Kiszivárgott egy interjú, amelyben Dzsavád Zárif iráni külügyminiszter elismeri, hogy az iráni Forradalmi Gárda 2020-ban meggyilkolt parancsnoka, Kászim Szulejmáni leuralta az iráni diplomáciát míg neki, külügyminiszerként időnként semmilyen befolyása nem volt a külpolitika alakulására - írja a Guardian.
A Biden-kormány jelezte, hogy hajlandó enyhíteni az iráni gazdaságot sújtó szankciókon, amely segíthet csökkenteni az Egyesült Államok és Irán közti érdekellentétek számát az atomalku feltámasztását célzó tárgyalási folyamatban – írja a Wall Street Journal.
Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország súlyos aggodalmát fejezte ki szerdán azzal kapcsolatban, hogy Irán 60 százalékos urándúsításba kezd, rámutatva, hogy ez ellene megy az iráni atomalku (JCPOA) újjáélesztését célzó erőfeszítéseknek.
Irán 60 százalékos urándúsításba kezd - közölte kedden Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes egy nappal azt követően, hogy Teherán Izraelt vádolta meg a natanzi nukleáris létesítménye ellen elkövetett szabotázzsal. Az IRNA állami hírügynökség szerint Aragcsi, aki az iráni tárgyalóküldöttség vezetője is a 2015-ös atomalku megmentését célzó bécsi tárgyalásokon, a lépésről tájékoztatni fogja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ). Aragcsi röviddel a bécsi tárgyalások következő fordulójának kezdete előtt jelentette be kormánya döntését.
Az EU elítél minden, az iráni nukleáris megállapodással kapcsolatos diplomáciai erőfeszítések aláásására irányuló kísérletet - jelentette ki hétfőn Peter Stano, az Európai Unió külszolgálatának szóvivője, miután iráni vezetés Izraelt tette felelőssé a natanzi urándúsítóban vasárnap bekövetkezett üzemzavarét.
Irán nukleáris terrorista merényletként írta le a natanzi urándúsítóban vasárnap történt meghibásodást. A mostani események várhatóan tovább élezik a feszültséget a térségben, miközben Irán és több nagyhatalom Bécsben éppen a 2015-ös atomalku feltámasztásáról tárgyal – írja a CBS.
Jövő héten folytatódnak a tárgyalások az iráni nukleáris programról szóló többhatalmi megállapodás jövőjéről, és Egyesült Államok esetleges újracsatlakozásáról - jelentette be az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) pénteken a felekkel Bécsben folytatott "konstruktív" egyeztetés után.
Kedden megkezdődtek a tárgyalások Bécsben az iráni nukleáris program jövőjét érintő megállapodás felélesztésével kapcsolatban. Az egyeztetések fő célja egyrészt az, hogy az Egyesült Államok visszalépjen a 2015-ös atomalkuba, másrészt pedig az, hogy Irán tartsa be a megállapodásban foglaltakat. Bár jelenlegi találkozó mindenképpen fontos előrelépést jelent, a számos érdekellentét miatt elég valószínűtlen, hogy egyhamar megállapodás születik a kérdésben, sokkal inkább lehet egy elhúzódó tárgyalási folyamatra számítani.
Megkezdődtek kedden Bécsben az iráni nukleáris programról szóló, 2015-ben megkötött többhatalmi atomalku megmentését célzó közvetett tárgyalások.
Washington kész megfontolni az Irán ellen a nukleáris programmal kapcsolatos szankciók feloldását, de csak akkor, ha Teherán szigorúan betartja a 2015-ös többhatalmi atomalkuban foglaltakat - jelentette be hétfőn az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője, egy nappal az iráni atomprogram korlátozásáról szóló egyezménnyel kapcsolatos bécsi egyeztetések előtt.
Az Egyesült Államok esetleges visszatéréséről tanácskoztak a 2015-ös atomalkut aláíró Kína, Oroszország, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia képviselői Iránnal egy virtuális konferencia keretében pénteken. A felek megegyeztek, hogy kedden Bécsben folytatják a megbeszéléseket - mondta el egy iráni külügyi szóvivő. Az értesülést európai források is megerősítették.
