agrárium

Idén sokan kihullanak a rostán: 10 évet lépünk vissza ezen a téren

Idén sokan kihullanak a rostán: 10 évet lépünk vissza ezen a téren

Akár 10 évet is visszaléphet idén a mezőgazdasági finanszírozás, miután a megemelkedett kamatok mellett az integrátorok lényegesen szigorúbb szemmel nézik meg, melyik termelő mögé állnak be. A kieső, kevésbé hitelképes szereplők a bankokhoz fordulhatnak, amelyek a szokásosnál több fedezetet kérhetnek tőlük, vagy átszervezhetik termelésüket. A szántóföldi összkép a tavalyi aszály miatt is változóban van: újra egymillió hektár felett vetettek búzát, várhatóan kevesebbet vetnek majd kukoricából. Helyette növekszik a napraforgó területe, és tör előre a más országokban már bizonyított, aszálytűrő cirok.

Drámai a helyzet a földeken: lassan rá sem ismerünk majd Magyarországra

Drámai a helyzet a földeken: lassan rá sem ismerünk majd Magyarországra

A megváltozó éghajlat, a termelési feltételek szigorodása és az import is egyre nehezebb helyzetbe hozza a szántóföldi növénytermesztést Magyarországon, jóllehet ebben kiváló adottságaink és remek eredményeink voltak korábban – hangzott el az Alapvetés, a Portfolio mezőgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjének legújabb adásában, amelyet az Agromashexpo rendezvényén rögzítettünk. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint nagyot kell fejlődnie az ágazatnak, hogy tudja tartani a lépést a kihívásokkal.

Elsöprő erejű javaslat érkezett: ki kell vezetni az árstopot Magyarországon

Elsöprő erejű javaslat érkezett: ki kell vezetni az árstopot Magyarországon

"Az első élelmiszerár-stop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke" - adta ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a termelők, a kereskedők, illetve az összes meghatározó szakmai szervezet közös álláspontját.

Negyedével zuhanhat jövőre a kiskereskedelmi élelmiszer-forgalom Magyarországon

Negyedével zuhanhat jövőre a kiskereskedelmi élelmiszer-forgalom Magyarországon

Az idei évben minden boltbajáró vásárlónak feltűnt, hogy az élelmiszertermelésben valami nagyon megváltozott a korábbiakhoz képest. A jelenség hátterében olyan mélyreható folyamatok zajlanak, amelyek a mezőgazdaság és az élelmiszerfeldolgozás alapvető viszonyait rendezik át. A jövő nagyon komoly kihívásokat tartogat, amelyben csak a jól alkalmazkodó ágazati szereplők lehetnek sikeresek.

Az év, amikor Magyarországnak kukoricát kellett importálnia (TOP 10 sztori - 6.)

Az év, amikor Magyarországnak kukoricát kellett importálnia (TOP 10 sztori - 6.)

Magyarország modernkori történetében még nem fordult elő olyan, hogy importálnunk kell a kukoricát, az idén azonban ez is megtörtént. A normál években 6-8 millió tonna, jobb években ennél is több kukoricát előállító magyar agrárium komoly exportőrnek is számít, az idei döbbenetes aszály azonban ennek csak a töredékét tette lehetővé. Az idei szárazság nem előzmény nélküli és várható, hogy a klímaváltozás előrehaladtával egyre nő azon területek nagysága, ahol igazán eredményesen nem lehet kukoricát termelni. A kihívás komoly, és évről évre nagyobbnak tűnik. A megoldás egyik lehetséges kulcsa egy Dél-Európában már egyre inkább terjedő haszonnövény, a cirok lehet.

Agrárium: a fenntarthatóság lett a fő irány

Agrárium: a fenntarthatóság lett a fő irány

A klímaváltozás, a fogyasztók és a termelők elvárásai, valamint az egyre szigorúbb szabályozói feltételrendszer miatt a kutatás-fejlesztés egyik fő iránya lett a mezőgazdaság fenntarthatósága. Az inputanyag-gyártó cégek a mezőgazdasági termelőkkel szorosan együttműködve alakítják ki a legújabb fejlesztési irányokat, amelyeknek üzenete egyértelmű: a fenntarthatóság nem csupán zöld gondolat, hanem az innováció egyik fő motorja – véli Borsos László, a Corteva magyarországi ügyvezető igazgatója.

Klímakutató vs. agrárgazdálkodó: vajon kinek van igaza a nagy klímavitában?

Klímakutató vs. agrárgazdálkodó: vajon kinek van igaza a nagy klímavitában?

A mezőgazdaság egyszerre részbeni okozója és megoldást jelentő felmentőserege a klímaváltozásnak, a helyzet jobbításában pedig a termelők vegzálása helyett inkább a velük való együttműködés segíthetne – ezek voltak annak a vitának a legfőbb megállapításai, amelyet a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián rögzítettünk. A látszólag távoli álláspontok ellenére kifejezetten kompromisszumkész beszélgetés alakult ki a CEU professzora és a NAK elnöke között.

