Több szabadság, több kedvezmény, több cafeteria, otthoni munkavégzés - így foglalható össze az a Parlament elé került kormányzati törvényjavaslat, amely a kormánytisztviselők munkáját szabályozza. Mindez nagyon jól hangzik, de persze csak akkor jár - a kormány családpolitikai céljaival összhangban -, ha valaki gyermeket vállal. A kormánytisztviselők családalapítás esetén hozzájárulást is kapnának.
Elfogadták a nyugdíjpénztári szektort is érintő adócsomagot, az egyik legfontosabb változás, hogy jövőre a dolgozók pénztári tagságához adott munkáltatói hozzájárulások ugyanolyan mértékben adóznak majd, mint a bérek, de adójóváírást lehet utánuk igénybe venni. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének mai sajtótájékoztatóján szó volt arról, hogy az önkéntes pénztárakban lévő vagyon növekedésével az egy főre jutó vagyon már 1,2 millió forint.
Vészesen közeleg az év vége, amikor teljesen megváltozik Magyarországon a béren kívüli juttatások adózása. A szakértők szerint nem kell a cafetéria tömeges megszüntetésétől tartani, de minden céget érint majd a változás. Mikor kell dönteniük a munkaadóknak erről a kérdésről, és melyek a fontos határidők? Hogyan lehet jól és szabályosan kihasználni idén a még kedvező adózási feltételeket? Összeszedtük a legfontosabb gyakorlati tudnivalókat, és annak is utánajártunk, hogy melyik eszközöket érdemes annak ellenére is megtartani, hogy majdnem kétszer többe kerül az utánuk fizetendő adó.
Sportrendezvényekre és kulturális szolgáltatásokra továbbra is lehetne adómentes juttatásként jegyet venni a dolgozóknak - számol be az Index a parlament előtt lévő módosító javaslatról, amely a cafeteriát érinti.
Fontos változás előtt áll a hazai cafeteria rendszer. 2019-től a SZÉP-kártya kivételével az összes cafeteria elem bérként adózik - még az Erzsébet-utalvány vagy az utazási támogatás is. A SZÉP-kártyásoknak viszont van tennivalójuk: a vonatkozó kormányrendelet változása miatt a kártyakibocsátóknak szerződést kell kötniük minden kártyabirtokosukkal. Mutatjuk, mit csináljon a dolgozó, és mit a munkaadó.
A francia Cheque Déjeuner-nek (új nevén Groupe UP-nek) adott igazat az International Center for Settlement of Investment Disputes (ICSID) nevű, Világbank mellett működő vitarendező szervezet a Magyar Állammal szemben a cafetériavitában - írja a 444.hu.
A jövő évtől a SZÉP-kártya kivételével az összes cafetéria elem bérként adózik, beleértve az olyan népszerű eszközöket is, mint az Erzsébet-utalvány vagy az utazási támogatás. A nyári bejelentés óta sokan a béren kívüli juttatási rendszerek végét vizionálják, mondván, hogy adókedvezmény nélkül a cégeknek nem éri meg erre áldozni. A jelenlegi munkaerőpiaci viszonyok között azonban a legtöbb cafetéria elemre továbbra is szükség lesz, mert ha az adóelőnyüket nem is, motivációs erejüket mindenképpen megőrzik. Szakértőkkel beszélgettünk arról, hogy miért nem szabad ezt csupán adóoptimalizálási kérdésként tekinteni, és hogy mi a különbség a jóléti és a megélhetési juttatások között.
A nyáron elfogadott, 2019-re vonatkozó adótörvény-csomaggal a munkáltatóknak új keretek között kell tervezniük a béren kívüli juttatásokat Magyarországon. Vajon milyen változásokat hoz ez a cégeknél? Csökkenhet a cafetériára fordított keret a gazdaságban? Az Edenred Magyarország felmérése szerint sok munkaadó még bizonytalan, míg a megkérdezettek 45%-a a magasabb adóteher ellenére sem venné el az érintett juttatási elemeket. Ez azt jelenti, hogy legalább részben, de többen egészben megtartanák őket, és többen nyilatkoztak úgy, hogy akár növelnék is az idei juttatási szintet. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben egyre több munkaadó látja be, hogy adókedvezmény nélkül is van létjogosultsága a béren kívüli juttatásoknak.
