Németország bezárja a még működő hat atomerőműve felét
Németország pénteken megkezdte a még működő hat atomerőműve felének a leállítását, egy évvel azelőtt, hogy az ország végleg befejezi az atomenergia több évtizedes felhasználását.
Németország pénteken megkezdte a még működő hat atomerőműve felének a leállítását, egy évvel azelőtt, hogy az ország végleg befejezi az atomenergia több évtizedes felhasználását.
Szilveszter délután 3 órakor újabb 3 atomreaktort állítanak le Németországban az energiaátmenet jegyében és így már csak 3 reaktor marad az országban, amelyeket a tervek szerint 1 év múlva, azaz 2022 végén fognak leállítani.
Az elmúlt hetekben a magyarországi villamosenergia-rendszerben regisztrált terhelési csúcsok ismét ráirányították a figyelmet az elmúlt években a rendszerben végbement drasztikus átalakulásra.
Az európai energiaárak ismét emelkedést mutatnak, ebben a hideg időjárás mellett egyedi problémák, alacsony szélenergia-termelés és kieső atomenergia termelés mellett a földgáz árának elszállása is szerepet játszik - írja a Bloomberg.
A december 7-én hivatalosan is aláírt német koalíciós szerződés alapján igencsak ambíciózus klímavédelmi célokat tűztek ki maguk elé a piros-sárga-zöld kormánykoalíció tagjai. Ez részben a klímavédelmi törvénynek köszönhető, amely 2030-ig 65%-os széndioxid-kibocsátáscsökkenésre, 2045-ig (5 évvel az uniós célpont előtt) a klímasemlegesség elérésére kötelezi a német kormányt, részben pedig annak, hogy a zöldek első alkalommal kapnak helyet a szövetségi kormányban. Kétséges viszont, hogy a koalíció minden vállalása teljesíthető és sikerül elérniük, hogy a 2030-ra 680-750 TWh-ra növekvő bruttó energiaigény 80%-át megújuló erőforrásokból fedezzék.
Miközben az atomerőművek és lehetséges szerepük a klímacélok elérésében továbbra is meglehetősen vitatott, egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a nukleáris energia is bekerül a fenntartható gazdasági tevékenységek Európai Unió által kijelölt körébe. A témában a napokban Budapesten adott elő William D. Magwood IV., az OECD Nukleáris Energia Ügynökség főigazgatója, aki pozíciójából adódóan értelemszerűen pronukleáris álláspontot képvisel.
Ahhoz, hogy az Európai Unió gyorsan fel tudja futtatni a félvezető gyártást a saját területén, az állami támogatási szabályokat kell átírni és ehhez az uniós alapszerződés egyik ritkán használatos cikkéhez fognak nyúlni eszközként – jelezte az EU-Monitornak és több más uniós lapnak adott nyilatkozatában Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa (címlapképünkön). A francia származású biztos azt sem rejtette véka alá, hogy a 2030-as klímacél elérése érdekében mindenképpen támogatja azt, hogy a nukleáris energia is megkapja a zöld címkét az EU-ban, azaz fenntartható energiatermelési megoldásnak minősüljön abban a taxonómia-rendeletben, amely a napokban kerül véglegesítésre az Európai Bizottság asztalára. A paksi bővítés szempontjából is fontos brüsszeli jelzésnek voltak már előjelei az elmúlt hetekben.
A legnagyobb orosz hitelnyújtó Sberbank összesen 800 millió dollár kölcsönt folyósít az ugyancsak orosz Roszatom egyik leányvállalatának egy törökországi atomerőmű építéséhez.
Elsősorban a múltbéli tragikus események miatt az atomenergia-szektor hosszú éveken át kiszorult a pixisből az energiapolitikai döntéshozók szemében, a szén-dioxid kibocsátással nem járó tevékenység azonban komoly segítséget nyújthat az egyre sürgetőbb és nehezebben teljesíthető klímacélok elérésében. Ennek apropóján az elmúlt hosszú évek atomenergiához való hozzáállása a mögöttünk álló hónapokban alaposan megváltozott, a nukleáris energia az országok karbonsemlegességre vonatkozó stratégiáinak már-már megkerülhetetlen részévé vált. Mik voltak mostanában a legfajsúlyosabb bejelentések, kik tették le a voksukat az atomenergia mellett a nemrég véget ért klímatalálkozón? Látszik-e már az egyre élénkebb érdeklődés a szektor iránt a tőzsdéken is? Ezeknek a kérdéseknek járunk utána cikkünkben.
Több évtized szünet után új atomreaktorokat épít Franciaország, hogy az elszálló energiaárak gazdasági hatását jobban ki tudja védeni, csökkentse a más országoknak való energiakitettségét és közben még határozottabban tudjon küzdeni a 2050-es klímacél érdekében is – jelentette be kedd esti televíziós beszédében Emmanuel Macron.
