
Hétfőn reggel közzétette az MNB a magyar biztosítási szektor idei első három negyedévének a statisztikáit. A díjbevételek szempontjából a július elejétől szeptember végéig tartó időszak kifejezetten jól sikerült:
életbiztosítási oldalon a szociális hozzájárulás (szocho) bevezetésére felépített „kampány”, nem-életbiztosítási oldalon a díjak indexálása lökte felfelé a díjbevételeket.

A felügyeleti statisztikákból kiderült, hogy
- az életbiztosítási piac díjbevétele a harmadik negyedévben 11,8%-kal nőtt, az év eddigi részében viszont az egyszeri díjak visszaesése miatt 9,7%-kal csökkent,
- a nem-életbiztosítási piac díjbevétele a harmadik negyedévben 18,9%-kal emelkedett, az év eddigi részében viszont csak 14,5%-kal,
- a teljes magyar biztosítási piac díjbevétele 16,2%-kal nőtt a harmadik negyedévben, az év eddigi részében viszont csak 4,1%-os a növekedés.
Folyamatosan csökken az életbiztosítások részesedése a piacon: a szeptember végig realizált 1149 milliárd forint díjbevételnek már a 63%-a származott vagyon- és felelősségbiztosításokból.

Alábbi táblázatunkban összefoglaltuk, hogy melyik termék hogy teljesített idén eddig. Az életbiztosításokat egyértelműen az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások húzzák felfelé (szerződésállományuk egy év alatt lassulva, 8%-kal 477 ezer darabra nőtt), a nem-életbiztosítások esetében pedig szinte egyöntetű a bővülés, ami javarészt nem a szerződésszám, hanem az átlagdíjak emelkedésének köszönhető.
A díjbevételek év/év változása termékenként 2023-ban | ||
Kumulált idei | Harmadik negyedéves | |
Nyugdíj | 17,2% | 17,8% |
Unit-linked (nem nyugdíj) | -7,1% | -2,0% |
Vegyes (nem nyugdíj) | -43,7% | 76,8% |
Kockázati élet | -11,3% | 15,0% |
Kgfb | 10,6% | 16,8% |
Casco | 20,5% | 22,1% |
Lakás | 14,7% | 16,6% |
Nem gépjármű, nem lakás | 15,5% | 20,9% |
Összesen | 4,1% | 16,2% |
Forrás: MNB, Portfolio |
Az életbiztosítási piacnak lendületet adott a nyáron a megtakarításokat terhelő 13%-os szocho bevezetése, részben a júniusban megkötött életbiztosítások utolsó pillanatos értékesítése, részben pedig az a tény, hogy a kifejezetten hosszú távú életbiztosításokat (az egyszeri díjasokat 5 év után, a rendszeres díjasokat 10 év után) az új adó nem érinti. Megnőtt eközben idén a rendszeres díjas termékek jelentősége, miután az egyszeri díjas biztosítások jelentős részének a nyereségtartalmát jórészt elvette a tavaly bevezetetett extraprofitadó. A rendszeres díjakból származó bevételek a harmadik negyedévben 11,9%-kal, az első három negyedévben 10,3%-kal emelkedtek, ami látszólag nem rossz teljesítmény, az adott időszakok átlagos inflációjától viszont elmarad. A járvány alatt erős negyedéveket produkáló eseti befizetések 15%-kal magasabbak voltak ugyan a harmadik negyedévben az egy évvel korábbinál, de az idei éves visszaesés így is jelentős, 14%-os. Az egyszeri díjas életbiztosítások díjbevétele az említett okok miatt idén 57%-ot zuhant, a harmadik negyedévben viszont a tavalyi alacsony bázishoz képest 22%-kal nőni tudott.

Terméktípusonként vizsgálva az életbiztosításokat egyértelmű, hogy az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások jelentik továbbra is a piac motorját. A vegyes életbiztosítások is megugrottak a harmadik negyedévben, de ez kizárólag az egyszeri díjas termékeknek köszönhető. A nem nyugdíjcélú unit-linked termékeknél visszaesés látható, a kockázati és egyéb életbiztosítások díjbevétele az előző negyedévek gyengébb teljesítménye után az infláció szintjének nagyjából megfelelő mértékben nőni tudott.

A nem-életbiztosítások esetében a cascónál és a vállalati vagyon- és felelősségbiztosításoknál látunk igazán emelkedést, de a harmadik negyedévben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) és a lakásbiztosítások díjbevétele is jelentősen, egyaránt 17%-kal emelkedett, aminek a jó része a díjak indexálásának lehet az eredménye, a szerződésszám ugyanis a kgfb-nél 0,5%-kal nőtt, a lakásbiztosításoknál viszont 0,4%-kal csökkent, az átszerződések száma pedig egyik terméknél sem lehetett jelentős. A 3,3 millió szerződést számláló lakásbiztosítási piac esetében 2024 márciusa lehet majd a vízválasztó: piaci vélemények szerint legalább 100 ezer szerződésváltást illene produkálnia az extra felmondási lehetőségnek és a rá épített lakásbiztosítási kampánynak.

A vagyonbiztosítások teljesítményére nagy hatással van a károk alakulása. Tavaly nyáron a több mint 40 milliárd forintra rúgó aszálykárok, idén a csak a lakásbiztosításoknál (május 1. és augusztus 31. között) 13 milliárd forintra rúgó viharkárok tépázták meg a biztosítókat. Bár ez a két szám csökkenést indokolna a biztosítók kárráfordításaiban, valójában emelkedtek a nettó kárráfordítások, csak a kötelező biztosítások esetében – vélhetően a kárinfláció miatt – 14 százalékkal, vagyis 3,7 milliárd forinttal.

