Az első héthavi deficit a GDP 2,4%-át tette ki, de előretekintve „csaknem lehetetlen elérni” az idei évre kitűzött 4,4%-os GDP-arányos hiánycélt, ezért annak 5,5%-ra megemelését tervezi a román kormány, és erről egyeztetéseket folytat az Európai Bizottsággal, hogy közben ne sodorja veszélybe az EU-pénzek lehívhatóságát – jelentette be ma a román pénzügyminiszter.
Kilenc éve a legalacsonyabb, mindössze 44,3 milliárd forintos költségvetési hiány alakult ki idén júliusban, de mégsem emelte ki ezt a jó hírt közleményében a Pénzügyminisztérium. Ez nem véletlen, mert az első héthavi deficit az éves hiánycél 86,5%-ára hízott, így nem is hangsúlyozza a tárca, hogy tartható a hiánycél. Varga Mihály tárcavezető a minap azt vázolta, hogy szeptemberben vizsgálják felül az idei költségvetés helyzetét és ha szükséges, akkor beavatkozik a kormány. A jelek szerint egyre inkább indokolt lehet ez a beavatkozás.
Az eddig vázolt 2,5%-ról 2,9%-ra megemelte a kormány a jövő évi GDP-arányos államháztartási hiánycélt, sőt a 2025-re tervezett 1,5%-os deficitcélt is megemelte 1,9%-ra – derült ki a ma közzétett, Brüsszelbe elküldött magyar konvergenciaprogramból.
A Beruházási Alap tartósan fennmaradhat a költségvetésben, ami komoly méretű szabad mozgásteret adhat a mindenkori kormánynak - derül ki a 2022-es költségvetés napokban beterjesztett fejezeti köteteiből. Az államháztartás 2021-2025-ös évekre vonatkozó mérlegéből további érdekességeket lehet kiolvasni.
A szerdai közlönyben hirdette ki a kormány a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény egyes szabályainak veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló kormányrendeletet. Ennek lényege, hogy a - várakozásoknak megfelelően - veszélyhelyzet idejére felfüggeszti a költségvetés hiányára vonatkozó fiskális szabályt.
A Költségvetési Tanács kérésére a kormány kibontotta, hogy milyen okok és korábban már meghozott intézkedések vezettek el az alig 1500 milliárdról közel 4000 milliárd forintra megemelt idei költségvetési hiánycélhoz. A kedden este a parlamentnek benyújtott 2021-es költségvetési törvénymódosító indítványából látszik, hogy a járvány második és harmadik hulláma alatt kormányrendeletekkel már meghozott költségvetési intézkedések, illetve demográfiai és uniós költségvetési okok együtt vezettek el ehhez a nagyfokú, a GDP 2,9%-áról 7,5%-ára történő hiánycél-növeléshez, amelybe egyébként már nincs plusz költségvetési mozgástér beépítve, a meghozott intézkedéseket „fésülte össze” a kormány. Ennek az összefésülésnek a jegyében egyébként szerda este egy olyan táblázatot is közölt a tárca az anyagban, amely tételesen bemutatja, hogy a gazdaság újraindítása jegyében a 6200 milliárd forintos, a GDP 12%-át kitevő hangzatos és bődületesen nagy keretbe pontosan milyen tételeket sorol be.
Az olasz kormány nem változtat a költségvetési hiányra és a növekedésre vonatkozó irányzatokon a jövő évi büdzsé tervezetében, jóllehet az Európai Bizottság ennek felülvizsgálatára kérte Rómát - jelentette be Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes kedden késő este, röviddel a Brüsszel által szabott éjféli határidő lejárta előtt.
Bár tegnap még fogadkozott az Öt Csillag Mozgalom vezetője, a miniszterelnök-helyettes Luigi Di Maio, hogy "egy centit" sem fognak faragni az új olasz kormány által 3 évre 2,4%-ra tervezett GDP-arányos deficitcélon, ma reggelre mégis ez történt. Úgy tűnik, hogy kezd hatni az Európai Bizottság, illetve más európai uniós nagy tagállamok, valamint a piacok felőli nyomás, és kezd a fegyelmezettebb költségvetési politika ígérete felé elmozdulni az olasz kormány.
A Nemzetgazdasági Minisztérium illetékese élő adásban kommentálta a szeptemberi előzetes költségvetési adatokat.
A portugál kormány arról próbálja meggyőzni a neki hitelező, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkotta trojkát, hogy a kitűzött 4 százalék helyett lehessen 4,5 százalék az ország jövő évi államháztartási hiánya. Erről Paulo Portas miniszterelnök-helyettes beszélt szerdán a portugál parlament egyik bizottsága előtt.
Három adósosztályzat-frissítés vár rájuk.
Egyre inkább háttérbe szorulnak a nyugati befektetők.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.