A dolgozók 61%-a kapott idén fizetésemelést, de többségük legfeljebb 10 százalékot, vagyis a teljes bérfejlesztését elviheti az infláció – derül ki a Pulzus Kutató felméréséből, melyet az RTL Klub Híradója ismertetett.
A KSH mai adatai szerint több mint 30%-kal nőtt az átlagkereset Magyarországon. Reggeli cikkünkben jeleztük, hogy a legtöbb dolgozónak nem nőtt ennyivel a fizetése, csak a rendvédelmi dolgozók fegyverpénze húzza fel az átlagot. Bemutattuk, hogy 500 ezerről 1,3 millió fölé emelkedett a havi keresetük a rendvédelmiseknek. Most azt is megmutatjuk, hogy a "közigazgatás, védelem, kötelező tb" ágazaton kívül - amibe a fegyverpénzt kapott dolgozók tartoznak - csak az egészségügyben nőtt több mint 30%-kal a fizetés, az összes többi szektorban sokkal alacsonyabb a béremelkedés.
Van egy szektor, ahol csaknem megháromszorozódtak a keresetek februárban. A fegyverpénz hatására a rendvédelmi dolgozók bére akkorát ugrott, hogy a teljes nemzetgazdaság fizetési folyamatait is eltérítette a trendtől. Mutatjuk, hogy a KSH szerint miért nőtt közel 32%-kal az átlagkereset.
Áruházi munkavállalók kérésére egyeztetést kezdeményez az ágazati párbeszédbizottságnál az idei kiskereskedelmi bérek újratárgyalásáról az Egyenlő.hu - mondta el a Magyar Nemzetnek az érdekképviselet elnöke.
A cikkünk címében feltett kérdésre egyelőre nincs válasz, a már megjelent statisztikák mozaikdarabjaiból azonban néhány következtetés már levonható arról, milyen kezdeti hatást gyakoroltak az év eleji állami juttatások a megtakarítások piacára.
Az utolsó átfogó egészségügyi terv 11 éve készült, így az a kormányzati szlogen, hogy „folytatjuk”, nem elegendő, szükség van egy új mestertervre, amely „egyidejűleg foglalkozna a forrásteremtéssel, a humán erőforrással, a kompetenciák átrendezésével, és mindezt a magánegészségügyre is kiterjedően” – hangsúlyozta Kincses Gyula a Népszavának adott interjúban.
Május végén alakulhat meg az új kormány, így leghamarabb június elején folytatódhatnak a pedagógus-szakszervezetek által kezdeményezett sztrájktárgyalások, ezért akár sztrájkkal is zárulhat az idei tanév - írja az Index.
Szeptemberre, a tanévkezdésre minden oktatásban dolgozónak tudnia kell, hogy mi vár rá a következő években, a pedagógus szakszervezetek pedig ez alapján fognak dönteni a sztrájk folytatásáról - mondta az ATV Start műsorában Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a pedagógusoknak már nem létezik sem az anyagi, sem a társadalmi megbecsülése.
Az idei év elején 13-14%-kal nőtt az átlagkereset, amely igen impozáns emelkedésnek mondható. Csakhogy a magas infláció súlyosan erodálja a fizetések vásárlóerejének növekedését, az év elején látott 8% körüli pénzromlásban pedig még nyoma sincs a háború negatív hatásának. Miután az infláció az év egészében magas lehet, így sokkal kevesebbeknek nőhet az életszínvonala, mint korábban várni lehetett. Sőt, népes lesz azoknak a tábora, akiknek csökken a reálkeresete. A minimálbér és a bérminimum jelentős növelése miatt az alacsony keresetűek reálbére nő idén, miközben a magasabb keresetűek egy részének biztosan érdemben csökken. Egész szektorokban eshet vissza a keresetek vásárlóereje.
Öt év múlva nyolcezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, akiket két-háromezer pályakezdő tanár nem tud pótolni - vetíti előre a kedvezőtlen trendet Pedagógusok Szakszervezete.
Jelentős béremelést hajt végre a Tesco Nagy-Britanniában. A piacvezető brit hipermarketlánc közölte, 5,8 százalékkal emeli az üzletekben és raktárakban dolgozók bérét, amit a bizonytalan gazdasági környezet és a magas megélhetési költségek miatt jövőre ismét felülvizsgálnak.