A béren kívüli juttatások megőrzését szorgalmazzák a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) munkavállalói oldalát alkotó szakszervezeti konföderációk, ugyanakkor kétoldalú egyeztetéseket kezdeményeznek a munkáltatói szervezetekkel közös álláspont kialakítása és érvényesítése érdekében.
A magyarországi munkaerőhiány tőzsdei cégekre gyakorolt hatásáról készített körképet a Világgazdaság.
Annak ellenére, hogy a parlament már múlt héten megszavazta a jövő évi adótörvényeket, és ezzel együtt a cafeteria teljes átalakítását, az üzengetés még mindig tart. A kormánypárt most a biztosítói szektornak is üzent.
A Liga Szakszervezetek szerint a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok gátat szabnak a jövedelmek növelésének - közölte a szervezet kedden az MTI-vel.
A kormány a parlamenti szavazás előtt újra napirendre vette a béren kívüli juttatások kérdését és elvetette az esetleges felülvizsgálatot - válaszolta újságírói kérdésre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi Kormányinfón.
A parlament pénteken elfogadta az adótörvények módosításáról és a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot. A jogszabályt 131 igen szavazattal, 33 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett hagyták jóvá az MTI szerint, ami a 15 százalékos személyi jövedelemadót nem módosítja, és marad a 9 százalékos társasági adó is. A családi adókedvezmény ugyanakkor bővül: a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal, 40 ezer forintra emelkedik, és 5 százalékra csökken az UHT és az ESL tej áfája. Mindeközben gyakorlatilag "megszüntették" a cafeteriát: a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású elem, megszunik az eddig készpénzben kifizetheto 100 ezer forintos juttatás kedvezménye is.
Varga Mihály pénzügyminiszter nem zárta ki, hogy a jövő évi adótervek még módosulhatnak és változhat bizonyos "cafeteria" elemek kedvezménye. Ezek alapján elképzelhető, hogy enyhül a kormányzati szigor a pénztári befizetések és kockázati biztosítások esetében.
A szakszervezetek arra kérik a kormányt, hogy a családokat támogató, a munkaerőhiány csökkentését és az öngondoskodást elősegítő cafeteria elemeket őrizze meg, fenntartásukról pedig kössön a szociális partnerekkel 2022-ig szóló kiegészítő megállapodást - mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke csütörtökön Budapesten az Országház előtt tartott sajtótájékoztatón.
Szerdán délután megjelentek a parlament honlapján a folyamatban lévő törvényjavaslatokhoz csatolt, részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatok. Az adócsomag összesítő módosítójában például szerepel egy könnyítés a vállalatoknak.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) előzetes várakozásai szerint 30 százalékkal is nőhet a turizmusban SZÉP-kártyával elköltött összeg jövőre az ideihez képest - mondta Könnyid László, a szervezet elnöke az MTI kérdésére csütörtökön, a 2019. évi adótörvényekben megfogalmazott változások kapcsán.
A cafetéria jövőre tervezett átalakítása kérdésében végleges döntést hozott a kormány - többek között ezt mondta el a mai Kormányinfó keretében Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője. Az esemény főbb információiról hírfolyamunkban számolunk be.
"Drasztikus változás", "a rendszert alapjaiban rengeti meg", "beláthatatlan következményei lesznek" - ehhez hasonló kifejezésekkel értékelték a piaci szakemberek a kormány legújabb törvényjavaslatát, amely jelentős változásokat hozna januártól a cafeteriarendszerben. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint nemcsak a cafeteria részeként adott kockázati biztosítások, és köztük az egészségbiztosítások kerülhetnek veszélybe a javaslattal, hanem a teljes kockázati biztosítási piac, ez pedig több százezer magyar embert érint.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Sok minden változott 2011 óta.
Döntött a kormány az üzemanyagokról - Így reagált a Mol árfolyama
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Korábban egy darabot sem szállítottak belőle.
Csaknem 1900 milliárd forintnak megfelelő összeget bukott.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