Kinyírja az árstop a magyar tojáságazatot?

Kinyírja az árstop a magyar tojáságazatot?

A lengyel tojásimport felpörgésétől tartanak a hazai termelők, akik szerint egyes kereskedők máris a behozatal mellett döntöttek, a többiek pedig aktív tárgyalásban vannak, és napokon-heteken belül hasonlóan tesznek. A megnövekedett takarmány- és energiaárak miatt szenvedő hazai tojástermelőknek kifejezetten rosszkor, a karácsony előtti egyik főszezon idején jött a tojás árstopja, amelynek hatásai ráadásul a másik fő időszak, a húsvét kínálatára is negatívan hathatnak. A mattot kapott hazai termelők pozícióit a lengyel import veheti át, miután a kereskedők sem tudnak több veszteséget vállalni, és ezért ezek mérséklésére a lehető legolcsóbb forrásokat részesítik előnyben. A tárgyalóasztalnál ellenérdekelt felek egy dologban egyetértenek: az árstop mielőbbi megszűnése rendezhetné a kialakult helyzetet. Az intézkedés azonban nem csupán piaci fogalmakkal fogható meg nehezen, hanem meglehetősen átpolitizált is: a lapunknak nyilatkozó szereplők közül senki sem vállalta a nevét.

Sorsdöntő pillanatban rengeteg magyar gazda: rajtuk múlik, lépnek vagy sem

Sorsdöntő pillanatban rengeteg magyar gazda: rajtuk múlik, lépnek vagy sem

Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása, amely az Agrárszektor Konferenciáról jelentkezett. A műsor első részében Csont Dávid, a Nitrogénművek kereskedelmi vezérigazgató-helyettese volt a vendégünk, akit egyebek mellett a műtrágyapiac helyzetéről és kilátásairól kérdeztünk. Az adásban arról is szó volt, hogy miért lehet a jelen piaci körülmények között logikus lépés az agrárium szereplői számára előre bevásárolni műtrágyából. A Checklist második részében Harsányi Zsoltot, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetőjét kérdeztük, főként az agrárium fenntarthatósági és termelékenységi szempontjairól. A Harsányi Zsolt karrierútjáról szóló podcastünk ide kattintva hallgatható meg.

Rekordrészvétellel zárult a jubileumi Agrárszektor 2022 konferencia

Rekordrészvétellel zárult a jubileumi Agrárszektor 2022 konferencia

Nagy sikerrel, rekordrésztvétel mellett zajlott le a Portfolio Csoport jubileumi, tizedik Agrárszektor 2022 konferenciája Siófokon. A csütörtökön zárult kétnapos rendezvényen az agrárium és élelmiszertermelés kiemelt témáit vitatták meg a szektor képviselői, köztük termelők, feldolgozók, szolgáltatók, valamint a finanszírozás és a kapcsolódó iparágak képviselői.

Íme a magyar agrárium legjobbjai 2022-ben: fotókon a győztesek

Íme a magyar agrárium legjobbjai 2022-ben: fotókon a győztesek

A Portfolio Csoport 2022-ben is díjazta a legkiemelkedőbb és legsikeresebb agrárgazdasági szereplőket, és az év legfontosabb agráreseményén, a kétnapos Agrárszektor 2022 konferencián kiosztotta a Portfolio Agrárdíjakat. Egy 10 tagból álló szakmai zsűri döntött Az év női agrárvállalkozójáról, Az év fiatal agrárszakemberéről, Az év kertészetéről, Az év állattenyésztőjéről, Az év növénytermelőjéről, Az év agrárinnovációjáról, Az év agrárberuházásáról, valamint a Portfolio Agrárgazdaságért díj nyerteséről. Emellett idén először a Zsűri különdíja is átadásra került.

Ekkorra tetőzhetnek az élelmiszerárak Magyarországon a Bonafarm-vezér szerint

Ekkorra tetőzhetnek az élelmiszerárak Magyarországon a Bonafarm-vezér szerint

Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor rendhagyó, mivel Siófokról, a Portfolio Agrárszektor 2022 konferenciáról jelentkezett. A műsor első részében Csányi Attila Bonafarm-vezér volt a vendégünk, aki egyebek mellett beszélt arról, hogy a január-márciusi időszakban tetőzhetnek az élelmiszerárak Magyarországon. Az agrárszakembert más témák mellett kérdeztük még az ársapkák hatásáról, valamint a Bonafarm energetikai átállással kapcsolatos stratégiájáról is. Az adás második részében Varga Ákos, a takarmánygyártó UBM Csoport igazgatóságának elnöke volt a vendégünk, aki egyebek mellett az árakat korlátozó intézkedések szektorra gyakorolt hatásáról és a forrásköltségek elszállásával kapcsolatos kihívásokról is beszélt műsorunknak.

