
Hétfőn reggel közzétette az MNB a magyar biztosítási szektor idei első három negyedévének a statisztikáit. A díjbevételek szempontjából a július elejétől szeptember végéig tartó időszak kifejezetten jól sikerült:
életbiztosítási oldalon a szociális hozzájárulás (szocho) bevezetésére felépített „kampány”, nem-életbiztosítási oldalon a díjak indexálása lökte felfelé a díjbevételeket.

A felügyeleti statisztikákból kiderült, hogy
- az életbiztosítási piac díjbevétele a harmadik negyedévben 11,8%-kal nőtt, az év eddigi részében viszont az egyszeri díjak visszaesése miatt 9,7%-kal csökkent,
- a nem-életbiztosítási piac díjbevétele a harmadik negyedévben 18,9%-kal emelkedett, az év eddigi részében viszont csak 14,5%-kal,
- a teljes magyar biztosítási piac díjbevétele 16,2%-kal nőtt a harmadik negyedévben, az év eddigi részében viszont csak 4,1%-os a növekedés.
Folyamatosan csökken az életbiztosítások részesedése a piacon: a szeptember végig realizált 1149 milliárd forint díjbevételnek már a 63%-a származott vagyon- és felelősségbiztosításokból.

Alábbi táblázatunkban összefoglaltuk, hogy melyik termék hogy teljesített idén eddig. Az életbiztosításokat egyértelműen az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások húzzák felfelé (szerződésállományuk egy év alatt lassulva, 8%-kal 477 ezer darabra nőtt), a nem-életbiztosítások esetében pedig szinte egyöntetű a bővülés, ami javarészt nem a szerződésszám, hanem az átlagdíjak emelkedésének köszönhető.
A díjbevételek év/év változása termékenként 2023-ban | ||
Kumulált idei | Harmadik negyedéves | |
Nyugdíj | 17,2% | 17,8% |
Unit-linked (nem nyugdíj) | -7,1% | -2,0% |
Vegyes (nem nyugdíj) | -43,7% | 76,8% |
Kockázati élet | -11,3% | 15,0% |
Kgfb | 10,6% | 16,8% |
Casco | 20,5% | 22,1% |
Lakás | 14,7% | 16,6% |
Nem gépjármű, nem lakás | 15,5% | 20,9% |
Összesen | 4,1% | 16,2% |
Forrás: MNB, Portfolio |
Az életbiztosítási piacnak lendületet adott a nyáron a megtakarításokat terhelő 13%-os szocho bevezetése, részben a júniusban megkötött életbiztosítások utolsó pillanatos értékesítése, részben pedig az a tény, hogy a kifejezetten hosszú távú életbiztosításokat (az egyszeri díjasokat 5 év után, a rendszeres díjasokat 10 év után) az új adó nem érinti. Megnőtt eközben idén a rendszeres díjas termékek jelentősége, miután az egyszeri díjas biztosítások jelentős részének a nyereségtartalmát jórészt elvette a tavaly bevezetetett extraprofitadó. A rendszeres díjakból származó bevételek a harmadik negyedévben 11,9%-kal, az első három negyedévben 10,3%-kal emelkedtek, ami látszólag nem rossz teljesítmény, az adott időszakok átlagos inflációjától viszont elmarad. A járvány alatt erős negyedéveket produkáló eseti befizetések 15%-kal magasabbak voltak ugyan a harmadik negyedévben az egy évvel korábbinál, de az idei éves visszaesés így is jelentős, 14%-os. Az egyszeri díjas életbiztosítások díjbevétele az említett okok miatt idén 57%-ot zuhant, a harmadik negyedévben viszont a tavalyi alacsony bázishoz képest 22%-kal nőni tudott.

