2021-2027

Őszre összejön a nagy EU-s büdzséalku? - Baj lesz, ha nem

Az Európai Bizottság ma arra szólította fel a jövő heti állam- és kormányfői csúcstalálkozó résztvevőit, hogy határozzanak meg egy tárgyalási menetrendet, hogy őszre összejöhessen a politikai megállapodás a 2021-2027-es uniós költségvetés főbb kereteiről. Ellenkező esetben félő, hogy nem tud elindulni 2021. január 1-től a következő EU-s büdzsé és így projektek tízezrei és diákok, mezőgazdasági termelők százezrei fogják ezt a késedelmet megérezni, ahogy ugyanez történt a mostani ciklus fő számainak késedelmes elfogadása miatt.

Támadja Brüsszelt a kormány és közben ugyanannyi EU-pénzt vár onnan

Elfogadhatatlan az Európai Bizottság 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési javaslata, mert a Magyarország számára vázolt kohéziós politikai források "vágásának mértéke döbbenetes" - kritizálta újra a testület javaslatait mai sajtótájékoztatóján Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára számos ponton támadta "Brüsszelt" a következő uniós ciklusban körvonalazott forrásvágás miatt; ezzel együtt a Portfolio kérdésére megerősítette: a kormány továbbra is tartani szeretné azt az idei célt, hogy minimum 3, ideális esetben 3,5 milliárd eurónyi fejlesztési forrást hív le "Brüsszelből".

Negyedével csökkenhetnek az új EU-források Magyarországnak

Bár az Európai Bizottság javaslata értelmében a Magyarországnak járó ¬uniós támogatások jelentősen, akár 24 százalékkal csökkenhetnek, de a tényleges sarokszámokról az Európai Tanács dönt majd és a magyar kormány akármilyen kompromisszumba nem megy majd bele - hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Vitályos Eszter. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára megjegyezte, hogy a mostani ciklus 9148 milliárd forintos EU-s keretéből immár 60%-ot kifizettek a nyerteseknek és ezek is hozzájárulnak a kormány azon céljához, hogy 2030-ra Magyarország az EU öt leginkább versenyképes tagállama közé emelkedjen.

Húsba vágóan korlátozná a kormány és Brüsszel is az EU-pénzek itthoni elköltését

A szokásostól igencsak eltérő tervezési keretekkel, a 2021-2027-es uniós pénzfelhasználás jelentős hatékonyságjavításának céljával állt elő a héten mind a magyar kormány, mind az Európai Bizottság. A két fejlemény össze is függhet egymással és a közös mozgatórugó mögöttük az, hogy lehetőleg olyan területeken költse el Magyarország a pénzeket, amelyeken jelentős előrelépést lehet elérni a gazdasági versenyképesség, az emberek életminőségének javítása és az EU-s célok felé, másrészt a pénzfelhasználás minél inkább ésszerű, takarékos módon történjen meg. Legalábbis ez olvasható ki a szándékokból, aztán majd úgyis a végső kereteken és a megvalósításon múlik minden.

Megússza Magyarország az EU-pénzek durva vágását?

Az Európai Parlament plenáris ülése nagy többséggel úgy döntött szerdán, hogy nem csökkenhetnek a 2021-2027-es uniós költségvetésben a felzárkóztatási és agrártámogatások a mostani ciklushoz képest 2018-as árak mellett. Ez elsőre mindenképpen biztató fejleménynek tűnik, hiszen ez az EP hivatalos álláspontja az uniós költségvetés főbb alapjairól egy együttdöntési eljárásban és így a remény szerint Magyarország elkerülheti a 2020 utáni ciklusban a masszív, akár 24%-os vágást. A helyzet azonban távolról sem ilyen egyszerű és a reális kilátás megítélésünk szerint egyelőre az, hogy sajnos mindenképpen lesz valamekkora vágás a felzárkóztatási és agrárforrásoknál 2020 után, de remélhetőleg jóval kisebb, mint 24%.

Kifakadt Varga Mihály az eurózóna költségvetés friss terve miatt

Az eredeti szándékoktól eltérően az EU következő hétéves költségvetési keretének részeként jön létre egy olyan eszköz, amely csak az eurózóna versenyképességét és konvergenciáját erősíti, de ez nemkívánt párhuzamosságokhoz és problémákhoz vezet, így a magyar kormány egyhangú szavazást szorgalmaz a kérdésről az állam- és kormányfőket tömörítő Tanácsban - lényegében ezt tartalmazza Varga Mihály pénzügyminiszter azon közleménye, amelyet az eurózóna pénzügyminisztereinek (Eurogroup) mai kibővített brüsszeli tanácskozására időzítve adtak ki. Az alábbiakban a közleményt teljes terjedelmében közöljük.

Már a 2020 utáni EU-pénzek elköltésére is lő a kormány

Tervezési szinten elkezdett felkészülni a kormány a következő EU-ciklus pénzeinek becsatornázására, azaz arra, hogy a versenyképesség javítása érdekében egyáltalán mely területeken mit fejlesszenek és ezekből milyen tartalommal álljanak majd össze a szükséges Operatív Programok. Mindehhez pedig egy Programozási Munkacsoportot is felállított a kormány egy friss határozat szerint.

17 tagállam ellenzi a vidékfejlesztési EU-források 2020 utáni csökkentését

Az Európai Bizottság javaslata értelmében 26%-kal zuhannának a Magyarországnak 2021 után jutó vidékfejlesztési források, ami Nagy István agrárminiszter szerint elfogadhatatlan és fontos, hogy a források csökkentését 17 uniós tagállam közös nyilatkozatban utasítja el - derül ki az Agrárminisztérium közleményéből, amelyet a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői brüsszeli ülése után adtak ki.

A 2019-es év még erős lehet, aztán behúzhatja a féket a magyar gazdaság

A 2018 első felében még lassabban haladó uniós pályázati folyamatok év végére felpörögtek, ez pedig 2019-ben még lendületet adhat a magyar gazdaságnak, de ahogy fogynak az EU-pénzek, úgy lassulhat a gazdaság is és akár 2-3 éves ínséges idő is jöhet az uniós pénzek terén - rajzolódik ki év végi fejlesztéspolitikai körképünkből. A szakértők közül többen is azt szorgalmazzák, hogy a meg nem valósuló uniós fejlesztésekből felszabaduló (visszacsorgó) forrásokat 2019-ben a kis- és középvállalkozások eszközbeszerzési és telephely-fejlesztési pályázataira lenne célszerű fordítani, de persze egyre inkább hangsúlyosnak kell lennie a digitalizációs és robotizációs folyamatok támogatásának is. A szakértők várakozásai szerint amellett, hogy a 2021 utáni időszakban kevesebb uniós forrásra számíthat az ország, a támogatásokon belül a hangsúly még inkább eltolódik a visszatérítendő források felé.

Szaporodnak a rossz előjelek Magyarországnak a 2021-2027-es EU-s költségvetésről

Két olyan főbb fejlemény is megtörtént csütörtökön a 2021-2027-es uniós költségvetéssel kapcsolatban, amelyek külön-külön is kedvezőtlen előjelnek számítanak Magyarországnak. Az egyik az, hogy az Európai Parlament illetékes bizottságai megszavazták annak a tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését. A másik pedig az, hogy az esti állam- és kormányfői tanácskozáson azt rögzítették a tagállami vezetők, hogy lehetőleg jövő őszre kellene megállapodni a 2021-2027-es költségvetésről, de esélyes, hogy a főszámokról való végső alku tovább csúszik. Emiatt veszélybe kerülhet az a magyar érdek, hogy 2021 elején valóban gyorsan elindulhasson az új ciklus megvalósítása és így mindez kedvezőtlenül hathat ki a 2021-2022-es gazdasági növekedésre.

Kiakadtak a magyarok és a lengyelek az új uniós költségvetési terveken

Jövő év őszét tűzik ki kívánatos dátumként az EU tagállamai a 2021 és 2027 közötti hétéves keretköltségvetés végleges elfogadására. Az osztrák soros elnökség rohamtempóban nem csak a teljes tárgyalási kerettel készült el az év végére, de a 2021-től érvényes szektorális jogszabályok feléről is kvázi megállapodna, kivívva ezzel többek között Magyarország rosszallását - írja a Bruxinfo.

Hivatalosan is lemondott Brüsszel az új EU-büdzsé jövő májusi elfogadásáról

Már eddig is lehetett látni, hogy irreális az Európai Bizottság azon elgondolása: jövő májusig szülessen meg a 2021-2027-es uniós költségvetésről a végső megállapodás az uniós állam- és kormányfők között, most pedig a Bizottság egy új anyaga kvázi el is ismeri ezt: az új megjelölt cél immár jövő év vége.

Egyszerűbb, megbontás nélküli kohéziós politikát akar sok tagállam 2020 után

Több ponton is felülbírálta a tagállamok többsége az Európai Bizottság eredeti javaslatát a 2020 utáni uniós költségvetésről a múlt pénteki általános ügyek tanácsi ülésen és összességében a szabályok egyszerűsítése, illetve az 5+2 éves megbontás nélküli ciklus felé haladhatnak majd a folyamatok - foglalja össze a helyzetet a Bruxinfo.

Rosszul indult az uniós büdzsé vitája Magyarország számára

Valamennyi tagállam közül Magyarország tűnik a legelégedetlenebbnek a soros EU-elnökség 2021 utáni keretköltségvetésről készülő tárgyalási keretével, ami az állam- és kormányfők közötti decemberi politikai vita paramétereit rögzítené. Több nettó befizető ország a jogállami elvek tiszteletben tartása mellett már a migráció terén mutatott szolidaritástól is függővé tenné a kifizetéseket, miközben a magyar kormány a Tanács jogi szolgálatára hivatkozva úgy véli, hogy az asztalon lévő bizottsági javaslatnak nincs jogalapja - írja a Bruxinfo.

