Milyen növekedési lehetőségek állnak Debrecen és a régió vállalkozásai előtt?

Galéria104 képKelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2025

Együttműködve halad a város és a vállalkozások

Papp László, Debrecen polgármestere nyitóelőadásában elmondta, hogy a vármegyeszékhely tudatosan használja a gazdasági centrum megnevezést: a város gazdasági átpozícionálása az önkormányzat stratégiai célja, a cél, hogy a város hosszú távon is az ország egyik gazdasági motorjává váljon. A fejlesztési tervek szerint az ország ipari teljesítményéből a város részesedése 2030-as évek elejére megközelítheti a 16%-ot.

A város kiemelt figyelmet fordít a kkv-szektor fejlesztésére, egyrészt az üzleti környezet, másrészt a vállalkozói tudás, innováció szempontjából. Az elmúlt időszakban 12,5 milliárd eurónyi működőtőke érkezett a régióba: a kérdés, hogy a kis-és közepes vállalatok hogy tudnak bekapcsolódni az érkező nagyvállalatok értékláncaiba. Az önkormányzat nemrég egy ún. KKV Parkot hozott létre, amely földrajzi közelségben a nagyvállalatokhoz teremt lehetőséget a helyi vállalkozások számára.

Papp László kiemelte, hogy az önkormányzat szorosan együttműködik a Debreceni Egyetemmel, így a kutatásfejlesztést is a város ökoszisztémájában tudják elősegíteni.  

Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a globális gazdasági újrasúlyozása elkezdődött: a turbulenciában több olyan biztos pont is van, amire tudnak támaszkodni a magyar vállalkozók. A beruházási fordulat része például a Lakhatási Tőkeprogram: elindultak jelentős társasházfejlesztések, látszik a fordulat a lakásépítési piacon.

A helyettes államtitkár hozzátette: szükség van beruházási és hitelezési fordulatra, valamint további, termelékenységgel, energiahatékonysággal kapcsolatos beruházásokra. Kiemelte, hogy a kormányzati tervek, többek között a Demján Sándor Program és a 150 új gyár program hatékonyan tudják segíteni a vállalkozásfejlesztést.

Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a megyei vállalkozóknak is nehéz alkalmazkodni az ingadozó piaci igényekhez.

Meglátása szerint a termelékenység dinamikus növelése szükséges, a humántőke minőségi szintjének növelése, valamint több munkaerőt szükséges átirányítani a versenyszférába - például a közigazgatás digitalizálásával. A digitalizálás, automatizálás, robotizáció is olyan folyamatok, amik elengedhetetlenek a versenyképesség növeléséhez a régióban is.

Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója a Széchenyi Kártya Program aktualitásaival kapcsolatban elmondta, hogy Hajdú-Bihar Vármegyében 2024-ben 4100 db. hitelkérelmet fogadtak be, összesen 140 milliárd forint értékben. A program idei negyedéves adatai beszédesek: tízből négy igénylő a 10 évre fix 3% kamattal elérhető beruházási hiteleket választotta, a vidék aránya a szerződésszámot tekintve pedig meghaladta a 70%-ot.

Az elmúlt hónapok egyik fontos folyamata a Demján Sándor programmal történt integráció: 2024. november 1-jétől a beruházási hitelek kamata 5%-ról 3,5%-ra csökkent, 2025. március 1-jétől újabb fél százalékponttal mérséklődtek a kamatok.​ A feladatok között kiemelte, hogy a kamatkörnyezet és a finanszírozási hajlandóság között egyensúlyra van szükség.​ Ugyanakkor a jelenlegi alapkamat visszafogja a hitelkeresletet, ezért a felülvizsgálata időszerű lehet.​ Krisán László szerint az infláció féken tartása a legfontosabb, mivel addig nem fog tudni lefordulni a kamatpálya, a hitelezési aktivitás ösztönzése pedig a kulcs a gazdasági növekedéshez.​

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB), EU Üzleti Igazgatóság vezetője, Kasziba Levente a 0%-os kamatozású, EU-s forrásból megvalósuló vállalkozásfejlesztési hitelprogramokról tartott előadást. Kiemelte, hogy a hiteltermékek fő célja a vállalkozások digitalizációjának, beruházásainak és zöld átállásának támogatása. "A hitelprogramok célcsoportját azok a gazdaságilag potenciálisan életképes vállalkozások alkotják, amelyek nem jutnak megfelelő mértékben finanszírozási forrásokhoz" - ismertette.

A hiteltermékek legfontosabb jellemzői a kamat- és egyéb banki költségmentesség; biztosítékként jellemzően elegendő a beruházás tárgya; az elvárt saját forrás általában 10%, a hitelprogramhoz kapcsolódó támogatási kategóriától függően.

