Fontos bejelentések és szektorszintű statisztikák is napvilágot láttak ezen a héten a magyar bankszektorral és a hitelpiaccal kapcsolatban, nem mellesleg a szektor egyik legfontosabb iparági konferenciájára került sor a Portfolio szervezésében, tudósításunk róla itt olvasható. Az alábbiakban 5 pontban foglaljuk össze a hét legfontosabb pénzügyi történéseit.
Törlesztési, hitelfelmondási, árverezési és kilakoltatási moratórium van érvényben Magyarországon, jelen állás szerint szeptemberig; aligha várható el ilyenkor, hogy a statisztikák mindenben valós képet mutassanak a bankok helyzetéről. Muszáj ezt megemlíteni akkor, amikor ilyen jó számok látnak napvilágot: az MNB tegnap közzétett adatai szerint az első negyedévben rekordszintű, 180 milliárd forintos konszolidált nyereséget ért el a magyar bankszektor. Igaz, cseppet sem kimagasló, 11%-os tőkearányos megtérülés mellett.
A bitcoin árfolyama ismét 38 ezer dollár fölé került, ami részben annak is köszönhető, hogy a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, a világ leghatalmasabb banki szabványokat és ajánlásokat alkotó szabályozó szerve döntött arról, hogy a kriptopénzeket a mérlegükben tartani kívánó bankoknak hogyan kell majd kezelniük ezeket az eszközöket.
Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök tegnap bejelentette, a kormány szeptemberig hosszabbította meg a törlesztési moratóriumot. A rendelet alapján ez konkrétabban szeptember 30-át jelent.
A K&H célja, hogy ügyfelei zsebébe költözzön, vagyis mobilbankon idővel bármi intézhető legyen, és ezzel deminisztifikálja a banki ügyintézést – a témáról Németh Balázs, a K&H Csoport innovációs vezetője.
A részletfizetésre történő áruvásárlásról beszélt előadásában Mondovics Péter, a Mastercard marketingmenedzsere.
Miközben a Magyar Nemzeti Bank a 3000 milliárd forintos keretösszeg elérésével kivezeti NHP Hajrá nevű konstrukcióját, a KAVOSZ Zrt. által koordinált Széchenyi Kártya Program keretében újraindítási konstrukciók lesznek elérhetők július 1-jével, amelyek folyószámlahitelként, beruházási és forgóeszköz célokra is igénybe vehetők lesznek a kis- és középvállalkozások számára – derült ki a Portfolio mai Hitelezés 2021 konferenciáján.
Történelmi csúcson az OTP árfolyama. Csak hogy perspektívába helyezzük, több mint 50 százalékkal áll most magasabban, mint a 2007-es csúcson. A grafikon ugyanahhoz az instrumentumhoz tartozik, a bank azonban már nagyon nem az, ami a 2008-as gazdasági világválság előtt volt, azóta az OTP egymás után vett meg bankokat a régióban, és mostanra a térség meghatározó bankcsoportja lett, 2008 előtt nagyjából 200, most pedig már inkább 400 milliárd forint feletti éves profitot termel az OTP. A 2008-as Golf is egy remek autó volt, de a 2021-es Touareg más kávéház, pedig mind a kettő Volkswagen. De most így 17 ezer forintos árfolyamnál mennyire drága az OTP?
Rendkívüli közgyűlést tart egy hónap múlva az MKB Bank, az egyetlen napirendi pont felügyelőbizottsági tagok megválasztásáról szól.
A koronavírus-járvány kezdete óta felvett hitelek kétharmadát a Növekedési Hitelprogram aktuális keretéből, az MNB NHP Hajrá nevű programjából vették fel a magyar kis- és középvállalkozások, legfeljebb 2,5%-os kamat mellett. Ha a 3000 milliárd forintos keretösszeg elérésekor véget ér a program a jelenlegi formájában (ahogy az MNB ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott válaszában csütörtökön óvatos utalást tett erre), akkor az érzékenyen érintheti a bankokat és a cégeket is, akik értelemszerűen a fokozatos kivezetésben érdekeltek. A labda a jegybank oldalán pattog.
Vizsgálatot indít az Európai Központi Bank annak felderítésére, hogy a nagy (főleg amerikai) befektetési bankok nem rejtik-e el előle az EU területén végzett tevékenységük egy részét a Brexit után is azok londoni könyvelésével – írja a Bloomberg.
A nominálisan történelmi rekordot hozó március után áprilisban még nagyobb volt a magyar lakosság lakáshitel-felvételi kedve: 108 milliárd forintnyi szerződést kötöttek a háztartások, ebből 11 milliárd ment felújítási célra. Az MNB friss hitel- és betéti statisztikái szerint a személyi kölcsönök piaca is feltámadóban van, a vállalati hitelezés viszont még nem nyerte vissza járvány előtti formáját.
