Betiltja az ukrán gabona és más élelmiszerek importját Lengyelország
Betiltja a lengyel kormány a gabona és számos más élelmiszer Ukrajnából történő importját, hogy ezzel védje a lengyel mezőgazdaságot - írja a Reuters.
Betiltja a lengyel kormány a gabona és számos más élelmiszer Ukrajnából történő importját, hogy ezzel védje a lengyel mezőgazdaságot - írja a Reuters.
Három vármegyében - Hajdú-Biharban, Jász-Nagykun-Szolnokban és Zalában - igazolták a pusztító növénykórokozó Ralstonia pseudosolanacearum baktérium jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkatársai 2022 szeptemberében vett mintákban - közölte a szervezet a honlapján csütörtökön.
Nem jártak rosszul, akik a műtrágyavásárlás terén a kivárásra játszottak, de valójában nem is jártak olyan jól, hogy megérte volna annyit időzniük, ahogy a jelenlegi kivárókat is érheti még kellemetlen meglepetés – véli Bige Dávid. A Nitrogénművek Zrt. kereskedelmi igazgatója a Portfolio-nak értékelte a tavaly hihetetlen mozgásokat produkáló műtrágyapiacot, a megélénkült import hatását, és válaszolt arra a kérdésre is, hogy lehet-e még idén ellátási zavar, ha a kiváró gazdák egyszerre döntenek úgy, hogy vásárolnak.
Az MNB a biztonsági tőke három hónapon belüli pótlására alkalmas pénzügyi terv készítését írta elő a Bodrogközi, illetve a Bodrogközi Kertészeti biztosító egyesületeknek. A szükséghelyzetbe került intézményekhez a jegybank, legfeljebb 180 napra felügyeleti biztosokat is kirendelt – közölte az MNB kedden.
Valós fundamentális okok álltak az elmúlt év élelmiszerdrágulásának hátterében, ám éppen ezen tényezők enyhülése miatt némileg mérséklődhet ez a nyomás a következő hónapokban – véli Hollósi Dávid. Az MKB Bank és a TakarékBank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint az árak várhatóan március környékén tetőzhetnek, az árstopok kivezetése még hozhat drágulást, és a növekvő importtal is számolni kell, de jó stratégiával a magyar élelmiszergazdaság állja a sarat ezen tényezők közepette is.
A tavalyi meredek áremelkedés után idén jelentős visszarendeződés várható a tej és tejtermékek piacán, amely azonban az év második felére teljesedhet csak ki. A jelenség mögött több tényező áll, részben a mérséklődő felvásárlási árak és az európai tejfelesleg, valamint az erősödő forint és a nyomában megélénkülő import játszik szerepet, ám a legkomolyabb tényezőnek a fogyasztók keresletcsökkenése látszik.
Akár 10 évet is visszaléphet idén a mezőgazdasági finanszírozás, miután a megemelkedett kamatok mellett az integrátorok lényegesen szigorúbb szemmel nézik meg, melyik termelő mögé állnak be. A kieső, kevésbé hitelképes szereplők a bankokhoz fordulhatnak, amelyek a szokásosnál több fedezetet kérhetnek tőlük, vagy átszervezhetik termelésüket. A szántóföldi összkép a tavalyi aszály miatt is változóban van: újra egymillió hektár felett vetettek búzát, várhatóan kevesebbet vetnek majd kukoricából. Helyette növekszik a napraforgó területe, és tör előre a más országokban már bizonyított, aszálytűrő cirok.
A megváltozó éghajlat, a termelési feltételek szigorodása és az import is egyre nehezebb helyzetbe hozza a szántóföldi növénytermesztést Magyarországon, jóllehet ebben kiváló adottságaink és remek eredményeink voltak korábban – hangzott el az Alapvetés, a Portfolio mezőgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjének legújabb adásában, amelyet az Agromashexpo rendezvényén rögzítettünk. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint nagyot kell fejlődnie az ágazatnak, hogy tudja tartani a lépést a kihívásokkal.
"Az első élelmiszerár-stop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke" - adta ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a termelők, a kereskedők, illetve az összes meghatározó szakmai szervezet közös álláspontját.
Több mint 23 ezer kérelemre beérkezett csaknem 14 milliárd forintnyi mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás kifizetését kezdi meg hamarosan a Magyar Államkincstár - közölte az Agrárminisztérium.
Az idei évben minden boltbajáró vásárlónak feltűnt, hogy az élelmiszertermelésben valami nagyon megváltozott a korábbiakhoz képest. A jelenség hátterében olyan mélyreható folyamatok zajlanak, amelyek a mezőgazdaság és az élelmiszerfeldolgozás alapvető viszonyait rendezik át. A jövő nagyon komoly kihívásokat tartogat, amelyben csak a jól alkalmazkodó ágazati szereplők lehetnek sikeresek.
Magyarország modernkori történetében még nem fordult elő olyan, hogy importálnunk kell a kukoricát, az idén azonban ez is megtörtént. A normál években 6-8 millió tonna, jobb években ennél is több kukoricát előállító magyar agrárium komoly exportőrnek is számít, az idei döbbenetes aszály azonban ennek csak a töredékét tette lehetővé. Az idei szárazság nem előzmény nélküli és várható, hogy a klímaváltozás előrehaladtával egyre nő azon területek nagysága, ahol igazán eredményesen nem lehet kukoricát termelni. A kihívás komoly, és évről évre nagyobbnak tűnik. A megoldás egyik lehetséges kulcsa egy Dél-Európában már egyre inkább terjedő haszonnövény, a cirok lehet.