Bár az amerikai külpolitikát általában egyfajta folytonosság jellemzi, Irán kérdésében a korábbi és a jelenlegi adminisztrációk között kifejezett nagy váltások követik egymást. Az Obama-kormányzat „kinyújtott kéz” politikáját Donald Trump „maximális nyomás” politikája váltotta. Majd a 2021 elején hivatalba lépő Joe Biden visszalépne az iráni nukleáris megállapodásba. Az elemzés az iráni nukleáris megállapodás lehetőségeit, bel- és külpolitikai, valamint regionális vonatkozásait veszi számba.
Tárgyalni kezdett Joe Biden kormánya Iránnal az ország által ejtett amerikai foglyok elengedéséről – állítja Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó. Irán cáfolta a kijelentést.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői folytathatják a szükséges ellenőrzéseket az iráni nukleáris létesítményekben - közölte Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója vasárnap este Bécsben.
A Joe Biden elnök vezette új amerikai kormányzat közölte csütörtökön, kész tárgyalásokba bocsátkozni Iránnal és az érintett nagyhatalmakkal, hogy megvitassák a 2015-ben kötött nukleáris alkuhoz való visszatérést.
Ali Hámenei, iráni legfelső vezető múlt vasárnap azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak előbb az összes Iránt sújtó szankciót meg kell szüntetnie ahhoz, hogy visszatérhessenek a 2015-ös atomalkuban foglaltakhoz. Joe Biden azonban kizárta annak lehetőségét, hogy az amerikaiak tegyék meg az első lépést ez ügyben - írja az NPR.
Irán megkezdte az urándúsítást az IR-2m típusú, új generációs centrifugával a natanzi földalatti atomlétesítményben, amivel megsérti a nagyhatalmakkal megkötött atomalkut - áll a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által a tagállamoknak küldendő jelentésében, amelyből egy példány a Reuters brit hírügynökség birtokába jutott. Közben Juval Steinic izraeli energiaügyi miniszter azt mondta, hogy szerinte Iránnak mintegy fél évre van szüksége ahhoz, hogy képes legyen atombombát előállítani - jelentette a Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság internetes kiadása kedden. Ezzel az az izraeli miniszter majdnem kétszer annyi időt becsült az első atombombához szükséges hasadóanyag létrehozásához, mint amire a Joe Biden elnök vezette amerikai kormány külügyminisztere, Anthony Blinken számít.
Frissítette Izrael azt a hadműveleti tervcsomagot, melyet egy esetleges, Irán elleni háború esetén alkalmaznának – jelentette be Aviv Kohavi altábornagy egy tel-avivi egyetemen tartott előadáson. Arról is beszélt, hogy szerinte hibás lépés, hogy az Egyesült Államok visszatérne a 2015-ös iráni atomalkuhoz.
Irán visszatér a nukleáris programjáról megkötött nemzetközi megállapodás tiszteletben tartásához, ha az Egyesült Államok megszünteti a szankciós nyomást, amely akadályozza a nemzetközi együttműködést - jelentette ki Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter kedden Moszkvában.
A kölcsönös erőfitogtatás jegyében teltek az év első napjai az utóbbi egy évben igen feszültté vált iráni-amerikai kapcsolatokban. Teherán a katonai erődemonstráción túl az urándúsítás szintjének emelésével, illetve egy dél-koreai tanker lefoglalásával küldött erőteljes üzenetet a 2015-ös iráni atomalkut feléleszteni kívánó leendő amerikai elnöknek. Joe Bidennek figyelembe kell vennie azt is, hogy a júniusi iráni elnökválasztáson várhatóan a jelenleginél keményvonalasabb politikus kerül majd az államfői posztra, akivel feltehetően nehezebb lesz megállapodásra jutni a Donald Trump által felmondott atomalku újjáélesztéséről.
Az India és Pakisztán közötti konfliktusban.
Egymásnak esett India és Pakisztán.
Polgári repülőgépek is megsemmisültek.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
