A parlament pénteken elfogadta a bankszanálási törvényt, az ebben szereplő szanálási alap a törvény hatálybalépésével, azaz hétfőn jön létre, az alapba 10 év alatt 82 milliárd forintot kell feltölteniük a tagoknak.
A bankok megmentése a válság alatt rengeteg adófizetői pénzt vitt el, ezért egy uniós irányelvnek megfelelően Magyarországon is törvénybe foglalták, hogyan kell kezelni a bajba kerülő bankokat. A törvényjavaslatban rögzítik, ki és hogyan állja a költségeket: a tulajdonosok, a hitelezők és betétesek is kiveszik a részüket a bankmentés veszteségeiből, de más bankok befizetéseiből is jut a költségekre. Az úgynevezett szanálási alapba a bankoknak 127 milliárd forintot kell összedobniuk 10 év alatt, ebből az első évben 13 milliárdot kell előteremteniük. Azt is megtudhatjuk, az MNB milyen eszközöket vethet be a szanálási folyamatban. A felelősök felkutatása sem maradhat el. Mutatjuk a részleteket.
Benyújtotta a kormány az EU-s szabályozással összhangban a bankszanálási törvényjavaslatot, amely az esetlegesen bajba kerülő hitelintézetek pénzügyi helyzetének rendezéséről szól, és továbbra is védi a 100 ezer euró alatti bankbetéteket.
Az Európai Tanács is elfogadta a bankszanálási és bankmentési szabályokról szóló irányelvet, amelyről az Európai Parlament április közepén döntött. A bajba kerülő bankok megmentését egységes szabályok szerint kezelik, lesznek, akiknek a pénzéhez semmiképpen nem nyúlhatnak hozzá. A bankok kötelező jelleggel megmentési tervet készítenek, amelyet évente felülvizsgálnak. Az egységes bankszanálási alap felállításának részleteiről is döntöttek, amelyhez csak abban az esetben fordulhatnak majd a bankok, ha már tartozásaik legalább 8 százalékát "beégették" a megmentésük érdekében.
Az Európai Parlament kedden jóváhagyta azt a három szabályt, amely garantálja, hogy a bajba jutott bankok megmentésének költségeit az adófizetők helyett inkább maguk a bankok állják - közölte az intézmény tájékoztatási osztálya. Két jogszabály a csődközeli helyzetbe jutott bankok átalakításáról és szanálásáról szól, a harmadik pedig garantálja, hogy bankpánik esetén a bankok, és nem az adófizetők garantálják a 100,000 euró alatti bankbetétek biztonságát. A jogszabályok kiegészítik a már elfogadott egységes bankfelügyeleti rendszert, és nagy lépést jelentenek a bankunió felé.
Újabb nézeteltérések törtek felszínre az EU-ban a bankunió második pillérének, a bankszanálási mechanizmusnak a kialakításával kapcsolatban. Ezúttal az állami, illetve jegybanki beavatkozás ügyében nem ért egyet Nagy-Britannia, illetve több másik tagállam, pedig igencsak szorít az idő - írja a Financial Times.
Az egész éjszakán átnyúló egyeztetés után állapodtak meg az Európai Parlament és az euróövezet országainak képviselői az egységes bankszanálási mechanizmus részleteiről, amely a bankunió második pillérét jelenti - számolt be a Reuters.
Előzetes egyezségre jutottak az Európai Unió jogalkotói az eurózóna bankjainak szanálását irányító hatóság felállításáról, miután az Európai Központi Bank figyelmeztetett: a tárgyalások kudarcba fulladása "öngyilkosság közeli" helyzetet eredményezne - írja a Bloomberg.
Nem sikerült egyezségre jutniuk az európai országoknak a bankunió második nagy pillérének, a bankszanálási mechanizmusnak a részleteiről az elmúlt három nap tárgyalássorozatán - írja a Reuters, figyelmeztetve: az európai parlamenti választások miatt kezd kifutni Európa az időből.
A héten végre kiderülhet, hogy az euróövezetben ki dönt majd az egyes bankok bezárásáról és ki fizeti az ezzel járó költségeket. Az Európai Parlament képviselői és az euróövezet országainak pénzügyminiszterei ezen a héten dönthetnek az egységes bankaszanálási mechanizmus fontos részleteiről. Maratoni hosszúságú, háromnaposra tervezett tárgyalást tartanak erről - írja a Reuters.
