Meredeken emelkednek a kötvényhozamok Európában, a dél-európai kötvények iránt pedig az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent a kereslet. A hitelbedőlés ellen védő biztosítás költsége is az átlag felett drágult a spanyol, olasz, görög és portugál kötvényekre. A befektetők növekvő óvatossága érthető: az eladósodott, fiskálisan kevésbé fegyelmezett déliek egyszer már majdnem bedöntötték az egész eurózónát, a hozamok emelkedése pedig értelemszerűen megdrágítja a bőven 100% feletti államadósságok finanszírozását. Ismét eljöhet a pont, amikor az adósság agyonnyomja a délieket, és veszélybe sodorja az egész eurózónát?
Tovább estek a mai kereskedésben a kínai ingatlanrészvények a szektort sújtó hitelválság közepette, miután új leminősítések érkeztek a vállalatokra. A súlyosan eladósodott Evergande, amelytől kiindult a válság, ismét nem tudott a héten teljesíteni egy kamatfizetést a nemzetközi kötvényeire.
Nem látszanak újabb államadósság-válság jelei az euróövezetben az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) vezetője szerint.
Ma még a legtöbb ország azzal van elfoglalva, hogy minden lehetséges eszközzel tompítsa a koronavírus gazdasági kárait, korábban sosem látott költségvetési élénkítő csomagokat raktak össze. Sok esetben azonban éppen ez, illetve az ebből következő adósságnövekedés hozhatja el az igazi kínokat, hiszen az adósságok emelkedése újabb válsághoz és recesszióhoz vezethet – figyelmeztet az Economic Intelligence Unit (EIU) elemzése. A problémát most már késő lenne orvosolni, hiszen a világ eleve magas adóssággal megy bele a jelenlegi válságba, így csak remélni lehet, hogy ezek az adósságbombák nem robbannak fel a következő években.
Tavaly rég nem látott mértékben növekedett az amerikai költségvetési hiány, ezzel pedig beigazolódni látszanak azok a vészjósló forgatókönyvek, melyek még az év elején a hiány elszállása, illetve az államadósság növekedése miatt kongatták a vészharangokat. Az Egyesült Államok alatt időzített bombaként ketyeg az emelkedő költségvetési hiány, illetve az ezáltal elkerülhetetlenül növekvő államadósság, és ha nem tesznek valamit a döntéshozók, akkor csúnya vége lesz ennek a történetnek. Íme néhány ijesztő ábra, ami jól mutatja, mekkora (lesz) a baj a világ vezető gazdasági hatalmában.
Matteo Salvini, az olasz Liga párt vezetője, belügyminiszter és kormányfő-helyettes elmondása szerint az olasz kormány akkor sem változtatja meg 2019-es költségvetési hiánycélját, ha az olasz államkötvények német kötvényekhez mért hozamfelára 400 bázispontra nőne. A politikus valószínűleg a vezetés elkötelezettségét akarta demonstrálni, hogy nem engednek a külső nyomásnak, az ehhez hasonló kijelentésekkel ugyanakkor vigyázni kellene, hiszen a hozamfelárak ilyen mértékű elszállása egyet jelentene egy olyan súlyos piaci pánikhelyzettel, amire az euróövezeti adósságválság óta nem volt példa.
A Bank of America Merrill Lynch portfóliómenedzserek körében elvégzett havi felmérése szerint meglehetősen kockázatkerülővé vált a piac, a legnagyobb félelmet jelenleg a kereskedelmi háború kirobbanásának lehetősége jelenti, olyannyira, hogy ennyire legutóbb csak az EU szuverén adósságválságától féltek a szakemberek - írja a Financial Times.
Az elmúlt évtizedben hiába folytatódott az Amerikai Egyesült Államok gyors eladósodása, a GDP-növekedés ütemét nem sikerült a válság előtti szintekre felpörgetni, ez pedig azt eredményezte, hogy egy egységnyi többletadósságból egyre kevesebb értéket sikerül előállítani, ami hosszú távon aggasztó jelenség - figyelmeztet a Moody's hitelminősítő elemzése. Mindez azért különösen releváns probléma, mert a jelenlegi amerikai kormány az állami költekezés felpörgetésén keresztül, illetve a lakossági adócsökkentés segítésével gyorsítaná a gazdasági növekedést, miközben a szakértők többsége az államháztartási hiány és az államadósság elszállására figyelmeztet.
A keddi belpolitikai fejlemények látványos mozgásokat okoztak az olasz kötvénypiacokon. A kétéves olasz hozam például akkorát emelkedett egyetlen nap alatt, amire 1992 óta nem volt példa. Egyesek szerint a mostani éles piaci folyamatok a 2010-2012-es európai adósságválságra emlékeztetnek.
