A cseh kormány 800 millió cseh korona (mintegy 13 milliárd forint) jóváhagyásáról döntött egy bérlakás-építést támogató program számára. A pénz nagy részét az önkormányzatok kapják, de az önkormányzattal együttműködve lakásokat építő magánbefektetők is részesedhetnek belőle - írja a Property Forum.
Az utóbbi időben sokat írtunk arról, hogy Budapesten milyen mértékben emelkedtek meg - különösen a belvárosban - a lakásbérleti-díjak. Míg azonban Magyarországon az elmúlt hónapokban már a stagnálás jelei látszanak, a tengerentúlon eltérő folyamatokat látunk. A CNBC cikke szerint New York-ban, Manhattanben idén januárban újabb rekordot döntöttek a medián bérleti díjak, miután az erős munkaerőpiac és a korlátozott lakáskínálat megemelte az árakat.
Nyugat-Európában a bérlakások évek óta vonzó alternatívát kínálnak az intézményi ingatlanbefektetőknek, és Közép-Európában is láthatóan elmozdul ebbe az irányba a piac. A CMS nemzetközi ügyvédi iroda és a CBRE közösen publikált jelentésében a szektor növekedési lehetőségeit járják körül öt közép-európai főváros elemzésével. 2022 első felében 130 millió eurót tett ki a befektetési forgalom, az erősödéséhez hozzájárul az egyre több bérlakásfejlesztés a régióban, egyúttal a jogszabályok előnyöket biztosítanak a PRS-befektetőknek projektjeik fejlesztésére.
Alig hirdette ki a kormány az energia-veszélyhelyzetet július közepén, a rezsiárak emelkedése néhány hét alatt is érezhető hatással volt a budapesti kiadó lakások piacára – derül ki a Rentingo.com legfrissebb elemzéséből. Markánsan nyílni kezdett az árolló a kínálati és a keresleti bérleti díjak között: a bérbeadók tovább emelték áraikat, és átlagosan már 180 ezer forintot kérnek egy budapesti bérlakásért, ami egyetlen hónap alatt 4,8 százalékos emelkedést jelent. Az átlagos keresleti ár ugyanakkor megragadt a 166 ezer forintos szinten, ennél többet nem igen fizetnének a bérlők. Eközben egyre több bérbeadó igyekszik kivédeni a rezsiköltségek növekedéséből adódó kockázatokat, amit jól mutat, hogy két éve nem volt ilyen magas azoknak az aránya, akik 3 havi kauciót kértek kiadó ingatlanjukért.
Jelentősen emelkedtek mind a bérleti díjak, mind a lakásárak az egyetemi városokban. Budapesten az V. kerületben a legdrágább a lakások négyzetmétere, az árak ugyanakkor a vizsgált városrészek közül a ferencvárosi rehabilitációs területen, Óbudán, Angyalföldön és a Magdolnanegyedben nőttek a leginkább tavaly. Vidéken Gödöllő a legdrágább, Miskolc a legolcsóbb, egy év alatt viszont épp a borsodi városban, illetve Szegeden növekedtek a legnagyobb mértékben a négyzetméterárak. A Takarék Jelzálogbank elemzése mellett az Ingatlan.com arra is felhívta a figyelmet, hogy az emelkedő rezsiköltségek miatt egyáltalán nem mindegy, hogy mennyiért veszünk bérbe egy felújított/jó állapotú vagy egy rosszabb/közepes állapotú lakást.
Tovább nőttek a lakbérek áprilisban: országosan és Budapesten egyaránt 2,0%-kal emelkedtek az előző hónaphoz képest. A fővárosban a kínálati díjak átlagosan 20%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit, ezen belül a pesti belső kerületekben történt a legnagyobb mértékű (23%) emelkedés. Áprilisban a járvány előtti, 2020. januári csúcsnál országosan 6,9, Budapesten 3,2%-kal magasabb díjért kínálták a kiadó lakásokat - derül ki a KSH-Ingatlan.com legfrissebb lakbérindexéből.
Gyorsuló ütemben nőttek a lakbérek márciusban: az előző hónaphoz képest országosan 2,3, Budapesten 2,9%-kal. A fővárosban az egy évvel korábbinál átlagosan 19%-kal magasabbak voltak a kínálati díjak, ezen belül a pesti belső kerületekben történt a legnagyobb mértékű (23%-os) emelkedés. A budapesti lakbérindex ebben a hónapban haladta meg először a 2020. januári csúcsot: a járvány előtti szintnél már 1,2%-kal drágábban kínálták a kiadó lakásokat - derül ki a KSH-ingatlan.com legfrissebb lakbérindexéből.
