek, ám a hitelezési piaci turbulenciák a biztosítók eredményére is negatívan fog hatni, a magas inflációs környezetben pedig komoly költségkontrollra van szükség.
2000 és 2021 között 3,1 milliárd forintról 25,3 milliárd forintra növekedett a hazai biztosítók egészség- és betegségbiztosítási díjbevétele. A kárráfordítás díjra vetített hányada 2015-ig 30% körül mozgott, azóta azonban 60% fölé ugrott. A teljes költség valójában még 20-25%-kal több az értékesítési, adminisztrációs, az esetleges késői kifizetések és egyéb felmerülő költségek függvényében - írja elemzésében Szlankó Anna, a KPMG menedzsere.
Államfőt választottak Lengyelországban, nagyon szoros az állás.
Egyre több beomlás jelent meg.
Ukrajna nem reagált eddig az esetekkel kapcsolatban.
Ezt nem teszik majd ki az ablakba.
Ráadásul már elég régóta ott lehet.
Az invazív faj agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
Miklós Mártonnal, az Ezüstfény magánklinika ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
