Hatalmas fintech-buboréktól tartanak, tényleg ekkora a baj a sztárszektorban?
Hatalmas fintech-buboréktól tartanak, tényleg ekkora a baj a sztárszektorban?
- Ömlik a pénz, tolonganak a befektetők
- Sztárok lettek, de vajon milyen áron?
- Mit nevezünk buboréknak?
- Akkor van buborék vagy nincs?
- Konszolidációs folyamatok jönnek
Ömlik a pénz, tolonganak a befektetők
Christopher J. Flowers milliárdos befektető tavaly ősszel arra figyelmeztetett, hogy óriási buborék alakulhatott ki a fintech piacon. Erre olyan torz vagy első látásra annak tűnő piaci jelenségekből következtetett, mint hogy több élenjáró, gyorsan növekvő fintech céget kezdtek el a befektetők még a bankoknál is magasabbra értékelni, a tőzsdén pedig ezek a cégek sokszor indokolatlanul magas árfolyamot értek el, ráadásul mindezt sokszor veszteség mellett. A pozitív befektetői hangulat ráadásul alacsony kamatokkal és könnyített hitelfelvételi lehetőséggel párosult.
Az élenjáró fintecheket tényleg meglepően magasra értékelték: a PayPal piaci kapitalizációja tavaly elérte a 242 milliárd dollárt, ami magasabb volt a Wells Fargo és a Citigroup piaci kapitzalizációjánál is. A Square-t, ami a Twitter vezérigazgatójának, Jack Dorsey-nak a projektje, 107 milliárd dollárra értékelték, többre, mint a U.S. Bancorpot.
Nem Flowers az egyetlen elemző, aki a túlértékeléssel járó kockázatra hívta fel a figyelmet: Womersley Smith, a Reed Smith fintech-szakértője és adatjogásza tavaly úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Királyságban a fintech-buborék közel áll a kipukkadáshoz, amire abból lehet következtetni, hogy állítása szerint a fintech-kkv-k mintegy 75 százaléka jelenleg a finanszírozási összeomlás szélén áll.
Ha elfogadjuk Flowers és Smith kijelentéseit, ha nem, egy biztos: a befektetők tömegével fordultak a szektor felé. A Crunchbase News adatai szerint a fintech szektor 2021-ben a kockázati befektetők kedvenc ágazata volt:
ez összesen 134 milliárd dollár befektetést és 177 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest.
Amennyiben a 2022-es európai számokat nézzük, azt látni, hogy a befektetői lelkesedés nem csillapodott, továbbra is rengeteg pénz áramlik a szektorba: az idei év első két hónapjában a befektetők már 5,7 milliárd eurót toltak a fintech cégekbe, ami messze meghaladja a 2021 januárjában és februárjában befektetett 2,7 milliárd eurót. Úgy tűnik, hogy a pandémia miatt bekövetkezett zuhanás után a kockázati befektetők étvágya újult erővel tért vissza.
Sztárok lettek, de vajon milyen áron?
Az elmúlt két év menetelése igazi sztárok születését hozta magával. Ezekbe a cégekbe csak úgy lapátolták a pénzt: a Klarna tavaly 1,45 milliárd eurót gyűjtött össze és 46 milliárd euróra értékelték, amivel a BNPL-cég a világ öt legtöbbre értékelt pénzügyi vállalkozásának egyikévé vált. A Klarna messze megelőzte az N26-ot, a SumUp-ot és a Trade Republic-ot is, amelyeknek egyenként 700-800 millió euró közötti összeget sikerült összegyűjteniük.
A halasztott fizetések piacvezetője az erős befektetői bizalom ellenére viszont (egyelőre) csak halmozza a veszteségeket: a Stockholm-központú vállalat 344 millió dollár veszteségről számolt be a tavaly januártól szeptemberig terjedő időszakban, amely négyszerese az előző évi összegnek. A 2021-es év összesített vesztesége végül 748 millió dollár lett. Ez leginkább adminisztratív költségekből állt össze, de a hitelezési veszteség is nőtt. A cég szóvivője szerint a negatív pénzügyi eredmény mögött a gyors terjeszkedés állt.
Ezzel a Klarna nincs egyedül: sok fiatal fintech számára a hangsúly a kezdeti időszakban a profitlabilitás helyett az ügyfélbázis növelésére helyeződik. A cél persze az, hogy a jövőben valamikor nyereségessé váljanak, de addig is a befektetői pénzt a terjeszkedésre költik el. Maximilian Tayenthal, a német N26 online bank vezérigazgatója 2019-ben így fogalmazott:
Őszintén szólva, a nyereségesség nem tartozik a legfontosabb mérőszámaink közé.
Az alulbankolt rétegekre célzó, és hihetetlen növekedési ütemet produkáló brazil Nubank hasonlóan működik. A digitális bank pénzügyi szolgáltatások egyre szélesebb körét kínálja az elsősorban marginalizált társadalmi rétegekből álló ügyfélbázisának, kizárólag online csatornákon keresztül. Az alacsony jövedelműekre építkező üzleti modell pedig, habár gyors növekedést ígér, nem mentes a kockázatoktól sem.
A fenti szélsebes növekedést ígérő stratégiák természetesen vezethetnek buktatókhoz, hiszen, ha ezek a cégek a kívánt ügyfélszám mellett sem tudnak jövedelmező pályára lépni, akkor a hatalmasra fújt, de gazdasági fundamentumokat és valós teljesítményt nélkülöző cégek könnyen bedőlhetnek, és akkor oda a befektetéseknek is.