A hagyományos, tüzelőanyagot használó erőművek közül az üzemanyagköltség a gázerőműveknél a leginkább meghatározó költségelem, ezért az energiahordozó drágulása ezeket hozza a legrosszabb helyzetbe, míg a legkedvezőbb helyzetben e szempontból az atomerőművek vannak, mivel az uránköltségek háromszorosára emelkedése alig változtat az önköltségen.
Bár a szerb elnök októberben nyilvánosan is felvetette, hogy 0,5-1 milliárd euróval beszállnának Paks II. építésébe, hogy cserébe áramot kapjanak majd, a magyar projektért felelős tárca nélküli miniszter friss írásbeli válaszából kiderül: ez nem fog megtörténni, mert a magyar kormány továbbra is az eredeti elképzeléseknek és az oroszokkal kötött szerződésnek megfelelően tervezi végrehajtani a beruházást. Mindez megerősíti azt a minapi következtetésünket, hogy így a szerbek esetleges beszállása csak a meglévő Paks I.-be lenne lehetséges.
Az elmúlt hetek híráramlásával összhangban kiszivárgott Brüsszelben a régóta várt uniós energetikai taxonómia-rendelettervezet tartalmának egy része, ami „környezetvédelmileg fenntartható” energiaként címkézné meg a gázt és a nukleáris energiát is, hogy így egyszerre szereljék le mindkét energiahordozó ellenlábasait a tagállamok között.
Nem szabad eleve kizárni az éghajlatváltozás elleni küzdelem megfelelőnek ítélt eszközei közül az atomerőművek új, negyedik nemzedékét - hangsúlyozta Bill Gates egy pénteki német lapinterjúban.
Veszélyes precedenst teremthet, hogy Amerika atomtengeralattjárókat ad el a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező Ausztráliának. Felkészül: Irán.
Több ország vélekedése szerint az európai atomenergia-szektornak történő megfelelő mértékű térbiztosítás segíthetne elérni az EU 2050-re célba vett klímasemlegességét, ráadásul mindezt úgy, hogy közben Európa nem kerülne energiafüggésbe olyan külső hatalmaktól, mint Oroszország, Törökország vagy akár Amerika. Felmerülnek azonban a következő kérdések az atomenergiával és az uránbányászattal kapcsolatban: valóban eléggé “zöld” energiaforrásról beszélünk? Milyenek most az iparág rövid és hosszabb távú kilátásai? Az energiaválság közepette a földgázéhoz hasonlóan elszálló uránárakra számíthatunk? A megugró kereslet és a szűkös kínálat miatt reflektorfénybe kerülhetnek az uránbányász cégek? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe alábbi elemzésünkben.
Tíz uniós tagország, köztük Magyarország az Európai Bizottságnak címzett levelében arra szólította fel Brüsszelt, hogy az atomenergiát sorolja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások közé, és ezzel váljon az unió éghajlat-semlegesség megvalósítását célzó zöld programjának részévé - közölte az Euronews című brüsszeli hírportál szerdán.
Az Országos Atomenergia Hivatal előző vezetője, Fichtinger Gyula április végi lemondását követően öt hónapig nem állt főigazgató a hivatal élén, szeptember végén Orbán Viktor miniszterelnök Kádár Andreát nevezte ki az OAH élére kilenc évre, akinek az irányítása alatt januártól a kormánytól függetlenné válna a hivatal. Az új vezető a Portfolio-nak adta az első, exkluzív interjút, amelyben elmondta: a jelenleginél hatékonyabban működő nukleáris biztonsági hatóságot hozna létre, amely a feladatok növekedésével párhuzamosan nagyobb létszámmal működne, és ahol a fizetéseket a versenyszférához közelítenék a jogviszony átalakítása mellett. Az interjúban szóba került a Paks II. projekt helyszínének földrengésbiztonsági kérdése, a létesítési engedélykérelmével kapcsolatban az utolsó pillanatban elrendelt hiánypótlás, illetve az engedélyeztetés esetleges felgyorsítása is. Utóbbival kapcsolatban Kádár Andrea leszögezte: „a nukleáris biztonság mindenek felett álló szempont”, és emlékeztetett rá, hogy ez nem az első hiánypótlás volt, a törvény pedig többször is lehetőséget biztosít ilyen elrendelésére. Arról nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy mikorra állhat termelésbe a Paks II. projekt, azt viszont megjegyezte, hogy a törvény alapján van még idő átgondolnia az illetékeseknek, hogy a Paks I. üzemidő hosszabbításával mi legyen.
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) közleményében azt írta, hogy a létesítési kérelem több tekintetben rendkívül alapos, ugyanakkor azért, hogy a hatóság meg tudjon győződni valamennyi követelmény maradéktalan teljesüléséről, néhány területen további értékelésre, elemzésre van szükség, így hiánypótlást rendeltek el.
A hivatal vezetőjének Orbán Viktor miniszterelnök 2021. szeptember 29-étől Kádár Andreát nevezte ki. Az új vezető tevékenységének elsődleges célja a hazai nukleáris felügyeleti rendszer megerősítése.
Pedro Sánchez folytatja.
Még hogy nem kompatibilis!
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
