Hiteleznek-e a külföldi bankok Magyarországon?

1 2 ›

Mára a Raiffeisen kivételével mind a nyolc magyarországi nagybank közzétette tavalyi eredménykimutatásának és mérlegének sarokszámait, igaz, az éves beszámolók jó része még nem készült el. Korábbi cikkeinkben bemutattuk, hogy az eddig "jelentő" hét nagybank közül mindössze kettő (a CIB és az MKB) zárta veszteséggel a tavalyi évet a piaci és szabályozói sokkok hosszú sora ellenére. A veszteségbe hajló eredményeknél sokkal szembetűnőbb a bankok hitelezési aktivitásának visszaesése, amely a mérlegfőösszeg csökkentésével egyidejűleg a gazdasági kilábalás tartós gátjává válhat. A külföldi tulajdonban lévő hazai bankok nem egységesen reagáltak a válságra az elmúlt két évben: voltak olyan bankok, amelyek ugyan csökkentették hitelezésüket, de eszközállományuk nem csökkent jelentősen (ez az átrendeződés hazai aktivitási lehetőségüket meghagyta), másoknál azonban (leginkább a CIB-nél és az UniCreditnél) jelentős eszközállomány-csökkenés volt megfigyelhető. A kivonulás természetesen erős szó, nem is szeretnénk használni, ugyanakkor a számok magukért beszélnek, a két nagy olasz bank elkötelezettsége Magyarország irányába első látásra csökken. A CIB-nél ugyan bejelentették, 40 milliárd forint összegben tőkét emel a bank, ez azonban döntő részben a tavalyi veszteség miatt kieső tőkét pótolja majd.

Mielőtt éket vernénk a magyar és a külföldi tulajdonú bankok közé, érdemes megnézni az OTP-t. Hiába növelte itthon hitelezését, úgy csökkent konszolidált (speciális hatásoktól nem tisztított) eredménye több mint 32 milliárd forinttal, hogy a külföldi leánycégek eredménypozíciója 46 milliárd forinttal javult. Az anyabanki források átcsoportosítása mögött tehát racionális érvek állnak.

Lássuk a számokat!

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) részvénytársasági hitelintézetekre vonatkozó statisztikái szerint a bankszektor mérlegfőösszege év végén 28 157 milliárd forint volt, hitelállománya pedig 18 067 milliárd. E két szám nominálisan "mindössze" 3,5 illetve 9,1 %-kal marad el a 2008-as csúcstól, az időközben lejátszódó forintgyengülés miatt azonban ez nem sokat jelent.

2010-ben ugyanis negyven forinttal drágult a svájci frank, márpedig ez teszi ki a banki eszközállomány közel harmadát és a teljes hitelállomány csaknem felét. A frank és az euró árfolyamhatásával korrigált adatok ezért jóval nagyobb visszaesést mutatnak: a bankok eszközállománya a 2009-es -1% után tavaly további 9%-kal esett vissza, a hitelállományban pedig a 2009-es -10%-ot követte tavaly szintén 9%-os csökkenés. A hanyatlás mögött az állományok döntő részét képviselő nyolc hazai nagybank eltérő aktivitása áll.

A nagybankok egyedi viselkedése

Két módszertani megjegyezés ide kívánkozik: a PSZÁF magyar számviteli szabályok szerint elkészült statisztikáival szemben a nagybankok (a Budapest Bank kivételével) IFRS szerinti konszolidált adataikat tették eddig közzé (kis számú esetben a magyarral egyidejűleg). A Budapest Bank kivetélével ezért az alábbiakban IFRS szerinti számokat használunk, melyek a PSZÁF adataival csak hozzávetőlegesen egyeztethetők össze. Az OTP magyarországi tevékenysége (OTP Core) esetében ráadásul egy számviteli változás miatt az összehasonlíthatóság kedvéért a korábbi módszertant alkalmaztuk. Mint korábban beszámoltunk róla, 2010 szilveszterén számottevő mérleg-optimalizáció zajlott a magyar bankszektorban, elsősorban azonban nem ez, hanem a tartósan romló piaci környezetre adott eltérő üzletpolitikai válaszok okozhatták a szereplők sorrendjében bekövetkezett, alább látható változást.

Jól látható, hogy a nagybankok felének nőtt, felének pedig csökkent a "nominális mérete", az árfolyamhatásokat kiszűrve azonban mindjárt más a kép. Ezt figyelembe véve ugyanis számításaink szerint jelenleg mindössze az OTP és az Erste bankok eszközállománya nagyobb, mint 2008 végén. E számokkal is csínján kell bánnunk azonban: az ide vonatkozó egyedi banki adatok híján a szektor eszközállományának átlagos devizanem szerinti összetételével számoltunk, emiatt például a kisebb devizahányaddal rendelkező OTP esetében lefelé, a nagyobb devizahányaddal rendelkező Erste (és a külföldi tulajdonú bankok többsége) esetében pedig felfelé torzíthatnak a lenti számok.

Egyértelmű, hogy eszközállománya alapján leginkább a CIB Bank fogta vissza tevékenységét az elmúlt két évben, és hasonló a helyzet a hitelállományt tekintve is, melyben szintén egyedül a jelentős portfólió-racionalizálást végrehajtó CIB volumene esett vissza nominálisan is 2009-ben és 2010-ben egyaránt.

A hitelezésben az OTP és az Erste bizonyult a leginkább "válságállónak", míg ugyanakkor a legnagyobb magyar banknál a fent említett torzító hatás miatt biztosak lehetünk az árfolyamhatást kiszűrve is a minimális növekedésben, az Erste esetében a deviza alapú eszközök magas aránya miatt már nem ilyen egyértelmű a helyzet. A leginkább annak a Budapest Banknak a hitelállománya esett vissza, amelyiknél magas a rövidebb futamidejű fogyasztási hitelek aránya, sokat mondó ugyanakkor, hogy a hosszabb futamidejű - tehát sokára kifutó - jelzáloghitelekben bővelkedő Erste esetében látványosan jobb a helyzet az átlagnál.

A 2010-es évet tekintve egyértelművé vált az OTP fölénye a hitelezésben versenytársaival, így az Erstével szemben is, eszközállományát tekintve ugyanakkor a legnagyobb magyar bank is "visszafogott" volt a tavalyi évben, a mérlegfőösszeg legcsekélyebb visszafogására pedig a K&H szorult. A nagybankok eszközállománya - az árfolyamhatásokat kiszűrve - egytől egyig csökkent tavaly, a legnagyobb mértékben az UniCredité, melyet közvetlenül a CIB követett.

• Címkék:
• bankok

Ez a cikk folytatódik

• Menny és pokol a hitelezésben.
• Csak az OTP marad?.