Olaszország legnagyobb bankja, az Intesa Sanpaolo négynapos munkahétről tárgyal a szakszervezetekkel. A Reuters cikke szerint ez 74 ezer munkavállalót érintene Olaszországban, és az első ilyen megmozdulás lenne egy nagy munkáltatótól az országban.
A bankok fele már 10% körüli kamattal kínálja 5 éves kamatperiódusú lakáshitelét, de a 10 évesek és a végig fix kamatozásúak sincsenek messze ettől. A nyári „pihenő” után az elmúlt hetekben jelentős kamatemeléseket hajtott végre a bankok többsége: az elmúlt egy évben csak áprilisról májusra láttunk hasonló emeléseket. Úgy látszik, még mindig nincs vége a folyamatnak, hiszen a bankközi kamatokhoz képest 3-4 hónapos késleltetés látszik az árazásban, márpedig ezek emelkedése csak szeptemberben állt meg. Aki tehát lakáshitel-felvételt tervez ebben a nehéz időszakban is, annak továbbra is érdemes sietnie.
Svájc második legnagyobb bankja, a Credit Suisse pénteken azt közölte, hogy ajánlatot tett legfeljebb 3 milliárd svájci frank értékű senior kötvény visszavásárlására, ezzel próbálva csillapítani a befektetők aggodalmait az október végén esedékes stratégiai felülvizsgálat előtt - számolt be a Reuters.
Elektronikus fizetési formák, azonnali fizetési rendszerre épülő szolgáltatások, digitális jegybankpénz és BNPL – ezek a témák voltak terítéken a Portfolio csütörtöki Banking Technology konferenciájának kora délutáni panelbeszélgetésében.
A leginkább előremutató banki technológiákról, azok megvalósításáról szólt a Portfolio csütörtöki Banking Technology 2022 konferenciájának késő délelőtti panelbeszélgetése. Elhangzott: átfogó egyeztetések zajlanak a bankszektor, az MNB és a kormány képviselői között a pénzügyi digitalizáció megkönnyítéséről, felgyorsításáról.
Nagy reményeket fűz a banki digitalizációs piac a mesterséges intelligenciához és a hazai azonnali fizetési rendszerhez, a megfelelő IT-szakemberek megtalálása viszont az egyik legnagyobb kihívás. A banki digitalizáció aktualitásairól volt szó a Portfolio csütörtöki Banking Technology 2022 konferenciájának első panelbeszélgetésében.
Miközben a nagybankok többsége továbbra is elhanyagolható, 1% alatti kamatot fizet a lekötött betétekre a lakossági megtakarítók számára, a MagNet Bank után a Gránit Bank is kétszámjegyű betéti kamattal állt elő.
Az ütemterv szerint halad a világ legrégebbi bankjának számító Monte dei Paschi di Siena (MPS) tőkeemelésének előkészítése – közölte a bank. A tervek szerint még ezen a héten megegyeznének a részvénykibocsátásban részt vevő befektetőkkel.
A romló piaci környezetben egyre rosszabbak a Credit Suisse kilátásai arra, hogy sikeres eszközeladásokkal, a részvényesek számára költséghatékony módon hajtsa végre szerkezet-átalakítását, többek között a befektetési banki üzletág esetleges felszámolásával. A nehézségek miatt még a bank csődkockázata is megugrott, a bank árfolyama tegnap 12%-ot zuhant, de aztán jórészt ledolgozták hátrányukat a papírok, végül 0,9%-os mínuszban zárták a hétfői kereskedést.
Az energiaköltségek emelkedése természetűleg csökkenti a hiteltörlesztésre rendelkezésre álló jövedelmet. Az energiaválság terebélyesedésével ennek megfelelően csökken a hitelkereslet a magyar bankoknál, de a ma megjelent augusztusi hitelstatisztikák szerint nyár végén még szó sem volt a hitelezésben satufékről. 19%-kal kevesebb lakáshitelt és 0,4%-kal kevesebb személyi kölcsönt vettünk fel augusztusban, mint egy évvel korábban, a vállalati hitelezés viszont rendkívül erőteljes volt a nyár mindhárom hónapjában. Óriási a szakadék a betéti oldalon: egy átlagos lekötött betétre a vállalatoknak már 8,9%-ot, a háztartásoknak viszont csak 2,4%-ot fizetnek a bankok. Nem csoda, hogy a lakossági lekötött betétek állománya az emelkedő kamatkörnyezet ellenére stagnál.
A francia Axa biztosító azt fontolgatja, hogy legalább 100 millió eurót fektet be a világ legrégebbi bankjának számító Monte dei Paschi di Siena új részvénykibocsátása során, anélkül, hogy a toszkán bankkal közös vállalkozását ez érintené – értesült a Reuters.
Az MNB új vezetői körlevelet adott ki a pénzügyi intézményeknek az állományátruházás, egyesülés vagy az informatikai rendszerek cseréjekor – a jogszabályokon túl – elvárt prudenciális, fogyasztóvédelmi, IT, illetve pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás megelőzési elvárásairól. Az intézményeknek e folyamatok során ügyfélszolgálatuk, kommunikációs csatornáik megerősítésével, tájékoztatóival kell felkészülniük a megnövekedő ügyfélérdeklődésre - közölte az MNB.
Felújításra (31%), autóvásárlásra (23%) és tartós fogyasztási cikkre (22%) költik a legtöbben a felvett személyi kölcsön összegét a K&H Bank felmérése szerint.
Lecsapnál egy 10 milliós hitelre, amelynek nem kell törlesztened a 10 milliós tőkéjét és az 5 milliós kamatát sem egy évtizeden át, majd csak 10 év múlva, egy összegben? A nagyon kedvező, 4,1%-os kamatozású „lakáshitel-konstrukciót” október 1-jétől a magyar állam tálcán kínálja neked, gyerek se kell hozzá. Valószínűleg a kormány se gondolta komolyan, hogy bevezeti, de ha így marad a szabályozás, annak nem kívánatos következményei lehetnek: potyautasok tömege élhet vele, tovább szűkítve a valódi gyermekvállalók lehetőségeit az új építésű lakások amúgy is korlátos piacán.
A vágtató infláció és az energiaárak drámai megugrása miatt a bankszektor és a követeléskezelői piac is a nemteljesítő hitelek arányának megemelkedésére számít a következő negyedévekben, a legnagyobb kérdés ennek mértéke lesz. Az adósok döntő többsége immár törlesztési és árverezési moratórium nélkül, a bankok historikusan alacsony nemteljesítési aránnyal, a követeléskezelők pedig kiszáradt hitel-adásvételi piac mellett néznek elébe a helyzet romlásának.
Tegnap sorsfordító kamatdöntést hozott, ma pedig hasonlóan fontos BUBOR-adatokat közölt az MNB. A kamatstop szempontjából úgy tűnik, nem eszkalálódik tovább a helyzet: a 125 bázispontos kamatemelés ellenére a 6 és a 12 havi BUBOR ma már nem emelkedett tovább. Így is elérheti a kamatstop költsége a bankok számára az évi 140 milliárd forintot, ha pedig most hirtelen véget érne, csaknem másfélszeresére ugrana az érintett jelzáloghitelek átlagos törlesztőrészlete. A jövő év közepe utáni időre halasztott kivezetés mikéntje ott lóg tehát továbbra is a levegőben.
Bár félő volt, hogy a háború és a makrogazdasági nehézségek mellett háttérbe szorul a környezeti fenntarthatóság a hitelintézetek között, immár a globális bankrendszer közel 40 százaléka vállalta nyilvánosan, hogy portfólióját fokozatosan klímasemlegessé teszi. Az európai anyavállalattal rendelkező hazai bankok egy része csoportszinten érintett a nagy változásokban, a hazai székhelyű intézetek még nem léptek – eddig.
Lengyelország 2024 végéig befejezi a hitelek referenciakamataként működő bankközi kamatlábak reformját - közölte kedden a KNF pénzügyi szabályozó hatóság. A varsói bankközi kamatlábat (WIBOR), amelynek várható kivezetéséről itt írtunk részletesen, előreláthatólag 2025-re váltják le teljesen.
Múlt héten jelent meg az a rendelet, amely alapján október 1-jétől nem fűthetik fel az állami intézményeket (bizonyos kivételekkel) 18 foknál melegebbre. A Magyar Nemzeti Bankra és a többségi befolyása alatt álló társaságokra, valamint a kisebbségi állami tulajdonban lévő cégekre nem terjed ki a korlátozás. A magántulajdonban lévő bankok, biztosítók és alapkezelők is önkéntes alapon korlátozzák saját energiafogyasztásukat – megkérdeztük őket, mennyire és hogyan.
Az olaszországi választások előtt a befektetők kivártak, most viszont felpöröghetnek az események a Monte dei Paschi di Siena 2,5 milliárd eurós részvénykibocsátása körül.