A vasárnap elfogadott zárónyilatkozatnak nem része az, hogy az Európai Unió országai között kötelezően szét lehetne osztani a migránsokat, így a magyar szempontokat sikerült érvényesíteni - közölte Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió és Törökország vezetőinek vasárnap Brüsszelben tartott rendkívüli csúcstalálkozójának végén.
Az Európai Bizottság (EB) biztosi kollégiumának keddi strasbourgi ülésén politikai döntés született arról, hogy nyilvántartásba lehet venni azt a polgári kezdeményezést, amely a magyarországi demokrácia és jogállamiság átfogó vizsgálatát kérné az Bizottságtól - tudta meg EU-s forrásokból az EUrológus. Az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárást követelő kezdeményezés úgy ment át a kollégium "szűrőjén", hogy az ülésen éppen nem volt jelen Navracsics Tibor magyar uniós biztos. Ő ugyanis előzetesen kérte és megkapta a távolmaradás jogát, mivel ugyanabban az időpontban Brüsszelben az oktatási és kulturális miniszterek tanácsülésén vett részt. A cikk alapján úgy tűnik, hogy a tényleges biztosi kollégiumi döntés még nem született meg, de az akár néhány nap múlva megtörténhet a keddi fejlemény alapján. Mindez egy hosszú és bonyolult jogi procedúra után elméletileg elvezethet Magyarország EU-s szavazati jogának felfüggesztéséhez a 7. cikkely megsértésére hivatkozva. Erre azonban összességében kicsi az esély épp a hosszú út és a sok buktató miatt.
Sikeresnek bizonyult az a döntés, hogy a Miniszterelnökséghez kerüljenek az uniós ügyek, hiszen ezek alapvetően államon belüli ügyek, nem pedig külpolitikai jellegűek - többek között ezt mondta Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője az Országgyűlés európai ügyek bizottságának mai ülésén, éves meghallgatásán. A tárcavezető ismét hangsúlyozta, hogy a 2007-203-as ciklus terhére nem lesz forrásvesztés, amiért prémiumot érdemelnek majd az illetékes munkatársak. Elismerte, hogy nagyfokú átalakítás zajlik Magyarország Állandó Brüsszeli Képviseletén, az ott dolgozók közel negyedét küldték már el. A Miniszterelnökség vezetője bizakodásának adott hangot, hogy még 2020-ban is lesz uniós kohéziós alap, egyúttal azt szorgalmazta: 2017-2018-ban intenzíven gondolkodni kell arról, hogy mi lesz 2020 után, amikor már nem lesz ilyen mennyiségű uniós pénz.
A magas fokozatú terrorfenyegetettség miatt a brüsszeli pénzügyi intézmények otthoni munkavégzésre kérik dolgozóikat. A Brüsszelben működő pénzügyi intézmények mintegy 50 ezer dolgozót foglalkoztatnak.
A vasárnap este Brüsszelben és két belga városban indított rendőrségi razziák során tizenhat embert őrizetbe vettek, de Belgium első számú körözött személye, a november 13-án végrehajtott, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletsorozat egyik feltételezett elkövetője, Salah Abdeslam még szökésben van - tájékoztatott a belga főügyészség hétfőn kora hajnalban. A belga miniszterelnök szerint a biztonsági szervek információi szerint a párizsihoz hasonló terrorakció készülődhet Brüsszelben. Eközben a britek sem tétlenkednek, David Cameron miniszterelnök a kormány új, a terrortámadások nyomán további elemekkel kiegészített védelmi és biztonságpolitikai stratégiáját ismertette az alsóházban.
A belga hatóságok elrendelték a brüsszeli metróközlekedés leállítását is, miután szombaton a legmagasabb szintre emelték a terrorfenyegetettség mértékét a belga fővárosban. A belga miniszterelnök elmondta, hogy a párizsihoz hasonló támadástól tartanak. Közben valaki az Anonymus nevében (és nem Anonymus) azt állítja, hogy kiderítette: világszerte támadásokra készülnek az ISIS terroristái.
Az Európai Bizottság szerdán elfogadta azt a 195 kulcsfontosságú energetikaiinfrastrukturális projektet tartalmazó listát, amely az európai energia- és éghajlatvédelmi célkitűzéseket tartalmazza, valamint kulcsfontosságú építőeleme az EU energiauniós stratégiájának. A jelentést szerdán ismertette Maros Sefcovic, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben.
2015-ben extrém sok uniós forrás ömlik a gazdaságba, így nagyon magasra tette a lécet a kormány, hiszen emiatt a 2016-os, sőt a 2017-2018-as évekből is "ki kell taposni a maximumot". Ez viszont oda vezet, hogy 2019-re a pénzügyi keret döntő részét elköltheti, így a ténylegesen 2023-ig tartó ciklus második fele forrásínségben telhet. Három forgatókönyvet vázoltunk fel arra, hogy milyen pályán haladhat az előttünk álló években az ország. Látványos különbségek következnek.
Jövőre a GDP mintegy 3 százalékpontjával, nagyjából 1000 milliárd forinttal, fognak visszaesni a nettó EU-támogatások Magyarországon, de a magyar növekedési modell tesztje majd csak 2017-ben jöhet el - vélik a BruxInfó által megkérdezett névtelen brüsszeli források. Utóbbit arra alapozzák, hogy a héten közzétett európai bizottsági előrejelzés szerint az EU-források csak 2017-től kezdenek ismét pozitívan hozzájárulni a növekedéshez, így abban az évben kiderülhet, hogy "önerőből" mekkora növekedésre képes a gazdaság. A megkérdezett brüsszeli szakértők a magyar államháztartás strukturális deficitjének mérséklésével nem elégedettek, de jogi értelemben ezzel nem tudnak mit kezdeni (szankcionálni) és ugyanígy az államadósság pálya miatt sem tudnak belekötni Magyarországba, mivel összességében szépen csökkenő adósságrátát látnak.
November 23-án fejeződik be a Paks 2 finanszírozásáról szóló brüsszeli vizsgálat és valószínű, hogy a Bizottság nem köt bele a mostani szerződésbe - értesült a 444.hu. Az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatósága május óta vizsgálja, hogy fennáll-e a tiltott állami támogatás lehetősége a két új paksi blokk építéséről szóló beruházásban.
Abba kell hagyni, hogy az embereket továbbtereljük az országainkon. A menekülteket regisztrálni kell, mert ha nincs regisztráció, menekültjog sincs - mondta a tegnapi menekültügyi találkozót követően Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Az eredeti 16 helyett egy 17 pontos akciótervet fogadtak el tegnap Brüsszelben a nyugat-balkáni útvonalon történő migrációban érintett országok vezetői.
Komolytalannak és nem reálisnak nevezte egy szombati tv-interjúban Zoran Milanovic horvát miniszterelnök Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének javaslatát, amelyet a vasárnapi migrációs csúcstalálkozón kíván előterjeszteni. Közben a bolgár miniszterelnök azt közölte, hogy Bulgária, Románia és Szerbia kész lezárni határait a menekültek előtt, ha Németország és Ausztria is így dönt. Szombat délután viszont a holland kormányfő azt hangsúlyozta, hogy a kelet-európai országok tartoznak azzal a nagyobb nyugati országoknak, hogy többet tesznek az Európai Unióba irányuló migránsáradat megfékezésére. Angela Merkel német kancellár is megszólalt ma, aki az 1960-as évekbeli vendégmunkás-áradatból tanulva azt hangsúlyozta: minél hamarabb integrálni kell oktatási-képzési programokkal a befogadott menekülteket. Ezekből a nyilatkozatokból is látszik, hogy mindenki emeli a tétet a holnapi rendkívüli uniós válságtanácskozás előtt, amely délután 4 órakor kezdődik Brüsszelben.