A klímaváltozás, a fogyasztók és a termelők elvárásai, valamint az egyre szigorúbb szabályozói feltételrendszer miatt a kutatás-fejlesztés egyik fő iránya lett a mezőgazdaság fenntarthatósága. Az inputanyag-gyártó cégek a mezőgazdasági termelőkkel szorosan együttműködve alakítják ki a legújabb fejlesztési irányokat, amelyeknek üzenete egyértelmű: a fenntarthatóság nem csupán zöld gondolat, hanem az innováció egyik fő motorja – véli Borsos László, a Corteva magyarországi ügyvezető igazgatója.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azt kéri, hogy senki ne vásároljon élő baromfit a madárinfluenza-járvány miatt korlátozás alá eső területekről, mivel ez könnyen a járvány kiterjedéséhez vezethet - közölte az intézmény a honlapján.
A mezőgazdaság egyszerre részbeni okozója és megoldást jelentő felmentőserege a klímaváltozásnak, a helyzet jobbításában pedig a termelők vegzálása helyett inkább a velük való együttműködés segíthetne – ezek voltak annak a vitának a legfőbb megállapításai, amelyet a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián rögzítettünk. A látszólag távoli álláspontok ellenére kifejezetten kompromisszumkész beszélgetés alakult ki a CEU professzora és a NAK elnöke között.
A lengyel tojásimport felpörgésétől tartanak a hazai termelők, akik szerint egyes kereskedők máris a behozatal mellett döntöttek, a többiek pedig aktív tárgyalásban vannak, és napokon-heteken belül hasonlóan tesznek. A megnövekedett takarmány- és energiaárak miatt szenvedő hazai tojástermelőknek kifejezetten rosszkor, a karácsony előtti egyik főszezon idején jött a tojás árstopja, amelynek hatásai ráadásul a másik fő időszak, a húsvét kínálatára is negatívan hathatnak. A mattot kapott hazai termelők pozícióit a lengyel import veheti át, miután a kereskedők sem tudnak több veszteséget vállalni, és ezért ezek mérséklésére a lehető legolcsóbb forrásokat részesítik előnyben. A tárgyalóasztalnál ellenérdekelt felek egy dologban egyetértenek: az árstop mielőbbi megszűnése rendezhetné a kialakult helyzetet. Az intézkedés azonban nem csupán piaci fogalmakkal fogható meg nehezen, hanem meglehetősen átpolitizált is: a lapunknak nyilatkozó szereplők közül senki sem vállalta a nevét.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása, amely az Agrárszektor Konferenciáról jelentkezett. A műsor első részében Csont Dávid, a Nitrogénművek kereskedelmi vezérigazgató-helyettese volt a vendégünk, akit egyebek mellett a műtrágyapiac helyzetéről és kilátásairól kérdeztünk. Az adásban arról is szó volt, hogy miért lehet a jelen piaci körülmények között logikus lépés az agrárium szereplői számára előre bevásárolni műtrágyából. A Checklist második részében Harsányi Zsoltot, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetőjét kérdeztük, főként az agrárium fenntarthatósági és termelékenységi szempontjairól. A Harsányi Zsolt karrierútjáról szóló podcastünk ide kattintva hallgatható meg.
Rekordrészvétellel zárult a jubileumi Agrárszektor Konferencia 2022 című rendezvényünk. Két nap alatt 100 előadóval, 4 szekcióban, több párhuzamos helyszínen, a magyar mezőgazdaság jelenét és jövőjét leginkább meghatározó kérdések kerültek terítékre. Cikkünkben percről percre számoltunk be a konferenciáról.
Nagy sikerrel, rekordrésztvétel mellett zajlott le a Portfolio Csoport jubileumi, tizedik Agrárszektor 2022 konferenciája Siófokon. A csütörtökön zárult kétnapos rendezvényen az agrárium és élelmiszertermelés kiemelt témáit vitatták meg a szektor képviselői, köztük termelők, feldolgozók, szolgáltatók, valamint a finanszírozás és a kapcsolódó iparágak képviselői.
A Portfolio Csoport 2022-ben is díjazta a legkiemelkedőbb és legsikeresebb agrárgazdasági szereplőket, és az év legfontosabb agráreseményén, a kétnapos Agrárszektor 2022 konferencián kiosztotta a Portfolio Agrárdíjakat. Egy 10 tagból álló szakmai zsűri döntött Az év női agrárvállalkozójáról, Az év fiatal agrárszakemberéről, Az év kertészetéről, Az év állattenyésztőjéről, Az év növénytermelőjéről, Az év agrárinnovációjáról, Az év agrárberuházásáról, valamint a Portfolio Agrárgazdaságért díj nyerteséről. Emellett idén először a Zsűri különdíja is átadásra került.
Több tucat eltűntet keresnek.
Hiányzik az átfogó, fővárosi szintű, integrált stratégia a szektor fejlesztésére, menedzselésére.
Egyharmad Balatonnak megfelelő öntözővíz-készlet áll rendelkezésre.
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