Figyelmeztet az agrártárca: bonyolultabbá válhat a 2020 utáni agrárpénzek elérése

Az Európai Unió 2021-2027 közötti Közös Agrárpolitikájában (KAP) az uniós kifizetések szerkezete nem, viszont az igénybevételi, valamint a végrehajtási szabályok várhatóan bonyolultabbá válnak - mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára egy csütörtöki balatonfüredi rendezvényen a tárca közleménye szerint.

Példátlan döntést hoztunk, így nem bukik még több pénzt Magyarország

Ha nem hozzuk meg az Európai Unió történetében példátlan döntést a pénzügyi veszteség korlátozására, akkor például Magyarország a maximális 24%-nál jóval több uniós felzárkóztatási és agrárforrást is elveszíthetne a 2020 utáni költségvetésben a mostani ciklushoz képest - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Marc Lemaitre. Az Európai Bizottság regionális és várospolitikáért felelős főigazgatóságának (DG Regio) múlt héten Budapesten járt főigazgatója emlékeztetett: hazánk a mostani ciklusban minden tagállamnál és így a gazdasági fejlettsége által indokoltnál magasabb GDP-arányos támogatást kap, és ezért jár kifejezetten jól az új korlátozó szabállyal. A főigazgató cáfolta, hogy a Bizottság az új költségvetési javaslattal meg akarná bünteti Magyarországot a menekültválságbeli hozzáállása miatt, miközben elismerte, hogy több mostani uniós programban olyan súlyosnak látja a problémákat, hogy egyelőre nem fizethetik ki Brüsszelből a támogatásokat és a viták mielőbbi rendezése érdekében figyelmeztető leveleket is kiküldtek a magyar hatóságok számára.

Darabokra szedtük Brüsszel tervét - Ezermilliárdokat veszíthet el Magyarország

Mintegy 7,6 milliárd euróval, kb. 2400 milliárd forinttal kevesebb forrást kaphat Magyarország az EU közös költségvetéséből 2021-2027 között, mint a mostani ciklusban és 3,1 milliárd euróval, 1000 milliárd forinttal többet, kellene befizetnie a kasszába, így az EU-pénzek nettó egyenlege közel 34%-kal, 21,3 milliárd euróra eshet - derül ki a 2018-as árakon végzett átfogó számításainkból. Ezek egyelőre az Európai Bizottság friss terveiből indulnak ki, a végső számok a következő évek tárgyalásain remélhetőleg kedvező irányba változnak még. A brüsszeli pénzosztási tervek alapján jelentősen, 1,4%-ponttal, csökkenne a GDP arányában évente átlagosan megkapható EU-pénzek összege, ráadásul a támogatások lehívásához is sokkal több hazai finanszírozást kell hozzátenni.

Íme a magyarázat, hogy miért veszi el Brüsszel tőlünk az EU-pénzt

Három főbb oka van annak, hogy Magyarország jelen állás szerint a felzárkóztatási EU-pénzek 24%-át veszítheti el 2020 után reál értelemben és ezek egyikének sincs köze a menekültválság miatti esetleges brüsszeli retorzióhoz. Egyrészt a Brexit miatt szűkülő kassza az ok, másrészt egy 4 milliárd eurós magyar technikai tétel kiesése, harmadrészt pedig az, hogy míg a magyar régiók a válság óta többé-kevésbé fejlődtek, addig a spanyol, az olasz és különösen a görög régiók drámai életszínvonal-esésen mentek keresztül, így érthetőbb a brüsszeli magyarázat a pénzek oda irányítására. Közben jó tudni: hajszálon múlt, hogy a lendületesen fejlődő Nyugat-Dunántúl továbbra is a leginkább támogatott kategóriában marad és oda fog majd tartozni a Budapestről leválasztás után Pest megye is.

Brüsszel elmagyarázta, miért bukunk olyan sok EU-támogatást

A 2020 utáni magyar felzárkóztatási források Bizottság által javasolt 24 százalékos csökkentésében a fő tételt az a 4 milliárd eurós "ajándékcsekk" képezi, amit hazánk az előző többéves keretköltségvetés kitárgyalása során kapott az EU-tól és amiről Brüsszel most nem vett tudomást - tudta meg a BruxInfo uniós forrásból. 2021 és 2027 között ötödével 260 euróra csökkenhet majd az egy főre jutó támogatás mértéke is, de hazánk így is a hét leginkább támogatott ország között lesz.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hiába mennek megint a fegyverek, megoldhatatlan problémától szenved az ukrán hadsereg
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility