Az egységes bankfelügyeleti és az egységes bankszanálási mechanizmus után az egységes betétvédelmi rendszer lehet az európai bankunió harmadik nagy pillére. Erről is ülést tartott szerdán az Európai Bizottság, amely november 24-én készíti el konkrét javaslatait.
Mindössze 3,7% volt tavaly az európai bankok átlagos tőkearányos megtérülése, nagy ingadozás mellett - ismertette Farkas Ádám, az Európai Bankhatóság főigazgatója nyitóelőadásában a Portfolio Hitelezés 2015 konferenciáján. A bankok többsége úgy véli, nem fogja tudni hosszú távon ilyen jövedelmezőség mellett fenntartani a tevékenységét. Az európai bankunió intézményrendszerében jelenleg a válságkezelési-bankszanálási mechanizmus implementációja zajlik gőzerővel.
Magyarország azért nem csatlakozott a bankunióhoz, mert nem vagyunk tagja a monetáris uniónak sem - mondta Nagy Márton, az MNB Pénzügyi Stabilitásért és Hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója az Euromoney 2015 konferencián. A szakember az MNB-s rossz bank koncepciójáról és az EKB mennyiségi lazítási programjához hasonló esetleges magyar programról is beszélt. Utóbbi az NHP-hoz hasonló lehetne, vagy akár ennek egy kiterjesztett változata, de egelőre csak gondolkoznak egy ilyen jellegű lépésen.
Fontos tanulsága lehet Magyarország számára is a dán gazdasági miniszter kijelentésének, aki szerint az európai bankunióból való kimaradás drága mulatság lehet a nem csatlakozó országok számára.
Rendben lezajlottak a banki stressztesztek, és még ha néhány bank meg is bukott rajtuk, mától egy frissen átvilágított euróövezeti bankrendszer felügyeletét veszi át az EKB a nemzeti hatóságoktól. Ezzel a bankunió újabb fejezete nyílik meg, elindul az egységes bankfelügyeleti mechanizmus. De mégis hogyan működik, és mire jó ez az uniónak? Összefoglaltuk, mi vár ránk és a bankokra az "új világban".
123-ból 24 bank bukott el az Európai Bankhatóság (EBA) összeurópai stressztesztjén. Az Európai Központi Bank (EKB) hasonló tesztjén 130-ból 25-en vizsgáztak rosszul, ahogy az már néhány napja kiszivárgott. Mindkét vizsgálat eredményét vasárnap délben tették közzé. Fontosabb részletek:
az előírt 5,5%-os elsődleges tőkekövetelményt (CET1) nem teljesítő bankok tőkehiánya összesen 25 milliárd euró a 2016 végéig kivetített stressz forgatókönyvet és a tavaly év végi tőkehelyzetet figyelembe véve,
mivel azonban az elbukott bankok fele nagy lépéseket tett azóta, ez mostanra 9,5 milliárd euróra csökkent,
az OTP a maga 11,9%-os stressz forgatókönyv esetén felmutatott CET1 mutatójával a felső harmadban található,
az Erste, a KBC, az Intesa Sanpaolo és az UniCredit szintén átugrotta a lécet.
Mivel igazán jelentős európai bank nem bukott el a stresszteszten, vélhetően kedvezően fogadja a piac hétfőn az eredményeket. Az eredmények jól hasznosíthatóak lesznek az Európai Bankunió novemberben induló bankfelügyeleti mechanizmusának (SSM) működtetése során.
A brüsszeli javaslat szerint a francia bankoknak még a németeknél is nagyobb hozzájárulást kell majd fizetniük a bankunió egyik alapkövének tekintett szanálási alapba. A tervek szerint az 55 milliárd eurós alapból nagyjából 17 milliárd euró a francia bankoktól folyna be - írja a Financial Times.
Lengyelország azt követően dönt az európai bankunióhoz való csatlakozásról, hogy megkezdte működését a közös pénzügyi felügyeleti mechanizmus, és meggyőződött arról, hogy a tagság nem jelent hátrányt a lengyel bankrendszer számára - közölte szerdán Dorota Podedworna-Tarnowska pénzügyminiszter-helyettes. A döntés magyar oldalról sem érdektelen.
Október 26-án, vasárnap délben teszi közzé az EU 123 nagybankján elvégzett átfogó stresszteszt eredményét az Európai Bankhatóság (EBA) - közölte pénteken az intézmény. A magyar irányítású bankok közül egyedül az OTP, a többi nagybanknál pedig az anyabankok érintettek közvetlenül.
Nincs kategorikus álláspontja Magyarországnak arról, hogy csatlakozzon-e a bankunióhoz, vagy sem - mondta Kisgergely Kornél, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója az MKT nyíregyházi Közgazdász-vándorgyűlésén.
Áprilisban kiderült, miként állítják fel a bankunió intézményét. Nagy-Britannia és Svédország már jelezte: nem akarja feladni a bankok feletti felügyeleti jogait, míg számos közép-európai ország - köztük Románia és Bulgária - egyértelműen csatlakozni akar. Na de mi a helyzet Magyarországgal? Hogy áll a magyar jegybank a bankunió kérdéséhez? A közös rendszerhez való csatlakozás előnyeit és hátrányait taglalja frissen megjelent tanulmányában az MNB.
Németországban panaszt nyújtott be nyújtott be az alkotmánybírósághoz egy csoport közgazdászprofesszor a bankunió ellen. A Welt am Sonntag című vasárnapi lap beszámolója szerint az öt professzor a bankunió egyik fő eleme, az euróövezet 120 vezető bankjának tevékenységét az idén novembertől kezdve ellenőrző Egységes Felügyeleti Mechanizmus (SSM) miatt nyújtott be alkotmányjogi panaszt.
Elfogadták hétfőn a tagállamok az egységes bankszanálási mechanizmus létrehozásáról szóló tanácsi rendeletet, ami az Európai Parlamenttel áprilisban kötött politikai megállapodást önti jogi formába - írja a Bruxinfo.
Túl keménynek bizonyulhatnak azok a stressztesztek, amelyeket az Európai Központi Bank hajt végre az eurózóna közel 130 nagybankján, mielőtt (novemberben) magához veszi az egységes felügyeleti jogköröket - figyelmeztetett a Süddeutsche Zeitungban az osztrák jegybankelnök.
Benyújtotta a kormány az EU-s szabályozással összhangban a bankszanálási törvényjavaslatot, amely az esetlegesen bajba kerülő hitelintézetek pénzügyi helyzetének rendezéséről szól, és továbbra is védi a 100 ezer euró alatti bankbetéteket.
Közzétette az Európai Bankhatóság (EBA) az eurózónában működő bankokon elvégzendő idei európai stressztesztek közös előzetes, EU-s módszertanát, valamint a stresszteszteken figyelembe vett forgatókönyveket. Cél, hogy feltárják az EU bankrendszerének maradék sérülékeny pontjait és magas szintű átláthatóságot érjenek el a bankok kitettségéről, mielőtt (idén novemberben) elindul az egységes bankfelügyeleti mechanizmus, az európai bankunió első pillére.
Az Európai Parlament kedden jóváhagyta azt a három szabályt, amely garantálja, hogy a bajba jutott bankok megmentésének költségeit az adófizetők helyett inkább maguk a bankok állják - közölte az intézmény tájékoztatási osztálya. Két jogszabály a csődközeli helyzetbe jutott bankok átalakításáról és szanálásáról szól, a harmadik pedig garantálja, hogy bankpánik esetén a bankok, és nem az adófizetők garantálják a 100,000 euró alatti bankbetétek biztonságát. A jogszabályok kiegészítik a már elfogadott egységes bankfelügyeleti rendszert, és nagy lépést jelentenek a bankunió felé.
Újabb nézeteltérések törtek felszínre az EU-ban a bankunió második pillérének, a bankszanálási mechanizmusnak a kialakításával kapcsolatban. Ezúttal az állami, illetve jegybanki beavatkozás ügyében nem ért egyet Nagy-Britannia, illetve több másik tagállam, pedig igencsak szorít az idő - írja a Financial Times.
Az egész éjszakán átnyúló egyeztetés után állapodtak meg az Európai Parlament és az euróövezet országainak képviselői az egységes bankszanálási mechanizmus részleteiről, amely a bankunió második pillérét jelenti - számolt be a Reuters.
Előzetes egyezségre jutottak az Európai Unió jogalkotói az eurózóna bankjainak szanálását irányító hatóság felállításáról, miután az Európai Központi Bank figyelmeztetett: a tárgyalások kudarcba fulladása "öngyilkosság közeli" helyzetet eredményezne - írja a Bloomberg.