Ahogy a lakásárak, úgy a bérleti díjak kapcsán is elmondható, hogy általában két érdek feszül egymásnak a piacon. A bérbeadóé, aki a minél magasabb bérleti díjak és ezáltal minél magasabb hozamok elérésében érdekelt, és a bérlőé, aki minél olcsóbban szeretne minél jobb lakáshoz jutni. Az elmúlt két évben ez különösen kiéleződött, hiszen a járvány előtti bérbeadói piac villámgyorsan váltott át a bérlőivé, hogy aztán mostanra a lakbérek emelkedésével szép lassan ismét forduljon a kocka. Ennek kapcsán szeretnénk egy részletes felmérést készíteni arról, hogy kit hogyan érintett az elmúlt két év, amiben a te segítségedet is kérjük. Kérlek, válaszd ki a cikkben található állítások közül a rád leginkább jellemzőt, hogy minél pontosabb képet adhassunk a mostani bérlakáspiaci helyzetről.
Tovább nőttek a lakbérek novemberben: országosan 1,1, Budapesten 0,8%-kal emelkedtek az előző hónaphoz képest. A fővárosban a januári mélypontnál 13, az előző év azonos időszakinál 11%-kal drágábban lehetett lakást bérelni. A kerületcsoportok közül január óta a pesti belső kerületekben volt a legnagyobb (15%-os) a lakbéremelkedés - derül ki a KSH-ingatlan.com legfrissebb lakbérindexéből.
Októberben a vidéki árcsökkenés miatt országosan tovább lassult, a fővárosban viszont gyorsult a lakbérek év eleje óta tartó emelkedése: az előbbi viszonylatban 0,4, Budapesten 1,4%-kal drágultak a kiadó lakások az előző hónaphoz képest. A fővárosban a januári mélypontot 12, az előző év azonos időszaki szintet 7,9%-kal haladták meg az árak. A kerületcsoportok közül január óta a pesti belső kerületekben volt a legnagyobb (13%-os) lakbéremelkedés - derül ki a KSH-Ingatlan.com lakbérindexéből.
A lakáspiac a 2008-as összeomlás előtt kevésbé volt népszerű téma az elemzők, közgazdászok, de még a gazdaságpolitikai döntéshozók körében sem. Az összeomlás és az alacsony árak után aztán a 2010-es évtized második felében valósággal kilőttek az árak, amelyet a természetes helyreállás mellett a lakáspiaci támogatások is fűtöttek. Cikkünk első részében bemutattuk, hogy milyen hatással volt az ingatlanárakra a koronavírus, a módszertanunkról is ott írtunk részletesen. A mostani részben áttekintjük a hosszú és rövid távú bérleti piacok nagyvárosi sajátosságait a járvány időszakában, megvizsgáljuk, hogy beszélhetünk-e kiszorító hatásról az eladói és a bérleti piacok között, illetve bemutatjuk a nagyvárosok közötti legfontosabb eltéréseket.
Az orosz lakásbérleti piac jelenleg a fejlődés kezdeti szakaszában van: a professzionális projektek csak most kezdenek megjelenni, és szinte az egész kínálat a szervezetlen piacon lévő magánegységekből áll. Az állam aktív részvétele és a várható intézkedések (a fejlesztők és a bérlakások iránti kereslet ösztönzésére) azonban hozzájárulhatnak a szegmens aktív fejlődéséhez: 2030-ra legalább 45 millió m2 bérlakás építését tervezik. Ugyanakkor a hosszabb távú potenciált a piaci szakértők a teljes orosz lakásállomány legalább 20%-ára becsülik, míg a jelenlegi érték 6% (abszolút értékben körülbelül 520 millió m2). És még ha ez részlegesen valósul is csak meg, a bérlakások minden bizonnyal jelentős szerepet játszanak majd az orosz építési piacon az elkövetkező években - derül ki az EECFA elemzéséből.
Lassult a lakbérek emelkedése augusztusban: az előző hónaphoz képest országosan és a fővárosban is 1% körüli mértékben drágultak a kiadó lakások. A hét hónapja tartó folyamatos emelkedés ellenére az árak az egy évvel korábbi szintet átlagosan mindössze 3–4%-kal haladták meg. A budapesti kínálat gerincét adó belső kerületekben ennél mérsékeltebben, 2,6%-kal emelkedtek a lakbérek egy év alatt, a legjelentősebb fővárosi növekedés a pesti átmeneti kerületekben (5,0%) volt - derül ki a KSH-Ingatlan.com legfrissebb lakbérindexéből.