Mit nevezünk buboréknak?
A fintech buborék kipukkanásának előrevetítése nem új jelenség: már 6 évvel korábbról is találni cikkeket, amelyek a bekövetkezését latolgatják. A Forbes két évvel ezelőtt gyűjtötte össze azokat a anyagokat, amelyek eljátszottak a fintech szektor összeomlásának gondolatával. A cikk a Financial Times, a Zero Hedge és a The Washington Post (Stripe által szponzorált) írásait említi, majd egyenként megcáfolja az állításaikat adatfelvételi hibára, felületességre és elfogultságra hivatkozva.
Az üzleti magazin amellett érvel, hogy a fenti cikkek nem fektetnek le egyértelmű definíciót a piaci buborékra vonatkozóan, ennek meghatározása nélkül pedig nem lehet közös alapokon nyugvó diskurzust folytatni a jelenségről. A Forbes éppen ezért az Investopedia definícióját alkalmazza a jelenség vizsgálatához:
"Olyan gazdasági ciklus (a piaci buborék), amelyet az eszközárak gyors emelkedése jellemez, és amelyet az adott eszköz fundamentumai által nem indokolt, túlbuzgó piaci magatartás hoz létre. Amikor a lelkesedés alábbhagy, a befektetők már nem hajlandóak a megemelkedett árakon vásárolni, tömeges eladások következnek be, és a buborék kipukkad."
Akkor van buborék vagy nincs?
A definícióból a gyors növekedés egyértelműen igaz a fintech szektorra, amelyet adatokkal fentebb is szemléltettünk. A befektetői lelkesedés és az egekbe lőtt árak alapján tehát akár buborékról is beszélhetnénk, ám tömeges eladások nem következhetnek be,
ugyanis többnyire nincs is mit eladni.
A fintech cégek közül eddig csak kevesen léptek tőzsdére, a jelentős részük kockázati tőke által finanszírozott. Definíció szerinti tőzsdei buborékról így nem beszélhetünk, ám kockázati tőkés buborék ettől függetlenül még kialakulhatott, amely, ha kipukkad, az igencsak megnehezítené a kezdő fintech-startupok finanszírozását.
Kétségbeesni azért nem kell: Ronit Ghose, a Citi Global Insights banki, fintech és digitális eszközökkel foglalkozó globális vezetője szerint a fintech-ágazatba érkező pénz mennyisége magas, de a sikeres tőzsdére lepések száma is, amely azt jelenti, hogy a vállalatok azért nem állnak rossz alapokon, és a befektetői érdeklődés sem fog belátható időn belül megszünni.
"Rengeteg összeolvadást és felvásárlást látunk, valamint egyre több IPO-t. Az látszik, hogy a sikeres fintechek esetében - függetlenül attól, hogy a sikert ügyfélszámban, nyereségben, vagy bevételben mérik – hogy rengeteg a lehetőség a tőzsdére lépésre , és ez sok pénzt hoz a területre" - fogalmaz Ghose egy interjúban.
- A Wise PLC, korábbi nevén Transferwise tavaly júliusban lépett a londoni tőzsdére.
- A Visa Inc. júliusban megállapodott a The Currency Cloud Ltd. megvásárlásáról.
- Áprilisban a PensionBee Group PLC l nyugdíjakkal foglalkozó fintech vállalat lépett tőzsdére.
A tavalyi év legnagyobb fintech felvásárlásait itt gyűjtöttük össze.
Konszolidációs folyamatok jönnek
Iparági szakértők szerint bár a piac egyes részein a túlburjánzás jelei egyértelműen megmutatkoznak, a fintech-beruházások szilárd alapokon állnak. Ilyen például a digitális banki, fizetési és e-kereskedelmi szolgáltatások felé történő jelentős elmozdulás, amelyet a világjárvány is felerősített.
Ettől persze még előfordulhat, hogy a befektetők elfordulnak a szektortól, ez egyelőre viszont még nem tűnik valószínűnek. Mivel rengeteg pénz áll rendelkezésre sok fiatal fintech tud belépni a piacra. A technológia hozzáférhetősége és a rendelkezésre álló források teremtette alacsony belépési küszöb azonban paradox helyzetet eredményezett:
egyre több cég tolong a piacon, és így megkülönböztetni is egyre nehezebb őket.
Hasonló folyamatok a ride-sharing és az ételszállítók piacán már lezajlottak. Ma már olyan sok étterem alkalmazza őket, hogy szinte normává váltak. Ebből viszont az következik, hogy az ügyfelek nem kifejezetten az egyes cégek szolgáltatásában rejlő innovációt értékelik, hanem a kedvenc terméküket keresik a kínálatban. Vagyis a választás lényegében egy hozzáférhetőségi kérdésre redukálódott.
A fintech vállalkozóknak tehát meg kell barátkozniuk a gondolattal, hogy ebben a piaci érettségi fázisban már nehezebb differenciálódni. Ennek megfelelően a cégek a befektetői pénzt vélhetően akvizíciókra fogják felhasználni, amely erős konszolidációs folyamatokat fog eredményezni a szektorban. A jövőben tehát még több olyan milliárd dolláros üzletetnek lehetünk a szemtanúi, mint amilyen az Afterpay-Square ügylet is volt.
Az innováció és az új megoldásokra való törekvés természetesen nem fog megszűnni. A folyamatos fejlesztés normává válik, azonban elég valószínű, hogy ennek már a sikeresebb piacvezetők egy szűkebb csoportja áll majd az élére.
Címlapkép forrása: Getty Images