Görögországnak valószínűleg szüksége lesz egy negyedik pénzügyi mentőcsomagra is - mondta Christoforos Pissarides Nobel-díjas közgazdász.
A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint Görögország államadóssága rendkívüli mértékben fenntarthatatlan és 2060-ra elérheti a GDP 275%-át jelentős átstrukturálás hiányában - szivárgott ki több helyen is egy bizalmas jelentés pénteken.
Mesterségesen túlértékelt deviza, 5 és fél éves mélyponton lévő (és fogyó) deviza- és aranytartalékok, óriási adóssághalom, ingatlanpiaci lufi, gigantikus gazdasági szerkezetváltásból fakadó kihívások és a nemzetközi gazdaságtan legnagyobb trilemmája: hosszúra nyúlik a lista, ha a kínai gazdaság problémát próbáljuk sorra venni. Egyelőre nincs olyan félelem a piacon Kína miatt, mint az év eleji pánik idején, a jüan viszont Trump megválasztása óta közel 2%-ot gyengült a dollárral szemben, ami tovább súlyosbítja az ország így is óriási adósságproblémáját. A helyzeten nem segít a gyorsan apadó nemzetközi tartalékok ténye sem, ami még inkább erősítheti a jüan elleni spekulációkat. Kérdés, hogy a pengeélen táncoló pártvezetés képes lesz-e ezen az úton tovább haladva átvészelni a következő éveket, vagy esetleg hátraarcra lesz szükség Kína világpiaci nyitásában.
2012. július 26-án Mario Draghi egy londoni konferencián elhangzott, azóta elhíresült mondata fordulópontot jelentett az eurózónás adósságválságban. A jegybankelnök azt mondta, hogy az EKB törvényi felhatalmazásán belül "mindent megtesz", hogy megmentse az eurót, majd a "higgyenek nekem, ez elegendő lesz" mondattal nyomatékosította mondanivalóját. Szavaira a részvénypiacokon, a devizapiacon, illetve az eurózónás kötvénypiacokon (elsősorban periféria) azonnali erősödés bontakozott ki.
A 2008/2009-es gazdasági válság nagy iróniája, hogy egy adósságválságból született krízis még nagyobb eladósodottságot okozott a világgazdaságban - állapítják meg a Morgan Stanley elemzői. Az adósság békeidőben még soha nem emelkedett ilyen meredeken, azonban mindezidáig nem járt komoly növekedési áldozatokkal. Ez egyrészt az 1980-as évek óta csökkenő nominális kamatoknak, másrészt a közelmúlt nem-konvencionális jegybanki lazításainak köszönhető, az elkövetkező 3-5 évben azonban fájdalmas növekedési áldozatai lehetnek az adósságleépítésnek. Mindent elsöprő adósságválsággal alapesetben nem kell számolni, azonban ha az Egyesült Államok gazdasága nem elég ellenálló, akkor könnyen csúnya vége lehet a történetnek.
Nagyjából a pénzügyi válság kitörése óta mindenki számára világos, hogy az Európai Unió alapos átalakításra szorul, ha működőképes akar maradni. Az eurózónát érintő krízisből sokan már akkor is általánosítottak, rámutatva, hogy az EU egészének óriási problémája az egységes politikai képviselet hiánya. Arra azonban bizonyára ők sem számítottak, hogy épp 2015 lesz az az év, amikor napnál is világosabban látszik: az Európai Unió súlyos válságban van.
Csúnyán kitolt saját magával Görögország, hiszen az elviselhetőbb jövőért küzdő politikusai csak azt érték el, hogy még tovább szorult rajtuk a nadrágszíj. Pedig közgazdaságilag voltak ésszerű érveik arról, hogy nincs szükség ennyire durván megszorítani őket. Csakhogy végig kellett volna gondolniuk, mi a politikai realitása annak, hogy az európai közösség enyhébb feltételekkel menti ki őket, immár harmadjára. Nem kellett volna egyébként sokáig kibírniuk, hiszen az engedetlenségük előtt már éppen kezdett volna felállva bicegni a gazdaságuk. Ehelyett a kudarcra ítélt próbálkozásukkal óriási károkat okoztak a készpénzre átálló országban, amely így minden eddiginél borúsabb jövő elé néz.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Hiperszonikus rakéták kilövésére is képesek.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Akcióba lépett az ukrán légi képesség.
Nagyobb az átfertőzöttség, mint gondolták.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