Kulcsfontosságú a K+F kapacitások bővítése

A Debreceni Egyetem kancellárja, Bács Zoltán szerint Debrecen gazdasági fejlődése jelentős hatással lesz Magyarország ipari termelésére. Az előrejelzések alapján 2030-ra Hajdú-Bihar megye válhat az ország legnagyobb ipari termelőjévé.

A kancellár hozzátette, hogy ebben az időszakban a megye ipari termelése több mint 8600 milliárd forinttal növekedhet, ami országos arányban 12,6 százalékpontos emelkedést jelenthet. A gazdasági növekedés támogatása érdekében kulcsfontosságú a kutatás-fejlesztési (K+F) kapacitások bővítése a városban.

Ebben a Debreceni Egyetem már jelenleg is aktív szerepet vállal. Az egyetem jelentős oktatási intézményként működik, amit a következő adatok is alátámasztanak:

• A hallgatók összlétszáma 32 351 fő
• A külföldi hallgatók száma 7625 fő
• A doktori képzésben részt vevő hallgatók száma 1300 fő
• Az oktatói létszám 1750 fő

Ezek a számok jól mutatják az egyetem méretét és nemzetközi jellegét, ami hozzájárulhat a régió gazdasági és innovációs potenciáljának növeléséhez. A kancellár több fejlesztési projektről – Siófoki campus, science park, innovációs központ – is  beszámolt. Debrecen és környéke jelentős gazdasági növekedést él át, ami az élet számos területére hatással van.

A konferencia első panelbeszélgetésén helyi vállalkozók, gazdasági szakemberek vitatták meg a város fejlődésének és fejlesztésének kérdéseit. A panelbeszélgetés résztvevői - Herdon István, a XANGA csoport elnök-vezérigazgatója, Marossy Virág, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója és Szabó Sándor, a Szinorg Universal vezérigazgató-helyettese - egyetértettek abban, hogy a siker kulcsa az együttműködés: "A helyi vállalkozóknak minél szorosabban együtt kell működniük a várossal és az egyetemmel" - hangzott el.

A Debreceni Egyetem jelentős szerepet játszik a város gazdasági életében. Jelenleg 7 ezer külföldi diák tanul az intézményben, ami számos lehetőséget teremt a helyi vállalkozások számára, különösen a szállás- és turisztikai szolgáltatók, valamint az ingatlanfejlesztők részére. Az új gyárak és beruházások megjelenése széles körű hatást gyakorol a város életére. Az ingatlanárak, az egészségügyi szolgáltatások és a közlekedés mind érzik a fejlődés hatásait.

A munkaerő folyamatos beáramlása nemcsak Debrecent, hanem a környező településeket is érinti, amelyek egyre aktívabban kapcsolódnak be az infrastruktúra- és lakóingatlan-fejlesztési folyamatokba. Két új villamosvonal-fejlesztése, valamint vasútvonal-és parkolófejlesztés is a tervek között szerepel. A helyi vállalkozók számára is adottak a lehetőségek a fejlesztésekhez való csatlakozásra. Részben állami támogatású fejlesztési és hitelprogramok állnak rendelkezésre, például az építőiparban.

A szektor fejlődését jól mutatja, hogy a magyar szereplők mellett már nemzetközi vállalatok is megjelentek a piacon. A panelbeszélgetés rávilágított arra, hogy Debrecen gazdasági fejlődése komplex folyamat, amely a város, az egyetem és a helyi vállalkozások szoros együttműködésén alapul. Ez a partnerség kulcsfontosságú a további növekedés és a fenntartható fejlődés szempontjából.

Befektetések és hatékonyságnövelés turbulens környezetben

A HOLD Alapkezelő szakértői, Ferenczy Dániel és Kiss József előadásukban arra keresték a választ, milyen befektetéseket érdemes megfontolni a gyorsan változó piaci környezetben. Elmondták: a privát vagyonkezelési szolgáltatásuk 120 millió forint feletti megtakarításoknál érhető el.

Kiemelték, hogy a geopolitikai kockázat erősödik, emiatt rövidülnek az értékláncok, ez pedig hatással van a befektetésekre is. Úgy látják, a 2020-as években várhatóan tartósan magasabb nominális és reálhozamokkal kell együtt élnünk.

A Budapesti Értéktőzsde Nyrt. értékesítési, marketing és kibocsátói akvizíciós terület igazgatója, Nagy Péter Gábor előadásban ismertette a tőzsde előnyeit és a nyilvános tőkepiac hozzáadott értékét a vállalatok számára. Az igazgató hangsúlyozta: "Az érettség fontos, ami versenyképessé és válságállóvá teszi a céget. A tőzsdeképesség nem pénzügyi, hanem sokkal inkább működésbeli kérdés!"