Ötéves lejáratú kötvényeket bocsátott ki az MFB 500 millió euró összegben.
Az MNB legfeljebb úgy hosszabbítaná meg a törlesztési moratóriumot, hogy csak a rászorulók maradhassanak benne 2021. augusztus 31-e után – hangzott el a Pénzügyi stabilitási jelentés mai online bemutatóján. A lakossági hitelek többségének több mint 3,5 évvel tolódna ki a futamideje, ha a moratórium 2022 közepéig fennmaradna, az érintettek kétharmada azonban nincs tisztában az adósságszolgálati következményekkel – figyelmeztettek a jegybanki elemzők. A vállalati hitelek 10%-át és a lakosságiak 12%-át látják sérülékenynek az MNB elemzése alapján. A bankszektor prudens céltartalékolással készült fel a hitelportfóliók minőségének romlására, tőkehelyzete és likviditása stabil, jövedelmezősége viszont romlott. A Növekedési Hitelprogram a következő hetekben, hónapokban a jelenlegi formájában véget érhet – árulták el a Portfolio kérdésére.
Harmadával kisebb profitot könyveltek el a járvány sújtotta tavalyi évben a legnagyobb hazai kereskedelmi bankok, mint az utolsó „békeévben”, 2019-ben. A május végéig megjelent éves beszámolók alapján emögött egyértelműen a kockázati költségek megugrása áll, amire (a törlesztési moratórium miatt ténylegesen még alig realizált) várható hitelezési veszteségek miatt kellett sort keríteniük. Jövő szerdai Hitelezés 2021 konferenciánkon részletesen is szó lesz a témáról, érdemes regisztrálni.
A francia központi bank elnöke a Financial Timesnak arról nyilatkozott, közel már egy olyan globális egyezmény, amely minden tőzsdén forgó vállalatot arra kötelezne, hogy közzétegye, milyen kockázatnak van kitéve a klímaváltozás miatt.
Egy hazai fintech Londonban is megállja a helyét technológiai és üzleti tudásban. Hozzáállásban és árban egy magyar cégnek akár előnye is lehet, a helyi igények és a szabályozás megismerése viszont komoly kihívást jelent. A Dorsum külföldi terjeszkedési tapasztalatairól, a fejlett piacokon hódító wealthtech trendekről Kő Róbert vezérigazgatóval és Fischer Bálint üzletfejlesztési igazgatóval beszélgettünk. Szerintük csak idő kérdése, hogy uniós és így magyar szinten is kialakuljon a kriptoeszközök szabályozott és prudens helye a befektetések között, az ESG trend pedig megállíthatatlanul tör előre, és e két változásra a hazai szolgáltatóknak is fel kell készülniük.
Tavaly áprilisi elindítása óta mintegy 38 ezer kkv jutott kedvező kamatozású forráshoz a Növekedési Hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá) konstrukció keretében. A közel 2600 milliárd forint összegben létrejött ügyletek több mint felét a működést segítő forgóeszközhitelek tették ki, több mint egyharmaduk pedig új beruházások megvalósulását szolgálta. Az idén 8 éves Növekedési Hitelprogram 2013-as indulása óta 73 ezer vállalkozás forráshoz jutását biztosította - közölte az MNB.
Hatszorosára növelte adózás előtti eredményét az év első négy hónapjában a Gránit Bank, és egy év alatt 72%-kal bővítette mérlegfőösszegét – közölte a bank mai online sajtótájékoztatóján Hegedüs Éva elnök-vezérigazgató. A „kiemelkedő digitális hitelintézet” védjegy elnyerése mellett azt is bejelentették: díjmentes bankszámlát vezetnek be az egészségügyi dolgozók számára.
Szlovéniában vesz bankot az OTP, nem is kicsit, a Nova KBM-mel az OTP az ország vezető bankja lesz. Ha stimmelnek a lapértesülések, akkor 2015-ben egyszer már próbálkozott ott az OTP, akkor nem sikerült, most viszont a magyar bank lett a befutó. Vételárat nem mondtak, de nagyon olcsó nem lehetett Szlovénia második legnagyobb, szép profitot termelő bankja, az egymilliárd euró közel lehet a valósághoz, azzal történelminek mondható a felvásárlás. Néhány gondolat, ami eszembe jutott a szlovén bankvásárlásról.
De vannak olyanok is, akiknek nem nőtt a bére.
Fel is pattant az árfolyam.
A szankciók miatt és a zárolt orosz vagyon felhasználásával kockázatot vállalna az EU.
Megjöttek az első számok.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk a közel-keleti háborúról.
Baj van a hitelezéssel.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
