Jövő év elején lép életbe a közös agrárpolitika új szabályrendszere, feszes tempóban zajlik a végrehajtás előkészülete. Megszületett a megállapodás Brüsszellel, így biztosított a magyar agrárium szereplőinek támogatása – mondta el Nagy István a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
Az elszálló energiaárak, a dráguló termények, az aranyáron mért műtrágya és az aszály hatásai miatt döbbenetes forgóeszköz-igény jelentkezik az élelmiszertermelésben, amelynek pótlása a termelőkre és a finanszírozói háttérre vár. Nehezíti a helyzetet az, hogy a kamatemelkedés révén a banki forrás bevonása is lényegesen drágább, mint korábban.
A klímabarát mezőgazdaságot támogató európai fintech cég, az Agreena bejelentette magyarországi működését. Ezzel a vállalat a közép-európai régió harmadik országaként (Lengyelország és Románia után) a magyar gazdálkodók számára is hozzáférést ad a talajszén-tanúsítási programhoz, amelyen keresztül extra jövedelemre, jelenleg hektáronként átlagosan évi 65 euróra tehetnek szert a gazdálkodók. A regeneratív (talajbarát) gazdálkodási eljárásokat az EU is támogatja, a teljes átállást 2030-ra tűzte ki.
Az MNB felmérése alapján a jogosult mezőgazdasági vállalkozások, egyéni vállalkozók, családi gazdálkodók és őstermelők hitelállományának negyede élvezi az augusztusban meghirdetett agrár moratórium védőhálóját. E fizetési stop jövő év végéig ad haladékot az agrárhitelek tőke-, kamat- és díjtartozásainak törlesztésére.
Az agráriumban dolgozóknak számos nehézséggel kellett szembenézniük az elmúlt időszakban, valamint jelenleg is komoly kihívásokkal kell megküzdeniük. A válság hatására a szektorban is még inkább felértékelődnek a hatékonysági mutatók, e téren jelentős előrelépést jelenthetnek a digitalizációs megoldások. A hatékony munkavégzéshez a gazdáknak ahogy eddig, a jövőben még inkább komplex, technológiailag és agrárökonómiai szempontból is tesztelt és bizonyított, költséghatékony megoldásokra van szükségük – mondta el Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökét kérdezte.
Biztosított a következő időszakban az uniós alaptámogatás, mint a termelők egyik fontos bevételi forrása, ám éppen az idei év mutatott rá arra, hogy milyen fontosak lennének az öntözési, illetve fenntarthatóságot növelő beruházások és a biztosítások. Ezen a téren bőven van még tér a fejlődésre, és a magyar mezőgazdaságnak alapvető érdeke lenne az előrelépés – véli Zsarnóci Csaba, az OTP Agrár főosztályvezetője.
Jobb időkben szívesen választották a vásárlók a magyar termékeket, a mostani élelmiszerdrágulás és a fenyegető recesszió idején azonban félő, hogy a fogyasztók még árérzékenyebbek lesznek. A magyar élelmiszer minőségi ugyan, de az árversenyben gyakran legyőzi a külföldi áru. A megoldás a hatékonyság javítása, ám így is elkerülhetetlennek látszik egy sor hazai feldolgozó bedőlése – hangzott el az Alapvetés, a Portfolio agráriummal és élelmiszerekkel foglalkozó podcastjének legújabb adásában.
A történelmileg is súlyos aszály a Magyar Nemzeti Bank becslése szerint a 2022-es évi GDP-növekedést 0,6-0,8 százalékponttal csökkentheti.
A technológia, a genetika és a szakértelem együttese sem elég akkor, ha a hatékonyság világszínvonalú szintjét nem tudja biztosítani egy-egy agrárszereplő, márpedig enélkül nincs hosszútávú talponmaradás – hangzott el az az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszerekkel foglalkozó podcastjében, amely a Magyar Bankholding támogatásával jelenik meg.
A pusztító nyári aszály és a kevésbé látványos, de legalább ilyen mélyen ható tényezők elemzésével foglalkozik az Alapvetés, a Portfolio agráriummal és élelmiszerekkel foglalkozó podcastjének első adása, amely a Magyar Bankholding támogatásával jelenik meg. A beszélgetésből kiderül: a hazai élelmiszertermelés komoly alkalmazkodási kényszerrel néz szembe, amelynek során nem minden szereplő tudja jól venni az akadályokat.