Nagy Péter Gábor kiemelte a tőzsde előnyeit a tulajdonosok és a cég számára. Ezek között szerepel a cégérték meghatározása, a növekedés és innováció finanszírozása kötvénnyel és részvénytőkével, valamint az üzleti bizalom és versenyelőny megszerzése. A nyilvános tőkepiac hozzáadott értékét is részletezte: a tőzsdei jelenlét szintugrást jelent a további növekedéshez. A finanszírozás terén rugalmas forrásbevonást tesz lehetővé. A tulajdonosi struktúra szempontjából segíti az utódlást és a menedzsment építését. Az igazgató kitért az értéktranszparenciára és a bizalomépítésre is, mint a tőzsdei jelenlét pozitív hozadékaira. Emellett a munkaerőpiaci kihívások kezelésében is segítséget nyújthat a tőzsde a lojalitás növelésével és ösztönzők biztosításával.

Fetter István, a CIB Csoport kisvállalati divízió vezetője a legújabb, kisvállalkozásoknak nyújtott banki lehetőségeket mutatta be. Kiemelte: a vállalkozások számára is egyre fontosabb, hogy több banki folyamatot is digitálisan tudjanak elintézni.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének elősegítését és tartós növekedési feltételeinek megteremtését szolgáló államilag támogatott hitelprogram jelenleg is elérhető a Széchenyi Kártya Program MAX+ keretében.

Zónai Roland, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának projektmenedzsere az innovációvédelem és brandépítés fontosságáról beszélt: ezek a lehetőségek akár pályázati forrásokból is megvalósíthatók. A kis-és középvállalkozások 3,4%-a rendelkezik legalább egyfajta szellemi tulajdoni oltalommal, pedig minden vállalkozásnak vannak szellemi tulajdonai, amelyek védelme megtérülő befektetés - hangsúlyozta. A projektmenedzser kiemelte, hogy a szellemi tulajdon nem csak jog, hanem üzlet is.

Az SZTNH személyre szabott támpontokkal segíti a tudatos szellemivagyon-menedzsment kialakítását; igazodik az üzleti igényekhez - a szolgáltatás a magyar kkv-k számára díjmentesen elérhető.

Leskó László, a Yettel szakértője arról számolt be, hogy a szolgáltató hivatalos szállítóként csatlakozott a Demján Sándor Program "Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja" kezdeményezéséhez, amely akár 1,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást biztosít mikro- és kisvállalkozásoknak digitális jelenlétük kiépítésére. A mikrovállalatok mindössze 35%-a rendelkezik saját weboldallal, miközben a sikeres piaci jelenléthez ma már elengedhetetlen a teljes körű digitális megjelenés. A szolgáltató felhasználóbarát megoldásokat kínál, átvállalva a technikai kivitelezés minden részletét.

Az E.ON Energiamegoldások új szolgáltatásokat kínál a vállalkozások számára az energiahatékonyság növelése érdekében. Szalai Sándor, a cég KKV értékesítési vezetője ismertette a legújabb megoldásokat.

"Az energiamegtakarítások kulcsfontosságúak a vállalkozások versenyképességének növelésében" - hangsúlyozta Szalai. Az E.ON komplex szolgáltatáscsomagot kínál, amely magában foglalja az energetikai beruházások előkészítését és kivitelezését, a teljes körű tervezést és engedélyeztetést, valamint a beruházási tanácsadást. A cég hitelesített energiamegtakarítási megoldásokat is nyújt, amelyek között szerepel a fűtéskorszerűsítés, a szigetelés és a nyílászárók cseréje. A szolgáltatások célja, hogy a vállalkozások optimalizálhassák energiafelhasználásukat, csökkenthessék költségeiket, és ezáltal versenyelőnyre tehessenek szert a piacon.

Milyen kihívásokkal küzdenek a helyi vállalkozók?

A magyar munkaerőpiac jelenlegi helyzetét és jövőbeli kilátásait elemezve Pappné Kövesdi Nikolett, a Prohuman kelet-magyarországi régióvezetője rámutatott a régió előtt álló kihívásokra és lehetőségekre. Az előadás során elhangzott, hogy "a magyar munkaerőpiac 2025-ben egyszerre szenved munkaerőhiánytól és strukturális túlkínálattól."

