Tavaly mintegy 84 ezer lakás-tranzakció történt Magyarországon közel 800 milliárd forint értékben (KSH-adat), ami darabszám alapján mindössze 44%-a, érték alapján pedig 39%-a a válság előtti utolsó teljes év, 2007 hasonló adatának. Időközben a lakáshiteleknek a finanszírozásban betöltött szerepe is visszaesett, így lakásvásárlási célra mindössze 230 milliárd forintot folyósítottak a bankok, ami a négy évvel korábbinak 30%-a, a 2008-as csúcsnak pedig csak 24%-a. Nem csak volumenében, hanem a lakásvételek finanszírozásában is kisebb tehát a hitelezés jelentősége, mint a válság előtt: míg a 2008-as csúcson a vételár több mint 40%-át hitelből finanszírozták, az elmúlt két évben ez az arány alig haladta meg a 20%-ot. A lakáspiac és a hitelezés kölcsönhatása természetesen kölcsönönös. Az új kamattámogatás ez utóbbi felől hathat valamelyest pozitívan az előbbire, hasonlóan (igaz, kisebb mértékben) a korábbi kamattámogatásokhoz.
Jelenleg kétféle állami lakáshitel-kamattámogatásról beszélhetünk Magyarországon. A most induló "otthonteremtési kamattámogatás" mellett érvényben van ugyanis a "fiatalok és többgyermekes családok kamattámogatott kölcsöne" is, amely a korábbi kamattámogatások 2009-es szigorítása után maradt meg, az elmúlt két év lakáshitelezésében azonban elhanyagolható szerepet játszott (2010-ben 9,6, 2011-ben 6,1 milliárd forintnyi ilyen hitel került kihelyezésre). Egyelőre a jelenlegi kormány sem nyúlt hozzá, és elvileg nem zárja ki semmi sem, hogy a kétféle kamattámogatást egyszerre kínálja egy bank, az előbbi konstrukció iránt tapasztalható alacsony érdeklődés miatt azonban várható, hogy az új támogatás a bankok többségénél kiszorítja az előbbit (az OTP-nél például pontosan ez a helyzet, a K&H pedig nem is kínálta az eddigi kamattámogatott terméket, az FHB-nál viszont az új bevezetése mellett megmarad a régi is).
A két kamattámogatási rendszer különbségei közül a legfontosabb, hogy a korábbi a hitel futamidejének első 20 évében jár(t) kizárólag új lakásokra, az új kamattámogatás viszont csak a hitel futamidejének első 5 évében nyújtható, ám új és használt lakások megvételére (építésére) egyaránt. Emellett az új rendszer az igénybevételi életkorra és a gyermekek számára vonatkozóan nem tartalmaz megkötéseket (szemben a régivel), bizonyos esetekben pedig a korábban már 90 napon túli késedelembe esett jelzáloghitelesek, valamint az ő lakásaikat megvásárlók is élhetnek vele.
Új kamattámogatott kölcsön esetén az ügyfél a támogatás százalékpontos mértékével alacsonyabb kamatozás szerint törleszt öt éven keresztül, majd pedig megszűnik a támogatás. A jogszabály korlátozza a bankok által alkalmazott kamatot is (korábban túl alacsony volt a korlát, ezért sem indult el a gyakorlatban a kamattámogatás). Ez alapján kizárólag olyan ügyleti kamatot számíthatnak fel a bankok, amely legalább egy évig állandó, mértéke pedig nem haladja meg az ÁKK által a megelőző három hónapban közzétett 1 vagy 5 éves aukciós (ennek hiányában referencia) átlaghozamok 130%-ának 3 százalékponttal növelt értékét. Ha például az átlaghozam 7% (a jelenlegihez közeli helyzet), a banki kamat maximuma 7% x 1,3 + 3%= 12,1%.
Az otthonteremtési kamattámogatás fő feltételei - az igénybe vevő csak köztartozásmentes adózó természetes személy lehet - az igénylő (pár esetén legalább az egyikük) legalább féléves munkaviszonnyal rendelkezik - új lakás vásárlása esetén a teljes vételár megfizetését, építés esetén a bekerülési költség legalább 70%-át számlával kell igazolni - a kamattámogatott hitellel érintett ingatlanban az igénylő(k)nek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezni - igényelhető a 2010. január 1. után kiadott használatbavételi engedéllyel rendelkező új lakás vásárlására, vagy a 2010. január 1. után kiadott építési engedéllyel rendelkező új lakás építésére, illetve a rendelet hatályba lépése óta vásárolt lakásra, valamint még meg nem kezdett korszerűsítésre - ha a lakást 1 éven belül értékesítik, a támogatás kamatostul visszafizetendő
A támogatás mértékének alapját szintén az átlaghozamok jelentik, mégpedig az alábbi táblázat szerint. Például: használt lakás vásárlása esetén az első évben 7%*0,5 = 3,5% a kamattámogatás mértéke, vagyis egy 12%-os banki kamat helyett az első évben 8,5%-os kamat szerint kell törleszteni.Példánkban egy 6 millió forintos (maximális összegű) hitelösszeghez igénybe vett kamattámogatás törlesztőrészletre gyakorolt hatását mutatjuk be. A futamidő 20 év, a feltételezés szerint a következő öt év banki kamata (és egyben hiteldíja) 12%, az ÁKK-hozam pedig stabilan 7%. Ebben az esetben az első évben mintegy 27%-kal lesz alacsonyabb a törlesztőrészlet (közel 52 ezer forint), mint támogatás nélkül (66 ezer forint), a negyedik évben pedig mintegy 13%-kal (57,5 ezer forint). A 6. évtől már 66 ezer forint a törlesztőrészlet változatlan kamatszintet feltételezve.