Hiába tűnt úgy először, hogy a Volkswagen-botrány legnagyobb nyertese a Tesla lehet. A döntéshozók várható szigora és a valós körülmények között végrehajtott mérési tesztek paradigmaváltást hozhatnak az autóiparban. Ez pedig az elektromosautó-gyártó hosszútávú terveit sértheti leginkább.
Az igaz, hogy az Európai Bizottság nem adhatja oda a pénzt közvetlenül egy magánszemélynek a családi ház energetikai korszerűsítésére, de egy energiahatékonysági alapnak igenis odaadhatja, így tehát Brüsszel egyáltalán nem akadálya annak, hogy a lakossági épületenergetikai pályázatok megjelenjenek Magyarországon - hangsúlyozta Brüsszelben az Európai Bizottság egyik névtelenséget kérő szakértője a Portfolio-nak. A forrás leszögezte: ha egyáltalán nem kerülnek sorra az ilyen korszerűsítések Magyarországon, akkor azzal megsértenénk az Operatív Programban tett vállalásunkat, igaz Brüsszel ezért nem tudna pénzügyi szankciót kivetni ránk.
A Miniszterelnökség közleménye szerint az uniós jogalkotó 2014 áprilisában fogadta el az új dohányirányelvet, amely 2016. május 20-ától kezdődően a dohányzás elleni küzdelem jegyében a dohánytermékekre vonatkozó számos további szigorítást írt elő.
Nincs jogi alapja annak, hogy csökkenjen azon tagország felé az uniós támogatások mértéke, amely visszautasítja a kötelező menekült-áthelyezési mechanizmusban való részvételt - ezt a világos választ küldte csütörtök este a Portfolio kérdésére egy megbízható brüsszeli EU-forrás annak kapcsán, hogy még a legnagyobb EU-tagállamok is pénzügyi szankciókkal fenyegették meg az utóbbi hetekben Magyarországot. Ilyen értelemben tehát nem kell aggódnunk a 2014-2020-as források miatt, de amint egy hétfői brüsszeli anyagunkban már rámutattunk: mindezek mellett is van egy jogi út, amely elvezethet az EU szavazati jog felfüggesztésén keresztül a támogatások felfüggesztéséhez is. Ez ugyanakkor inkább távoli és elméleti út, miközben az rövid távon húsba vágó a magyar államháztartásnak, hogy mikor érkeznek meg a "befagyasztott" uniós támogatások Brüsszelből. A vitás ügyekre is rálátó, névtelenséget kérő forrás érzékeltette: a feloldáshoz a magyar hatóságok térfelén pattog a labda, így feltételezésünk szerint Lázár János jövő heti brüsszeli útja ebből a szempontból is "kapóra jön". Arra a kérdésünkre, hogy fenyegeti-e Magyarországot a 2007-2013-as ciklus kapcsán részleges támogatásvesztés, kitérő választ adott a forrás.
Megkezdték a menekültválságról szóló rendkívüli csúcstalálkozójukat az Európai Unió vezetői. A brüsszeli találkozóra Orbán Viktor hatpontos javaslatcsomaggal érkezett, az újságíróknak pedig a schengeni szabályok betartásának kötelezettségéről beszélt.
A keddi kulcsfontosságú uniós belügyminiszteri csúcson végül nem teljes egyetértéssel, de minősített többséggel megszavazták a menekültek elosztását. Magyarország mellett Csehország, Szlovákia és Románia szavazott nemmel a kérdésben.
Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel kezdett megbeszélést az európai menekültválságról Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtök délután Brüsszelben.
Az Európai Bizottság szóvivője szerdán arra utalt, hogy jövő hétfőn jelenthetik be, mennyi támogatást kap Magyarország az unió menekültügyi alapjából. Előtte holnap, azaz csütörtökön Brüsszelben saját kezdeményezésére találkozik az EU három felső vezetőjével a téma megvitatására.
Érdekes jelenségre világítottak rá az első gyorsjelentések.
A B-verzió az összeomlás, amihez jó úton halad a civilizáció.
Még vizsgálják, hogy mit jelent ez a tejfogyasztásra.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