Terméktípusonként vizsgálva az életbiztosításokat egyértelmű, hogy az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások jelentik továbbra is a piac motorját. A vegyes életbiztosítások is megugrottak a harmadik negyedévben, de ez kizárólag az egyszeri díjas termékeknek köszönhető. A nem nyugdíjcélú unit-linked termékeknél visszaesés látható, a kockázati és egyéb életbiztosítások díjbevétele az előző negyedévek gyengébb teljesítménye után az infláció szintjének nagyjából megfelelő mértékben nőni tudott.

A nem-életbiztosítások esetében a cascónál és a vállalati vagyon- és felelősségbiztosításoknál látunk igazán emelkedést, de a harmadik negyedévben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) és a lakásbiztosítások díjbevétele is jelentősen, egyaránt 17%-kal emelkedett, aminek a jó része a díjak indexálásának lehet az eredménye, a szerződésszám ugyanis a kgfb-nél 0,5%-kal nőtt, a lakásbiztosításoknál viszont 0,4%-kal csökkent, az átszerződések száma pedig egyik terméknél sem lehetett jelentős. A 3,3 millió szerződést számláló lakásbiztosítási piac esetében 2024 márciusa lehet majd a vízválasztó: piaci vélemények szerint legalább 100 ezer szerződésváltást illene produkálnia az extra felmondási lehetőségnek és a rá épített lakásbiztosítási kampánynak.

A vagyonbiztosítások teljesítményére nagy hatással van a károk alakulása. Tavaly nyáron a több mint 40 milliárd forintra rúgó aszálykárok, idén a csak a lakásbiztosításoknál (május 1. és augusztus 31. között) 13 milliárd forintra rúgó viharkárok tépázták meg a biztosítókat. Bár ez a két szám csökkenést indokolna a biztosítók kárráfordításaiban, valójában emelkedtek a nettó kárráfordítások, csak a kötelező biztosítások esetében – vélhetően a kárinfláció miatt – 14 százalékkal, vagyis 3,7 milliárd forinttal.

A nyárra koncentrálódó károkkal magyarázható elsősorban, hogy a nem-életbiztosítási üzletágban a harmadik negyedév a legrosszabb a biztosítók számára eredményességi szempontból, itt most is 7 milliárd forintos negatív biztosítástechnikai eredményt könyveltek el a piaci szereplők, miközben az életbiztosításoknál 8 milliárdos pluszt mutattak ki.

Mivel azonban a nem biztosítástechnikai elszámolások között 6 milliárdos negatív eredményt könyveltek el a biztosítók, összességében veszteségbe csúszott a harmadik negyedév erejéig az ágazat: háromhavi adózott eredménye -4,6 milliárd forint volt, amivel idén még csak 12 milliárdos nyereségnél jár a szektor, ami díjbevételarányosan alig 1 százalékot jelent.

Idén várhatóan valamivel 1500 milliárd forint lesz a magyar biztosítási szektor díjbevétele, ami után a biztosítóknak a MABISZ becslései szerint
idén 142 milliárd forint „hagyományos” biztosítási adót és 94 milliárd forint extraprofitadót kell fizetnie a szektornak (tavaly ez 115, illetve 55 milliárd forint volt).
A kétféle különadó a kormány előzetes jelzéseivel ellentétben várhatóan jövőre is fennmarad, bár a biztosítók szeretnék elérni, hogy állampapír-vásárlásért cserébe a bankokhoz hasonló enyhítést kapjanak az extraprofitadó esetében.

