Trump ultimátumot adott Iránnak - Mi jöhet hétfőn a tőzsdéken?

Donald Trump 48 órás ultimátumot adott Iránnak március 21-én, washingtoni idő szerint a délutáni órákban jelentette be, így a határidő gyakorlatilag azonnal, a bejelentés pillanatától kezdett ketyegni.

Az ultimátum közvetlen kiváltó oka a Hormuzi-szoros forgalmának súlyos korlátozása volt, amely a globális olajkereskedelem mintegy ötödét érinti, és már a bejelentés idején is jelentős piaci reakciókat váltott ki, az olajárak gyors emelkedésével és a szállítási láncok akadozásával. Trump egyértelmű feltételt szabott Teheránnak, teljes és azonnali hajózási szabadság helyreállítását a szorosban, ellenkező esetben az Egyesült Államok célzott katonai csapásokat indítana Irán kritikus energetikai infrastruktúrája ellen. A nyilatkozat nem elszigetelt politikai üzenet volt, hanem egy már zajló katonai és stratégiai nyomásgyakorlás része, amely során az amerikai erők korábban több tucat iráni célpontot támadtak, és a döntéshozatal szintjén még az iráni olajexport egyik központi elemének számító Kharg-sziget elfoglalása is felmerült.

A 48 órás határidő rendkívül szűk időablaka klasszikus kényszerítő diplomáciai eszköz, amelynek célja, hogy minimalizálja az ellenfél mozgásterét és gyors reakcióra kényszerítse. Ugyanakkor éppen ez a rövidség hordozza a legnagyobb kockázatot is, mivel jelentősen növeli a félreértések és a túlreagálások esélyét egy már eleve feszült helyzetben. Irán részéről szinte azonnali válasz érkezett, amelyben jelezték, hogy egy esetleges amerikai csapás esetén teljesen lezárhatják a Hormuzi-szorost, és kiterjeszthetik a konfliktust a régió energialétesítményeire és amerikai érdekeltségekre. Emellett megjelent egy szelektív nyitás koncepciója is, amely szerint a szoros bizonyos országok hajói előtt nyitva maradhat, míg mások előtt nem, ami alapjaiban írná át a globális kereskedelem egyik legfontosabb útvonalának működését.

Szóval mi történt a pénteki piaczárás óta? Donald Trump egyszerre próbálta csökkenteni és növelni az iráni háború feszültségét. Először arról beszélt, hogy fontolgatja a konfliktus lecsendesítését, majd rövid időn belül a legsúlyosabb eszkaláció lehetőségét is belengette azzal, hogy Irán erőműveinek támadásával fenyegetett.

Az Iránnak adott határidő a Hormuzi-szoros megnyitására kevesebb, mint 30 órán belül lejár, miközben Teherán teljes mértékben elutasította az amerikai követeléseket. Sőt, Irán egyértelművé tette, hogy ha az Egyesült Államok az energetikai infrastruktúrát támadja, akkor teljesen lezárják a szorost, és amerikai valamint izraeli célpontokat vesznek célba a Közel-Keleten.

Hogy mi jöhet ezek után hétfőn a piacokon? Az egyik indikáció az, ami a kriptopiacon történik. Az alapján pedig inkább esés jön.

A bitcoin pénteken még 70 500 dollár felett zárt, jelenleg pedig 68 700 dollár közelében kereskednek vele, vagyis a hétvégén esett 2,6 százalékot.

Nem sok kripto mércével nézve, de az irány ez alapján inkább lefelé van.

Az ethereum pénteken 2146 dolláron zárt, most pedig 2080 dolláron kereskednek vele, itt 3,1 százalék a mínusz.

A kisebb coinokban jellemzően még nagyobb esések voltak a hétvégén.

Címlapkép forrása: Andrew Harnik/Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