Az Európai Unió és Ukrajna megkereste Azerbajdzsánt, hogy fokozza Ukrajnán keresztül a földgázszállítást az EU országaiba, miután az Oroszországgal fennálló uniós gázszerződés az év végén lejár - közölte Ilham Alijev elnök a Bloomberg szerint.
Ilham Alijev azeri elnök bejelentette, hogy idén szeptemberben kezdik meg a tavaly szeptemberben elfoglalt Hegyi-Karabah fővárosának újratelepítését – írja a Reuters.
Heves tüntetésekhez vezetett Örményországban, hogy az ország vezetése úgy döntött, négy falut visszaad a szomszédos Azerbajdzsánnak, melyeket még a két ország között a Szovjetunió felbomlása idején kitört első hegyi-karabahi háborúban szállt meg. Jereván békeszerződésre törekszik a nála katonailag sokkal erősebb Azerbajdzsánnal, ennek érdekében megkezdték a határok pontos kijelölését. A béketörekvések ellenére a retorika sokszor még mindig háborús, az örmény lakosság pedig egyre jobban tart attól, hogy a szomszédos ország támadást indíthat ellenük. Az orosz békefenntartók eközben kivonultak Hegyi-Karabahból, így most már csak Azerbajdzsánon és Örményországon múlik, mihez kezdenek egymással.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok támogatásáról biztosította Örményországot – írja a Reuters.
Örményország nem szövetségese Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban, és az ország katonai együttműködési projektjei nem irányulnak egyetlen ország ellen sem - közölte Nikol Pasinján örmény kormányfő a The Daily Telegraph című brit napilapban megjelent interjúban.
Ilham Alijev azeri államfő február 7-re előrehozott elnökválasztást írt ki. A döntés összefüggésben lehet azzal, hogy a három évtizedes konfliktus lezárásaként Azerbajdzsán visszahódította a hivatalosan a területéhez tartozó, de korábban örmények lakta Hegyi-Karabahot – írja a Reuters.
Azerbajdzsán elnöke kedden azzal vádolta meg Franciaországot, hogy egy új háborúnak készíti elő a terepet a Kaukázusban azzal, hogy fegyverekkel látja el Örményországot, amelynek történelmi támogatója. Párizs szerint azonban ez csak Azerbajdzsán manipulációs kommunikációs kampánya. Ilham Alijev megszólalását más megvilágításba helyezi az a tény is, hogy szeptemberben Azerbajdzsán indított támadást Hegyi-Karabah megszerzése érdekében, elüldözve az addig többséget kitevő örmény lakosság szinte egészét.
Örményország készen áll arra, hogy békemegállapodás keretében rendezze kapcsolatait Azerbajdzsánnal - jelentette ki az örmény miniszterelnök kedden az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott felszólalásában.
Ilham Alijev azeri elnök felvonta az azerbajdzsáni lobogót Khankendiben (Sztyepanakert), Hegyi-Karabah központjában, ahol beszédet is mondott - jelentette vasárnap az Azertac azeri hírügynökség az elnöki iroda közleményére hivatkozva.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap Ilham Alijev azerbajdzsáni elnökkel folytatott telefonbeszélgetésén hangsúlyozta a Lacini-folyosó kereskedelmi és magánjárművek számára való mielőbbi újranyitásának fontosságát - közölte a washingtoni külügyminisztérium.
Örményország béketervet küldött Azerbajdzsánnak a Hegyi-Karabah miatt a két ország között dúló konfliktus rendezésére – írja a Reuters a TASZSZ orosz hírügynökség nyomán.
Továbbra is nagyon feszült a helyzet a hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, de zömmel örmények lakta Hegyi-Karabahban, ahol magukat környezetvédelmi aktivistáknak nevező azeriek zárták el az Örményországból a konfliktusrégióba vezető egyetlen utat, a Lacini-folyosót. Jereván már „etnikai tisztogatás” szándékáról beszél, és a humanitárius helyzet valóban egyre súlyosabb a térségben. Bár Örményország többször fölszólította a vele hivatalosan szövetséges Oroszországot – amely katonáinak elvileg a békét kellene szavatolnia a területen –, hogy segítsen a folyosó megnyitásában, december közepe óta Moszkva is csak felszólításokig jutott, Baku pedig hallgat és nem tesz semmit. Egyre több jel utal arra, hogy a Kremlnek valójában a feszültség fönnmaradása az érdeke, miközben fölsejlik a háttérben egy titokzatos örmény-orosz oligarcha is, aki nemrég költözött Hegyi-Karabahba, és már miniszteri pozíciót is kapott a szakadár államban.
Az örmény-azeri békeszerződés megkötése mellett szállt síkra a hétfőn Szocsiban kiadott közös nyilatkozatában Vlagyimir Putyin orosz elnök, Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Ilham Aliyev azeri államfő.
Újra fellángolt az erőszak az Azerbajdzsán és Örményország között fekvő Hegyi-Karabahban, és a bakui kormányzat szerdán bejelentette, hogy több magaslati helyszínen átvette az uralmat a térségben, illetve örmény célpontokat semmisített meg. A harcokban eddig legalább három ember meghalt, és tovább nőtt a háború veszélye a hegyvidéki enklávéban.
Telefonon egyeztetett hétfőn Antony Blinken amerikai külügyminiszter Ilham Aliyev azeri elnökkel és Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel, a beszélgetések során Blinken felajánlotta Washington közvetítését a két kaukázusi ország közötti konfliktusban.
Egy ma aláírt megállapodással megerősíti az Európai Unió és Azerbajdzsán az energiaügyi együttműködést, amelynek az a célja, hogy a tavalyi évi 8,1 milliárd, illetve az idei várhatóan 12 milliárd köbméter után 2027-re évi 20 milliárd köbméterre növekedhessen az azeri gázimport az EU-ban a Déli Gázfolyosón keresztül.
És annak Ukrajnát érintő kijelentéseitől.
Az átugrást kell megelőzni.
A háború legfontosabb eseményeiről percről percre tudósítunk.
Ez is reakció Trump győzelmére.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Szerinte a Krímnek vége, ukrán szempontból.
Milyen ballasztok lassítják a gazdaságot?
A hatásokat elemezzük.
Lehet izgulni.