A fenti számok mindenesetre azt jelzik, hogy 100 forintnyi díjbevételből a biztosítók 1 forint profitot termelnek, 16 forintot viszont befizetnek a költségvetésbe különadó formájában. Ceteris paribus
a két különadó nélkül 30% fölött, csak az extraprofitadó nélkül számolva 10% fölött lenne a szektor tőkearányos megtérülése az idei évre ténylegesen várható, legjobb esetben is csak 3-4%-kal szemben.
Címlapkép forrása: Getty Images
Bréking: végre elindulhat a kamatcsökkentés az USA-ban!
A Jackson Hole-konferencián beszél a Fed elnöke.
Az euróbevezetés sötét oldala: mindenkinek ilyen nagy árat kell fizetnie?
Szenvedő gazdaság, politikai botrányok és társadalmi ellentétek feszítik régiós versenytársunkat.
Zelenszkij: az oroszok ki akarnak farolni az elnöki csúcstalálkozóból
Egyre inkább úgy néz ki, nem jön össze a Putyin-Zelenszkij csúcs.
Egyre rosszabb a helyzet Gázában, először regisztráltak éhínséget Afrikán kívül
Friss jelentést adott ki egy nemzetközi élelmiszerbiztonsági szervezet.
Hatalmas füst emelkedett a megszállt félszigeten: Mohadzser-6-osok semmisültek meg
Videót is közzétettek.
Azt mondják az oroszok, arcpirító stratégiai hibát követett el Zelenszkij – Veszélybe került Ukrajna legjobb fegyvere
Állítólag máris megtalálták a Flamingó gyártóüzemét.
Kína úttörő erdőtelepítő programmal támogatja a klímavédelmet
Komoly sebezhetőséggel néznek szembe Kína erdei ökoszisztémái: a monokulturális erdők dominanciája miatt a fás területek érzékenyek lettek a betegségekre, kártevőkr
Otthon Start Program - előfordulhat 3% alatti kamat is?
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program - előfordulhat 3% alatti kamat is? A jogszabály rögzíti, hogy a hitel kamata legfeljebb 3% lehet, tehát nem zárja ki a kedvezőbb -3
Családi drámák és új tulajok a világ egyik legismertebb csapatánál
Család drámák, majd új tulajok a világ egyik legismertebb kosárcsapatánál. Kik a Los Angeles Lakers tulajdonosai, és hogyan jutott addig a helyzet, hogy a Buss-család... The post Családi drámá

Miért utálom a legény- (és leány-) búcsúkat?
Nyilván az utálat nagyon erős kifejezés, nem igazán lehetett eddig panaszom, kifejezetten élvezhetőnek találtam azokat, amiken részt vettem. Illetve az olvasó gondolhatja, hogy a bejegyzés elmé
Transzferár-adatszolgáltatás: mit lát valójában a NAV az ATP lapokon?
A transzferár-adatszolgáltatás (ATP lapok) bevezetése gyökeresen átalakította a kapcsolt vállalkozások ellenőrzési logikáját. Az eddigi transzferár dokumentációs kötelezettség mellett mos

Élet egy adatközpont mellett
Vízügyi nehézségek a technológia árnyékában: hogyan hat egy adatközpont a helyi közösség mindennapjaira.
Tartozik-e nekünk az állam, ha van pénzünk?
Egy modern bankjegy tulajdonosa nem követelhet semmi "értékesebbet" az államtól a pénzéért cserébe. Miért sorolják a készpénzt mégis az államadóssághoz a statisztikák? És számít-e ez
Ha az ételpazarlás ország lenne...
Rengeteg erőforrást használunk fel olyan ételek előállítására, szállítására, feldolgozására és csomagolására, amelyekre végül nincs szükségünk. Az el sem fogyasztott ételhulladékok



Kellemetlen meglepetés érheti az otthon startos hitel igénylőit
Biztos a 10 százalékos önerő?
Szemünk előtt tűnik el a magyar gyümölcs, külföldi áru veszi át a helyét a boltokban
Mit tud kezdeni az ágazat az erős importnyomás miatti polcvesztéssel?
Trump találkozói közelebb hozták a békét?
Milyen garanciák lehetnek kielégítőek Zelenszkijnek és Putyinnak egyaránt?
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Kereskedés külföldi részvényekkel
Kezdő vagy, de külföldi részvényekkel kereskednél? Megmutatjuk, mire figyelj a kiválasztásnál, melyik platformunk a legjobb ehhez, és hogyan segít tanácsadó szolgáltatásunk, hogy magabiztosan lépj a nemzetközi piacokra.