Az Európai Központi Bankot tulajdonképpen örömmel tölti el, hogy végre nem kell cél alatti inflációs előrejelzést adniuk középtávon. Ezzel egy időben viszont a lakosság egyre jobban aggódik, hogy az infláció 2% felett ragad hosszabb távon az eurózónában. A Commerzbank vezető közgazdásza ezt a kettősséget mutatja be elemzésében, és nem túl optimista - szerinte a jelenség hitelességvesztéshez vezethet, amely végeredményben akár komoly lassulást vagy recessziót is előidézhet.
A minimálbér-emelés megtette hatását: a várakozásoknak megfelelően nagyot emelkedtek 2022 januárban a keresetek. A bruttó átlagkereset 13,7%-kal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 14,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.
A magyar baromfiágazat harapófogóban van: a költségcunamit érvényesíteni kellene a termékek árában, azonban hiába növekszik a vásárlóerő Magyarországon és a nyugat-európai országokban, ilyen drasztikus áremelést a piac nem tolerál - mondta Bárány László, a Master Good Kft. ügyvezető igazgatója, akinek a csoport tevékenységi köreiből adódóan az elmúlt évtizedekből rálátása van a több nehézséggel is küzdő szektorra.
A pedagógusok ellenállásának újraéledése mögött álló okok, s az ellehetetlenítésére tett kísérletek tökéletesen mutatják be a Fidesz-rezsim természetét. Ma annak ellenére kezdődött sztrájk a közoktatásban, hogy a kormányzat a jogelvonás és megfélemlítés szinte minden eszközét bevetette. A pedagógusok mellett számos szülői és diákszervezet is kiállt. Ennek ellenére még nyitott kérdés, hogy a nagy támogatottságot élvező pedagógus sztrájk eléri-e a létminimum szintjére süllyedt bérek emelését és a kizsigerelő munkaterhek csökkentését.
A februári, kifejezetten magas magyar inflációs mutató megjelenése után a közgazdászok megemelték az idei évre vonatkozó előrejelzésüket. Éves átlagban 7,5-9%-os áremelkedés is lehetséges a szakértők szerint. Az MNB-nek érdemben tovább kell szigorítania a monetáris politikát.
Megjelent a Portfolio Heti podcastjének Extra epizódja, melyben Baja Sándor, a Randstad hazai ügyvezetője, valamint Toldi Gábor, a DTC Solution HR-szolgáltató tulajdonos-ügyvezetője volt a vendégünk. A munkaerő-piaci szakembereket azért hívtuk meg a podcastbe, hogy a Magyarországot sújtó általános munkaerőhiány okairól és a hazai piac kilátásairól kérdezzük őket, de szóba került Ukrajna orosz inváziója is, és hogy miért nem számíthatunk arra, hogy ukrán háborús menekültek - sem fizikai munkások, sem pedig magasabban kvalifikált dolgozók - tömegesen Magyarországon vállalnak majd munkát.
Mindenkit meglepett, hogy a jegybank már 8% feletti inflációt vár februárra, és még a következő hónapokban is gyors lehet a pénzromlás. Ez ellentmond annak az eddig széles körben elfogadott várakozásnak, hogy túl vagyunk a csúcson, a következő időszak pedig az infláció ereszkedéséről szól majd. A rossz hír az, hogy még a gazdaságra rendkívül káros árstop-intézkedésekkel sem sikerült ezt elérni.
Idén 13%-kal nőhetnek a keresetek a TakarékBank előrejelzése szerint a jelentős minimálbér-emelés és a munkaerőhiány miatt. A jelentős béremelés pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit könnyen meg is tehetnek a kiugróan erős fogyasztói kereslet mellett.
A keresetek gyorsan nőttek tavaly decemberben a KSH friss adatai alapján. A magas infláció azonban majdnem az egész emelkedést elvitte. Gazdasági elenzők azt emelik ki, hogy Magyarország megérkezett az ár-bér spirál korszakába.
A klímaváltozás elleni küzdelemben és az Amazonas-vidéki esőerdők védelmében.
Közel 25 ezer ember kényszerült otthonát elhagyni.
Percről percre tudósítunk.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