A szakember szerint a munkaerő rendelkezésre áll, de nem feltétlenül ott, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. A régióban jelentős mennyiségű strukturálatlan, inaktív munkaerő található. A bérezés önmagában nem elegendő motiváció, a munkavállalók számára a kiszámíthatóság, a munkahely közelsége és a bizalom is fontos tényezők. A toborzási stratégiák terén a helyi fókusz és a csatornamix alkalmazása került előtérbe. Pappné Kövesdi Nikolett kiemelte a célzott kampányok, a tereptoborzás és a regionális buszlogisztika jelentőségét. "A helyismeret és jelenlét nélkülözhetetlen a gyors betöltéshez" - hangsúlyozta a régióvezető.

Az új beruházások, különösen Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc környékén, új munkaerőpiaci szabályokat hoznak magukkal. Ezeken a területeken megfigyelhető a munkaerő elszívása, a bérspirál kialakulása és a kapacitásverseny fokozódása. A jövőt tekintve az átképzések és a helyi bázisok szerepe felértékelődik. A toborzás már nem csupán beszerzés, hanem utánpótlás-termelés is egyben. A következő 2-5 év nyertes stratégiáját a helyi inkubátorházak, belső tanműhelyek és gyakornoki utak fogják meghatározni. A HR stratégiák terén a régióban a "képesség" fontosabbá válik, mint a pozíciónév. A rugalmas feladattervezés és a belső mozgások előtérbe kerülnek. "A jó ember már bent van - csak meg kell tartani, és fejlesztési utat adni neki" - hangzott el az előadáson.

A világgazdaságban tapasztalható rendkívüli bizonytalanság komoly kihívások elé állítja a magyar vállalatokat és háztartásokat egyaránt - derül ki Szilágyi Péter, a Coface kockázatkezelési vezetőjének előadásából. Az Egyesült Államok kereskedelempolitikája jelentős változásokat hozhat a globális gazdasági környezetben. "Trump intézkedései nyomán kifejezetten barátságtalan vámtarifákkal szembesülhet a legtöbb ország" - figyelmeztet a szakértő.

Magyarország, mint kis és nyitott gazdaság, különösen érzékeny lehet ezekre a változásokra. Az ország GDP-jének kétharmadát az exporttevékenység adja, így a nemzetközi kereskedelmi viszonyok átalakulása széles körben éreztetheti hatását. A Coface tapasztalatai szerint jelenleg az építőipari szektor küzd a legtöbb nehézséggel. Ebben az ágazatban szembesülnek a cégek a legtöbb fizetésképtelenségi problémával.

A szakértő rámutatott, hogy a globális kereskedelmi feszültségek és az ebből fakadó bizonytalanság komoly kihívást jelent a magyar gazdaság számára. A vállalkozásoknak és a háztartásoknak egyaránt fel kell készülniük a változó gazdasági környezetre és annak potenciális következményeire.

A konferencia záró panelbeszélgetésén helyi vállalkozók osztották meg tapasztalataikat a jelenlegi gazdasági helyzetről és az előttük álló kihívásokról. A beszélgetésen részt vett Debreceni Péter, az Agro World Csoport ügyvezető igazgatója, Máté Sándor, a Máté & Nagy Bt. ügyvezetője, Szelényi Viktor, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. üzletfejlesztési igazgatója, Szokolics Attila, a Ghibli Cégcsoport debreceni logisztikai központjának vezetője, valamint Uzonyi Imre, a NAGÉV Kft. ügyvezetője.

A vállalkozók egyetértettek abban, hogy számos kihívással kell szembenézniük a jelenlegi gazdasági környezetben. Az üzemanyagárak változása, az árfolyamingadozás és a munkaerőpiaci helyzet mellett a vámháború kiszámíthatatlan hatásait is kiemelték. A régió számára meghatározó agrárszektort különösen érzékenyen érinti a szárazság és a nehezen tervezhető klimatikus viszonyok.

"A finanszírozás szerepe rendkívül megnőtt az elmúlt években" - hangzott el a beszélgetésen. A cégvezetők pozitív tapasztalatokról számoltak be a hazai bankok hozzáállásával, felkészültségével és termékkínálatával kapcsolatban.

A munkaerőpiaci kihívások kezelésére a vállalkozók szoros együttműködést alakítottak ki az oktatási és képzési intézményekkel. Ez a partnerség elsősorban a munkaerőpiaci hiányosságok megoldására és a folyamatos utánpótlás biztosítására irányul.

A panelbeszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy bár a gazdasági környezet számos nehézséget tartogat, a megfelelő stratégiával és együttműködéssel lehetőség nyílik a sikeres működésre és fejlődésre.

Címlapkép és fotók: Hajdú D. András/Portfolio