500 milliárd forint forgótőke hiányzik az agráriumból - Ki fogja ezt pótolni?

500 milliárd forint forgótőke hiányzik az agráriumból - Ki fogja ezt pótolni?

A mezőgazdaság forgóeszközigénye magas, az agráriumból legalább 500-600 milliárd forintnyi forgóeszközhitel hiányzik, ezt kellene pótolni - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferenciáján. Az agrárfinanszírozás helyzetéről, a hitelkeresletről és a hitelkínálatról, a szektor jövő évi kilátásairól és agrármoratóriumról is szó volt konferenciánk második szekciójában.

Összeálltak a csillagok – Itt a világ egyik legjobb agrársztorija

Összeálltak a csillagok – Itt a világ egyik legjobb agrársztorija

A koronavírus-járvány miatt a beszállítói láncok komolyan sérültek, a kereslet viszont erős a mezőgazdasági gépek iránt, amit támogatnak a magas terményárak és a gazdák hatékonyságjavítási igényei, emiatt feltorlódtak a megrendelések, a gépgyártók pedig alig győzik kiszolgálni a vevőiket, még úgy is, hogy a gépek ára nagyot emelkedett. Ebből profitál a Deere is, amelyik idén rekordbevételt és -profitot ért el. A menedzsment és az elemzők szerint a kilátások is jók, a rövid- és középtávú trendek is támogatják az amerikai vállalatot. Ezt árazzák a befektetők is, a Deere-ből hatalmas tőzsdei behemót lett, a piaci értéke már 133 milliárd dollár, közel hétszer akkora, mint a magyar tőzsdei cégeké összesen, a Deere már nagyobb, mint az IBM, a Goldman Sachs, vagy a Netflix.

Válság ide vagy oda, az emberek napi háromszor-négyszer enni akarnak – Harsányi Zsolt az Axiálról, agráriumről, jövőképről

Válság ide vagy oda, az emberek napi háromszor-négyszer enni akarnak – Harsányi Zsolt az Axiálról, agráriumről, jövőképről

Már meghallgatható testvérlapunk, a Pénzcentrum Első Yard című podcast sorozatának legújabb része. testvérlapunk, a Pénzcentrum Első Yard című podcast sorozatának legújabb része. A második évad harmadik adása Harsányi Zsoltról szól. Az 1966-ban született Harsányi az egyik legvagyonosabb magyar, a hazai agrárium fontos figurája. Más érdekeltségei mellet alapítása óta tulajdonosa az Axiál Kft.-nek, mely egyebek mellett mezőgazdasági gépek kereskedelmével foglalkozik gyakorlatilag a rendszerváltás óta. Ennek megfelelően, Harsányi Zsolt pályáján keresztül jól bemutatható a magyar agrárium elmúlt 30 éves története is. Ebben a műsorban tehát szó volt a TSZ-rendszer széteséséről, a több szempontból zavaros 90-es évekről, az EU-s csatlakozás hozta lehetőségekről és kihívásokról, de természetesen beszéltünk még más témák mellett a 2010-es évek technológiai robbanásáról, a klímaváltozás agráriumra gyakorolt hatásáról, az energiaársokkról, és persze arról is: egyáltalán hogyan került Harsányi Zsolt az agrárium közelébe, családi vállalkozásként folytatódhat-e az Axiál története és hogyan éli meg azt ő személyesen, hogy vállalkozásai a legvagyonosabb magyarok közé repítették.

Új korszak kezdetén: a hatékonyság a magyar agrárium jövőjének kulcsa

Új korszak kezdetén: a hatékonyság a magyar agrárium jövőjének kulcsa

Az agrár- és élelmiszeriparban már nem lesz visszarendeződés, a világ fejlődik, előre megy, ami azt is jelenti, hogy eljön az agrobiznisz kora, és a jövőben már nem fog beleférni, hogy valaki ne hatékonyan, fejlesztések nélkül gazdálkodjon – hangsúlyozta a Porfolio-nak Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Beszélt arról, hogy a magyar agráriumból jelenleg több mint 500 milliárd forint forgótőke hiányzik, jövőre pedig egyre kevesebb gazda fog inputanyag-gazdagon termelni, és inkább visszafogják költségeiket, ami a hozamok csökkenéséhez vezethet. Kitért arra is, hogy valószínűleg lesz még egy élelmiszerdrágulási hullám idén Magyarországon, ami 2023 elején tetőzhet majd.

Nagy István elmondta, mi áll a durva magyar élelmiszerár-robbanás mögött

Nagy István elmondta, mi áll a durva magyar élelmiszerár-robbanás mögött

Jövő év elején lép életbe a közös agrárpolitika új szabályrendszere, feszes tempóban zajlik a végrehajtás előkészülete. Megszületett a megállapodás Brüsszellel, így biztosított a magyar agrárium szereplőinek támogatása – mondta el Nagy István a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újra éledezik az infláció - Mibe érdemes most befektetni?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility