Elszálltak a biztosítási díjak Magyarországon, mégis veszteségbe csúsztak a biztosítók
Üzlet

Elszálltak a biztosítási díjak Magyarországon, mégis veszteségbe csúsztak a biztosítók

Beindult a biztosítások jelentős drágulása Magyarországon, miután a szerződések indexálása időbeni csúszással követi az inflációt. A harmadik negyedévben 16%-kal felülmúlta a biztosítók díjbevétele az egy évvel korábbit, de még így is csak 4%-os növekedésnél tart a piac idén az MNB friss számai szerint. Tavalyhoz hasonlóan három hónap erejéig veszteségbe csúsztak nyáron a biztosítók, viszont most nem az aszály, hanem a viharkárok miatt. Mindössze 12 milliárd forintnál jár a biztosítók idei profitja, így elmondható, hogy 100 forint befizetett díjunkból 1 forint biztosítói nyereség képződött, 16 forintot az állam vont el különadók formájában.

Hétfőn reggel közzétette az MNB a magyar biztosítási szektor idei első három negyedévének a statisztikáit. A díjbevételek szempontjából a július elejétől szeptember végéig tartó időszak kifejezetten jól sikerült:

életbiztosítási oldalon a szociális hozzájárulás (szocho) bevezetésére felépített „kampány”, nem-életbiztosítási oldalon a díjak indexálása lökte felfelé a díjbevételeket.

 A felügyeleti statisztikákból kiderült, hogy

  • az életbiztosítási piac díjbevétele a harmadik negyedévben 11,8%-kal nőtt, az év eddigi részében viszont az egyszeri díjak visszaesése miatt 9,7%-kal csökkent,
  • a nem-életbiztosítási piac díjbevétele a harmadik negyedévben 18,9%-kal emelkedett, az év eddigi részében viszont csak 14,5%-kal,
  • a teljes magyar biztosítási piac díjbevétele 16,2%-kal nőtt a harmadik negyedévben, az év eddigi részében viszont csak 4,1%-os a növekedés.

Folyamatosan csökken az életbiztosítások részesedése a piacon: a szeptember végig realizált 1149 milliárd forint díjbevételnek már a 63%-a származott vagyon- és felelősségbiztosításokból.

Alábbi táblázatunkban összefoglaltuk, hogy melyik termék hogy teljesített idén eddig. Az életbiztosításokat egyértelműen az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások húzzák felfelé (szerződésállományuk egy év alatt lassulva, 8%-kal 477 ezer darabra nőtt), a nem-életbiztosítások esetében pedig szinte egyöntetű a bővülés, ami javarészt nem a szerződésszám, hanem az átlagdíjak emelkedésének köszönhető.

A díjbevételek év/év változása termékenként 2023-ban
  Kumulált idei Harmadik negyedéves
Nyugdíj 17,2% 17,8%
Unit-linked (nem nyugdíj) -7,1% -2,0%
Vegyes (nem nyugdíj) -43,7% 76,8%
Kockázati élet -11,3% 15,0%
Kgfb 10,6% 16,8%
Casco 20,5% 22,1%
Lakás 14,7% 16,6%
Nem gépjármű, nem lakás 15,5% 20,9%
Összesen 4,1% 16,2%
Forrás: MNB, Portfolio    

Az életbiztosítási piacnak lendületet adott a nyáron a megtakarításokat terhelő 13%-os szocho bevezetése, részben a júniusban megkötött életbiztosítások utolsó pillanatos értékesítése, részben pedig az a tény, hogy a kifejezetten hosszú távú életbiztosításokat (az egyszeri díjasokat 5 év után, a rendszeres díjasokat 10 év után) az új adó nem érinti. Megnőtt eközben idén a rendszeres díjas termékek jelentősége, miután az egyszeri díjas biztosítások jelentős részének a nyereségtartalmát jórészt elvette a tavaly bevezetetett extraprofitadó. A rendszeres díjakból származó bevételek a harmadik negyedévben 11,9%-kal, az első három negyedévben 10,3%-kal emelkedtek, ami látszólag nem rossz teljesítmény, az adott időszakok átlagos inflációjától viszont elmarad. A járvány alatt erős negyedéveket produkáló eseti befizetések 15%-kal magasabbak voltak ugyan a harmadik negyedévben az egy évvel korábbinál, de az idei éves visszaesés így is jelentős, 14%-os. Az egyszeri díjas életbiztosítások díjbevétele az említett okok miatt idén 57%-ot zuhant, a harmadik negyedévben viszont a tavalyi alacsony bázishoz képest 22%-kal nőni tudott.

Terméktípusonként vizsgálva az életbiztosításokat egyértelmű, hogy az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások jelentik továbbra is a piac motorját. A vegyes életbiztosítások is megugrottak a harmadik negyedévben, de ez kizárólag az egyszeri díjas termékeknek köszönhető. A nem nyugdíjcélú unit-linked termékeknél visszaesés látható, a kockázati és egyéb életbiztosítások díjbevétele az előző negyedévek gyengébb teljesítménye után az infláció szintjének nagyjából megfelelő mértékben nőni tudott.

A nem-életbiztosítások esetében a cascónál és a vállalati vagyon- és felelősségbiztosításoknál látunk igazán emelkedést, de a harmadik negyedévben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) és a lakásbiztosítások díjbevétele is jelentősen, egyaránt 17%-kal emelkedett, aminek a jó része a díjak indexálásának lehet az eredménye, a szerződésszám ugyanis a kgfb-nél 0,5%-kal nőtt, a lakásbiztosításoknál viszont 0,4%-kal csökkent, az átszerződések száma pedig egyik terméknél sem lehetett jelentős. A 3,3 millió szerződést számláló lakásbiztosítási piac esetében 2024 márciusa lehet majd a vízválasztó: piaci vélemények szerint legalább 100 ezer szerződésváltást illene produkálnia az extra felmondási lehetőségnek és a rá épített lakásbiztosítási kampánynak.

A vagyonbiztosítások teljesítményére nagy hatással van a károk alakulása. Tavaly nyáron a több mint 40 milliárd forintra rúgó aszálykárok, idén a csak a lakásbiztosításoknál (május 1. és augusztus 31. között) 13 milliárd forintra rúgó viharkárok tépázták meg a biztosítókat. Bár ez a két szám csökkenést indokolna a biztosítók kárráfordításaiban, valójában emelkedtek a nettó kárráfordítások, csak a kötelező biztosítások esetében – vélhetően a kárinfláció miatt – 14 százalékkal, vagyis 3,7 milliárd forinttal.

A nyárra koncentrálódó károkkal magyarázható elsősorban, hogy a nem-életbiztosítási üzletágban a harmadik negyedév a legrosszabb a biztosítók számára eredményességi szempontból, itt most is 7 milliárd forintos negatív biztosítástechnikai eredményt könyveltek el a piaci szereplők, miközben az életbiztosításoknál 8 milliárdos pluszt mutattak ki.

Mivel azonban a nem biztosítástechnikai elszámolások között 6 milliárdos negatív eredményt könyveltek el a biztosítók, összességében veszteségbe csúszott a harmadik negyedév erejéig az ágazat: háromhavi adózott eredménye -4,6 milliárd forint volt, amivel idén még csak 12 milliárdos nyereségnél jár a szektor, ami díjbevételarányosan alig 1 százalékot jelent.

Idén várhatóan valamivel 1500 milliárd forint lesz a magyar biztosítási szektor díjbevétele, ami után a biztosítóknak a MABISZ becslései szerint

idén 142 milliárd forint „hagyományos” biztosítási adót és 94 milliárd forint extraprofitadót kell fizetnie a szektornak (tavaly ez 115, illetve 55 milliárd forint volt).

A kétféle különadó a kormány előzetes jelzéseivel ellentétben várhatóan jövőre is fennmarad, bár a biztosítók szeretnék elérni, hogy állampapír-vásárlásért cserébe a bankokhoz hasonló enyhítést kapjanak az extraprofitadó esetében.

A fenti számok mindenesetre azt jelzik, hogy 100 forintnyi díjbevételből a biztosítók 1 forint profitot termelnek, 16 forintot viszont befizetnek a költségvetésbe különadó formájában. Ceteris paribus

a két különadó nélkül 30% fölött, csak az extraprofitadó nélkül számolva 10% fölött lenne a szektor tőkearányos megtérülése az idei évre ténylegesen várható, legjobb esetben is csak 3-4%-kal szemben.

Címlapkép forrása: Getty Images

KonyhaKontrolling

Sabbatical - ne így ne dolgozz!

Korábban ígértem, hogy beszámoljak a sabbaticalról, ezért most megteszem. Sajnos a bejegyzés írásának napján már 3 hónapja dolgozom, de igyekszem hűen visszaadni a részleteket. Pihenés Az e

Holdblog

Miért kellett a Mol-nak az UTE?!

HOLD After Hours. Horváth Ágnessel, a Mol vezető közgazdászával vitatkoztunk olajról, UTE-ról, Molról, meg Ryan Goslingról.  Jó szórakozást! 00:45    Miért kellett a Mol-nak a

RSM Blog

Mikor érdemes HR tanácsadóhoz fordulni?

Napjainkban az üzleti eredményesség egyik legfontosabb támogatója a stratégiához közvetlenül hozzájáruló, gyors változásokra képes, emberközpontú HR menedzsment. Biztosítja a szervezet n

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a csattanós válasz azoknak, akik nem vesznek lakást, mert alacsonyabb kamatokra várnak

Privát bankár

Privát bankár
Retail Day 2024
2024. április 11.
EU Források 2024
2024. március 6.
Agrárium 2024
2024. március 19.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Interaktív online előadás

Vételi és eladási zónák - Részvénypiaci panoráma

Mire számíthatunk a következő napokban a részvénypiacokon? Milyen fontos szintekre kell figyelni a főbb indexek esetén? Melyek lesznek a jól és rosszul teljesítő régiók, országok, szektorok és ágazatok?

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.