Rohamléptekkel alakul át a munkaerőpiac, a HR a versenyképesség kulcsává vált

A Prohuman és a Pénzcentrum közös rendezvényén Madár István, a Portfolio vezető közgazdásza áttekintette a hazai gazdaság és a munkaerőpiac aktuális helyzetét. Rámutatott, hogy éles törés látszik a 2020 előtti és az azt követő időszak között. Korábban a növekedést a kedvező nemzetközi környezet, a bőséges uniós források, valamint az alacsony infláció és kamatszint támogatta. Ma ennek több eleme épp ellenkező irányba hat.

A jelenlegi korszakot gyenge külső konjunktúra, az autóipar mélyreható átalakulása, szűkülő uniós pénzforrások és tartós munkaerőhiány jellemzi.

Az európai versenyképesség romlása, a növekvő kereskedelmi protekcionizmus és a megváltozott inflációs környezet további strukturális nehézségeket okoz a magyar gazdaság számára.

Ugyanakkor a közeljövőben biztató jelek is láthatók. Az európai gazdaságpolitika élénkülése, a járműértékesítések javulása, az inflációs nyomás enyhülése és a forint árfolyamának stabilizálódása kedvezően hathat a következő időszakra.

A hazai munkaerőpiac vegyes képet mutat. A munkavállalási korú népesség folyamatosan csökken, és a strukturális munkaerőhiány továbbra is komoly gond, világított rá a szakember. Ezzel szemben a betöltetlen álláshelyek száma mérséklődik, a vállalatok foglalkoztatási hajlandósága pedig visszafogottabb. Sok cég munkaerő-felhalmozással védekezik, bízva a közeli konjunkturális fordulatban.

Dr. Tóth Ágnes, a Prohuman vezérigazgatója a HR-szakma előtt álló új kihívásokra hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a fiatalabb generációk eltérő elvárásai, a rugalmas munkavégzés iránti igény és különösen a mesterséges intelligencia (MI) megjelenése gyökeresen alakítja át a humánerőforrás-menedzsmentet.

Az MI munkaerőpiaci hatásait egyelőre nehéz pontosan felmérni.

A kompetencia és készségfejlesztés is változni fog, hiszen most a munkáltatók 63%-a szerint az üzleti transzformáció legnagyobb gátja a kompetenciahiány

– így erre hatékony megoldást kell találni a jövőben" − emelte ki Tóth Ágnes.

A bérezés terén is jelentős átrendeződés zajlik. Bár a munkajövedelmek aránya a GDP-ben emelkedik, európai összevetésben még mindig alacsony.

Aggasztó, hogy a béremelkedés üteme tartósan meghaladja a termelékenység növekedését.

A különbséget jelenleg a vállalatok a nyereségük terhére finanszírozzák, ami idővel inflációs kockázatokat és versenyképességi gondokat okozhat.

Címlapkép forrása: Portfolio