Még nem volt ilyen, hogy az ország egyes területein egyáltalán nincs termés. Kukoricából és napraforgóból az Alföld egyes részein az aszály miatt egyáltalán nem lesz mit betakarítani – nyilatkozta az agrárminiszter. Magyarországot nem fenyegeti élelmiszerválság, csak az export csökken.
A mezőgazdasági termőterületek digitális talaj- és vízgazdálkodási térképeinek kifejlesztésében vesznek részt az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (ATK TAKI) szakemberei egy konzorcium keretében, amely segíthet az egyes termőtalajok aszályérzékenységének előrejelzésében, a természetes vízvisszatartás tervezésében - közölte az intézet az MTI-vel szerdán.
Sajtóközleményt adott ki a tegnap kihirdetett agrárhitel-moratóriummal kapcsolatban a Magyar Bankszövetség, amely szerint az új moratórium a nemzetközi szabályok alapján elnehezíti az igénybe vevő ügyfelek jövőbeli hitelezhetőségét, ezért azt javasolják, hogy saját bankjukkal egyeztetve találják meg a megfelelő pénzügyi megoldást az érintettek.
A tegnapi Magyar Közlönyben megjelent hitelmoratórium és a gyorsított biztosítói aszálykár-kifizetés mellett a korábbinál még kedvezőbbé váló kamattámogatott hitellel is segíti a kormány az aszály sújtotta mezőgazdaságot – derült ki az Agrárminisztérium közleményéből.
2023 végéig lehet majd igénybe venni a törlesztési moratóriumot az agráriumban, hitelfelmondási moratóriumot is kapnak a gazdálkodók, az aszálykárokhoz pedig gyorsított biztosítói kifizetést ír elő a kormány. A július 31-ei bejelentés után esedékessé vált pénzügyi rendeletek az augusztus 8-ai Magyar Közlönyben meg is jelentek a szükséges formanyomtatványok tartalmával együtt.
A második negyedévben 44 százalékkal csökkent a műtrágya-értékesítés Magyarországon az előző év azonos időszakához képest, miközben az értékesítési árak 2,2-3,8-szeresére emelkedtek - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett negyedéves jelentésben. A növényvédő szereknél hasonló mértékű áremelkedést mértek a második negyedévben, miközben az értékesítés ötödével esett vissza.
A növekvő infláció és a brutálisan megemelkedett inputanyagköltségek egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a különböző termékek fogyasztói árára, ráadásul az egyes termékcsoportoknál érzékelhető tartós globális kínálati szűkösség is fokozza az árak emelkedését - mondta a Portfolio-nak Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője. A szakember hozzátette, a drasztikus élelmiszerdrágulás miatt előfordulhat, hogy egy-egy terméknek annyira elszáll az ára, hogy egyre többen nem tudják megfizetni, a keresletcsökkenés hatására pedig le is kerül a polcokról. Az már most is megfigyelhető, hogy bizonyos élelmiszerek forgalma jelentősen csökken.
Claessens Peter, Somogy megyei vállalkozó önkezével vetett véget életének a saját otthonában, tudta meg az mfor.hu. Az agráriumban tevékenykedő vállalkozó testvéreivel a 32,4 milliárdos vagyonukkal az 55. leggazdagabbnak számított Magyarországon.
Március végéig az idei agrár- és vidékfejlesztési támogatások elérték a 260,4 milliárd forintot - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.
A héten jelentette be az Agrárminisztérium, hogy 2022. július 1-től 2022. év végéig az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) Krízis Agrárgarancia Programjának II. szakasza keretében elérhető lesz egy új, kedvezményes kezességvállalás a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az élelmiszer kis- és nagykereskedelem, illetve az agráriumhoz kötődő vállalkozások, őstermelők számára. Ennek részleteiről és a lépés okairól Herczegh Andrással, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Herceghalomra érkezik a Portfolio ingyenes rendezvénysorozata június 12-én.
A következő pár évben lépcsős bevezetés következik.
Fischer András, az OTP Bank innovációs igazgatója: a digitális bankolással együtt eddig nem látott csalási módszerek is megjelentek.
Idegengyűlölőnek nevezete Japánt és Indiát, amiért nem akarnak bevándorlókat.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