A nyárra koncentrálódó károkkal magyarázható elsősorban, hogy a nem-életbiztosítási üzletágban a harmadik negyedév a legrosszabb a biztosítók számára eredményességi szempontból, itt most is 7 milliárd forintos negatív biztosítástechnikai eredményt könyveltek el a piaci szereplők, miközben az életbiztosításoknál 8 milliárdos pluszt mutattak ki.

Mivel azonban a nem biztosítástechnikai elszámolások között 6 milliárdos negatív eredményt könyveltek el a biztosítók, összességében veszteségbe csúszott a harmadik negyedév erejéig az ágazat: háromhavi adózott eredménye -4,6 milliárd forint volt, amivel idén még csak 12 milliárdos nyereségnél jár a szektor, ami díjbevételarányosan alig 1 százalékot jelent.

Idén várhatóan valamivel 1500 milliárd forint lesz a magyar biztosítási szektor díjbevétele, ami után a biztosítóknak a MABISZ becslései szerint
idén 142 milliárd forint „hagyományos” biztosítási adót és 94 milliárd forint extraprofitadót kell fizetnie a szektornak (tavaly ez 115, illetve 55 milliárd forint volt).
A kétféle különadó a kormány előzetes jelzéseivel ellentétben várhatóan jövőre is fennmarad, bár a biztosítók szeretnék elérni, hogy állampapír-vásárlásért cserébe a bankokhoz hasonló enyhítést kapjanak az extraprofitadó esetében.

A fenti számok mindenesetre azt jelzik, hogy 100 forintnyi díjbevételből a biztosítók 1 forint profitot termelnek, 16 forintot viszont befizetnek a költségvetésbe különadó formájában. Ceteris paribus
a két különadó nélkül 30% fölött, csak az extraprofitadó nélkül számolva 10% fölött lenne a szektor tőkearányos megtérülése az idei évre ténylegesen várható, legjobb esetben is csak 3-4%-kal szemben.
Címlapkép forrása: Getty Images
Megszólalt a MÁV a rendszerszintű problémákról szóló jelentéssel kapcsolatban
Vitatják és cáfolják annak tartalmát.
Izlandról érkezik a nagy zuhé - Megszólaltak a meteorológusok is
Vasárnap az esernyő fontos kiegészítő lesz.
Meglepő terv szivárgott ki az amerikai védelmi minisztériumból
Gárdistákat vezényelnének ki rendvédelmi feladatokra.
Hatalmas ütközetre készül az Európai Parlament az uniós források megtartásáért
Egyáltalán nem elégedettek Ursula von der Leyen terveivel.
A Nissan fejlesztése nem tetszik majd a notórius gyorshajtóknak
Koordinálni kellene az autók mozgását.
Súlyos vasúti problémákra derített fényt egy jelentés Hadházy Ákos szerint
Egy tavalyi balesetről készült a jelentés.
Kiderült az erdőtüzek rejtett hatása: olyan módon tisztítják a levegőt, amire senki nem számított
Furcsa paradoxonra hívják fel a figyelmet a kutatók.
Top 10 osztalék részvény - 2025. szeptember
Szeptember másodikán kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb infók a lista összeállításával kapcsolatbanElőz
Az energetikai dekarbonizációban is szerepet kaphat a hidrogén
Miközben a hidrogénmeghajtás fontos eszköze lehet a közlekedés kizöldítésének, arról lényegesen kevesebb szó esik, hogy a hidrogén az ipar dekarbonizációjában is sz
Ezek a befektetések aranybányák - szó szerint!
Közel két évvel ezelőtt, az árfolyam kitörése előtt pár hónappal azt írtam elemzésemben, hogy az aranyárfolyam radikális emelkedése szinte garantált, akár háromszorozhat is a sárga... Th

Két éves a bejelentővédelmi törvény
2023 nyarán lépett hatályba a 2023. évi XXV. törvény, - a panasztörvény - amely a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentéséről szól. A bejelentővéd

Amikor a rosszabb befektetés is megéri
Korábban már írtam arról, hogy mennyire nem szeretem a béren kívüli juttatásokat. Teljesen feleslegesek, elvesznek egy csomó időt, és végeredményben csak azért léteznek, mert adókedvezmény
Milton Friedman és az MMT
Milton Friedman: From Modern Monetary Theory to Monetarism címmel ma cikkem olvasható a Naked Capitalism oldalon. Innen is köszönöm Yves Smith szerkesztőnek a közlést, aki egy rövid felvezetést i
Otthon Start kamatok, kedvezmények: meglepő különbségek a bankok között!
Az Otthon Start program elrajtolt, a bankok pedig - szinte versenyt futva - igyekeznek rálicitálni egymásra nem csak kamatokban, de kedvezményekben és extra jóváírásokban is. Mutatjuk, mit kínál
Elérhetőek-e az EU-s zöldítési célok?
Az IRENA 2025 júniusi jelentése átfogó képet ad az EU energiaátállási kilátásairól, szektoronkénti bontásban, valamint ismerteti a dekarbonizáció várható társadalmi és gazdasági hatása


Mi lesz a kormány ötezermilliárdos tervével? Szaporodnak a kérdőjelek
Portfolio Checklist: mikor lesz Paks II-es áram a konnektorunkban?
Erre kevesen számítottak: ő most a világ leggazdagabb embere
Újra hasít az AI-sztori.
Mi lesz veled, magyar búza? Drasztikus váltás kell
Aduász lehet a búza itthon, a fajtaválasztáson és a technológián azonban nagyon sok múlik.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.