A tervezett tíz évnél gyorsabban is létrejöhet a tagállami bankszanálási alapok egységesítésével a bankunió utolsó pilléreként emlegetett egységes bankszanálási alap, a tagállamok közötti egyeztetésen az ötéves átmeneti időszak is felmerült, miközben az Európai Bizottság hét évre rövidítené le az egységes alap feltöltésének idejét - árulta el egy neve elhallgatását kérő brüsszeli forrás kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácskozását követően.
Hamarosan az Európai Unió minden tagállamában, így hazánkban is be kell majd vezetni az úgynevezett szanálási eszköztárat, mely a hitelintézetek és befektetési vállalkozások esetleges jövőbeni megrendülését teheti minden érintett - így a betétesek, az adófizetők, sőt maguk a piaci szereplők számára is - kevésbé fájdalmassá.
Németország azt tervezi, hogy 2017-től külön feltőkésített egységben kell végezniük saját számlás, algoritmusalapú kereskedési és egyes, fedezeti alapokkal kapcsolatos tevékenységüket a bankoknak. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter szerint ez modellként szolgálhat egész Európa számára - írja a Bloomberg.
Már két ülésen túl van az a kormányközi konferencia, amelynek tiszte a majdani egységes bankszanálási alaphoz történő nemzeti hozzájárulás szabályairól szóló kormányközi megállapodás kidolgozása. Magyarország akkor is aláíró lehet, ha nem csatlakozik a bankunióhoz, de ebben az esetben a rendelkezések sem vonatkoznak majd rá - számolt be BruxInfo.
Akár január elejére elkészülhet az a törvénytervezet, amely alapján Magyarországon sem az adófizetők pénzéből kellene kisegíteni a bajba jutott bankokat - nyilatkozta az MTV szombat esti híradójának Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Tavasszal el is fogadhatja a Parlament.
Egyezségre jutottak szerdán az Európai Unió pénzügyminiszterei a bankunió második pillérét jelentő bankszanálási mechanizmus lényegesebb elemeiről. Ennek értelmében felállítanak egy új, centralizált ügynökséget, valamint létrehozzák az egyedi, nemzeti bankszanálási alapok hálózatát, amelyet 10 év alatt egy egységes bankszanálási alappá vonnak össze. A cél az eurózóna esetlegesen bajba kerülő bankjainak bezárása vagy megmentése adófizetői pénzek igénybevétele nélkül. A mechanizmus az Európai Központi Bank új, felügyeleti hatásköreivel párhuzamosan indulhat el, ugyanakkor még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Döntés született az új betétbiztosítási szabályokról is.
Nagy előrelépést tesz ezen a héten az Európai Unió a bankunió kialakítása terén, amely a bankrendszer stabilitását és a betétesek megtakarításait egyaránt védeni fogja az EU vezetőinek reményei szerint. A Financial Times tudósításai alapján az alábbiakban összefoglaljuk, mit érdemes tudni a ma tetőző tárgyalások során eddig elért eredményekről.
Az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi szerint az euróövezet bankszanálási tervei túlságosan bonyolultak, ezért nem valószínű, hogy megfelelően működnek majd - írja a Bloomberg hírügynökség. Szerinte egy nem csak nevében egységes bankszanálási mechanizmusra van szükség, a bajba jutó bankok sorsáról pedig gyors döntéseket kell hozni.
Egységes európai bankmentő rendszert akar az Európai Központi Bank. Az EKB pénteki ajánlása szerint egységes, de most még csak szerveződő felügyeleti rendszerbe kellene betagolódnia az összes eurózónás banknak, mert a külön nemzeti ellenőrző rendszerek nem hatékonyak.
Úgy tűnik, nem sikerül dűlőre jutniuk az eurózóna vezetőinek arról, ki viselje a bajba kerülő bankok megtisztításának költségeit. A nézeteltérések veszélybe sodorhatják az európai bankszanálási mechanizmus keretrendszerének idei elfogadását. A kérdések eldöntését komoly hátráltatja a német és a francia álláspont ütközése - írja a Reuters.
Értékes találat értékes fegyverrel.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