Idei csúcsot döntött a forgalom a budapesti bérlakáspiacon augusztusban, a kínálat bővülése miatt ugyanakkor az átlagos bérleti díjak a júliusi 150 ezres csúcsról 147 ezerre mérséklődtek – derül ki a Rentingo.com legfrissebb elemzéséből. Valószínűleg az elhúzódó koronavírus-járvány miatt nyáron egy korábbi tendencia is tovább erősödött: egyre többen keresik az olyan bringabarát albérleteket, ahol biztonságosan megoldható a kerékpár tárolása.
A januári mélypont után a lakóingatlanok bérleti díjai országos szinten több hónapja stabilan növekednek. A nyár vége hagyományosan is a lakásbérleti piac főszezonja, így a júliusban regisztrált, a korábbi időszaknál meredekebb áremelkedés nem teljesen meglepő, azonban kérdéses, hogy meddig tarthat még a növekedés, visszatérhetnek-e a járvány előtti, kiugróan magas bérleti díjak vagy megtorpan a növekedés. Az OTP Ingatlanpont szakértője a bérleti díjak emelkedésének hátterét és a jövő kilátásait vizsgálta.
Egyre nagyobb befektetői érdeklődés övezi a bérlakásszektort a régióban. Bár még mindig igaz, hogy a közép- és kelet-európai országokban a saját tulajdonban lévő lakások és a kiadó lakások közötti egyensúly erősen a tulajdonjog felé tolódik el, mégis néhány helyen kedvelt befektetési forma a meglévő fejlesztői, befektetői tulajdonban lévő, több egységből álló magánbérletek aránya: a bérlakásépítésben kiemelkedik Csehország és Lengyelország - derül ki a Colliers által, a Greenberg Traurig és a Kinstellar együttműködésével elindított „The Private Rental Sector: Has it found a home in CEE?" kutatásból.
Nemrég a KSH-Ingatlan.com közös lakbérindexe alapján arról számoltunk be, hogy az idei évben különleges helyzetben lesznek a kiadó lakást kereső egyetemisták a rendkívül széles kínálat miatt, a Rentingo legutóbbi elemzése azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a korlátozó intézkedések enyhítése miatt elindult a belvárosi lakások visszaáramlása a rövidtávú kiadást célzó Airbnb-piacra, így a szeptemberi szemeszter előtt már korántsem biztos, hogy a mostanihoz hasonló kínálat és árak mellett lehet majd kiadó lakást találni.
A járványhatás visszahúzódásával folytatódik az élénkülés a hazai bérlakáspiacon, amely most kanyarodik rá a nyári főszezonra, amikor a diákok egy része a szeptemberi iskolakezdéshez keres magának lakást - derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindexéből. A májusi eredmények mellett kiderül az is, hogy június végén Budapesten, a megyeszékhelyeken és a kisebb városokban mennyiért kínálták a kiadó lakásokat.
A tavaszi hónapokban elkezdtek feljebb kapaszkodni a kiadó lakások bérleti díjai országszerte - áll az ingatlan.com legfrissebb bérlakáspiaci elemzésében, amely bemutatja a KSH-ingatlan.com lakbérindexének áprilisi eredményeit. Május közepén a fővárosban 135 ezer forintnál járt az átlagos bérleti díj. A tavaly tavaszi drasztikus visszaesést, majd az év közepén bekövetkező hirtelen felpattanást követően ősszel tovább estek a bérleti díjak, amiben idén év elején következett be az újabb fordulat. Azóta kis mértékben ugyan, de folyamatosan kúsznak felfelé a számok, ami a válságból való "W" alakú kilábalást mutatja.
Hiába tiltakoznak az ellenzéki és kormánypárti önkormányzatok, nem vonja vissza a bérlakások privatizációjára vonatkozó törvénymódosítási javaslatát Böröcz László, fideszes országgyűlési képviselő. Az RTL-nek nyilatkozva elmondta, hogy továbbra sem gondolja úgy, hogy a javaslatát vissza kellene vonnia. Abban az esetben viszont, ha így lépne életbe a törvény, nemcsak az önkormányzatok szenvednének el súlyos vagyonvesztést, de a lakhatási politika és a lakhatási szegénységben élők számára is katasztrofális következményekkel járna.
Új tervvel küzdi élvonalba magát a kontinens.
Fontos gyorsjelentések jönnek a héten.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az ukrán elnök szerint a világ nem akar május 8-ig várni a fegyvernyugvásra.
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
