Félreismertük a házi kiskedvencünket? Olyan dolog derült ki a macskákról, ami alapjaiban rengeti meg a tudásunkat
Üzlet

Félreismertük a házi kiskedvencünket? Olyan dolog derült ki a macskákról, ami alapjaiban rengeti meg a tudásunkat

Portfolio
Új tudományos információk alapján kijelenthető: a macskák fenevadból házi kedvenccé válása később és máshol történt, mint eddig gondoltuk. Friss genetikai vizsgálatok szerint a macskák háziasítása nem 10 ezer éve a mai Szíriától és Jordániáig húzódó területen, hanem csak 3,5-4 ezer éve indult Észak-Afrikában - írja a BBC.

Greger Larson, az Oxfordi Egyetem professzora elmondta,

a cicákkal napjainkban ápolt kapcsolatunk valójában csak úgy 3,5-4 ezer évvel ezelőtt kezdődött, nem pedig 10 ezer éve.

Összehasonlításképp, a kutyákat hozzávetőlegesen 14 ezer évvel ezelőtt háziasíthatta még a vadászó és gyűjtögető ősember.

A mai házimacskák mind ugyanabból a fajból, az afrikai vadmacskából származnak. Az, hogy mikor, hol és hogyan veszítették el vad természetüket, régóta foglalkoztatja a kutatókat.

A rejtély tisztázására európai, észak-afrikai és anatóliai régészeti helyszínekről előkerült macskacsontok DNS-ét vették górcső alá, datálták azokat, majd a genetikai adataikat összevetették a mai macskák génállományával.

A régészeti ásatásokból származó macskacsontok arra engednek következtetni, hogy a házimacskák története nem a földművelés hajnalán, körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt indult, hanem jó pár évezreddel később.

Ahelyett, hogy ott történt volna, ahol az emberek először letelepedtek a földművelés által, sokkal inkább egy egyiptomi jelenségnek tűnik

- fogalmazott Larson.

A kutatók korábban azt feltételezték, hogy a cicákat először a Levante néven ismert közel-keleti régióban háziasították, ez azonban most megdőlt, hiszen minden bizonnyal Észak-Afrikában.

Ez összhangban áll azzal, amit az ókori Egyiptomról tudunk: a fáraók országa nagy becsben tartotta a macskákat, melyeket művészeti alkotásokban és múmiaként is megőriztek.

Amint a macskák az ember mellé szegődtek, világszerte elterjedtek. Hajókon és kártevőirtóként is nagyra értékelték őket.

ráadásul Európába is csak mintegy 2 ezer éve jutottak el, később, mint korábban feltételezték.

Az ókori rómaiaknak hála bejárták az öreg kontinenst és a Brit-szigeteket, majd a Selyemút mentén kelet felé, egészen Kínáig is eljutottak. Ma már a világ minden táján megtalálhatók, Antarktika kivételével.

Újdonságként a kutatók azt is kimutatták, hogy Kínában már jóval a házimacskák megjelenése előtt élt egy vadmacskafaj az emberek közvetlen közelében: a leopárdmacskák, melyek kistermetű vadmacskák leopárdszerű foltokkal. Az ember és a leopárdmacska viszonya mintegy 3500 éven át lényegében "kommenzális" volt, vagyis a két faj békésen élt egymás mellett – mondta Luo Su-csin, a Pekingi Egyetem professzora.

A leopárdmacskák hasznot húztak abból, hogy az emberek közelében éltek, míg az emberekre ez többnyire nem volt hatással, vagy kifejezetten üdvözölték őket, mint természetes rágcsálóirtókat

- tette hozzá.

A leopárdmacskákat azonban nem háziasították, ma is vadon élnek Ázsia-szerte. Érdekesség, hogy a közelmúltban házimacskákkal keresztezték őket: így jött létre a bengáli macska, amelyet az 1980-as években ismertek el új fajtaként.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ricardo

A dolgok adminisztrációjáról

Friedrich Engels 1878-ban megjelent Anti-Dühring című könyvében azt írja, amikor a kapitalizmus által kifejlesztett roppant termelőerők szétfeszítik a polgári termelés kereteit, a proletariát

Ez is érdekelhet