devizakötvény

2021. november 03. 10:00 | Kutasi Gábor, Marton Ádám

Megugrott a magyar államadósság, mégsem kell aggódnunk?

A pandémia okozta gazdasági leállások miatti termelésvisszaesés ellentételezésére világszerte költekezéssel reagáltak a kormányok. Így tett a magyar kormány is, amelynek következtében idén átlépte az államadósság GDP-arányos szintje a lélektani 80%-os szintet. Jogosan merül fel a kérdés, hogy a 2010-es évek eleji 80%-ra jutottunk-e vissza, és a lezárások okozta recesszió semmissé tette-e a 2010-es évek adósságkezelésének minden eredményét. Hogyan lehetséges, hogy 2021-ben a 80% feletti államadósságszint felminősítést, míg 2009-ben és 2011-ben leminősítést hozott az országnak az adósságkockázatok tekintetében?

2021. október 04. 19:13 | Portfolio

ÁKK: így teljesült a finanszírozási terv az első 9 hónapban

Az első háromnegyed évben végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2021. évre vonatkozó
elsődleges kibocsátási terv 80%-ban teljesült szeptember végével. A központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 6,0 év, ezen belül a forintadósságé 5,0 év, a devizaadósság 9,8 év - derül ki az ÁKK közleményéből.

2021. szeptember 28. 09:11 | Portfolio

Akár már az idén újabb devizakötvényt bocsáthat ki Magyarország

Továbbra is tervben van egy jüanban denominált zöld panda kötvény kibocsátása a kínai piacon – mondta a Bloombergnek Kurali Zoltán. Az ÁKK vezérigazgatója kiemelte, hogy a jegybanki eszközvásárlási program esetében fokozatos, lassú leállításra számít.

2021. szeptember 20. 10:00 | Beke Károly

Miért vett fel hatalmas devizaadósságot Magyarország?

A gazdaság vártnál jobb teljesítménye mozgásteret biztosított a múlt heti devizakötvény-kibocsátásra, az ebből befolyó pénz pedig egyszerre több célt is szolgál – mondta a Portfolionak adott interjúban Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, aki további részleteket is elárult. A szakember leszögezte, hogy a mostani tranzakció után is csökkennie kell az év végére az adósságrátának, ezt ugyanis törvény írja elő, hosszabb távon pedig újra elindulhat az adósságon belül a deviza-részarány csökkenése is.

2021. szeptember 16. 19:58 | Portfolio

Estére sem jött meg a forint ereje, csúnya, ami ma történt

A gigantikus, két nap alatt összesen 4,4 milliárd eurónyi nemzetközi devizakötvény-kibocsátásunk végülis eddig nem különösebben mozgatta meg a forint árfolyamát, ma délutánra azonban már határozott gyengülésbe kezdett, és újra 350 fölé került ez euró/forint jegyzés.

2021. szeptember 16. 15:00 | Madár István

Őrült eladósodás vagy logikus lépés? Amit minden idők legnagyobb devizahitel-felvételéről tudni kell

A magyar állam 48 óra leforgása alatt mintegy 1600 milliárd forint hitelt vett fel devizakötvény-eladások formájában. Tekintve, hogy az utóbbi években a heti néhány tízmilliárd forintos hazai kötvényaukciók jelentik a piaci alapú eladósodás javát, meglepő lehet az állam hirtelen támadt óriási pénzigénye. Sőt, ekkora forrásbevonás még azokban az években sem számított volna kicsinek, amikor rendszeresen megjelentünk a devizakötvény-piacon. A keddi dolláralapú kötvénykibocsátás a magyar állam minden idők legnagyobb egynapi új adósságkibocsátása volt. Érthető hát a közvélemény kitüntető figyelme: mi történik a magyar államadóssággal?

2021. szeptember 15. 18:26 | MTI, Portfolio

Megszólalt Varga Mihály és az ÁKK az eurókötvény-kibocsátásról

Ma 1 milliárd euró összegű, 7 éves futamidejű, 0,125%-os fix kamatot fizető eurókötvényt bocsátott ki a magyar állam. A kötvény kuponja az eddigi legalacsonyabb, amelyet a magyar állam elért
az EUR kibocsátásai során - derül ki az ÁKK közleményéből. Varga Mihály egy mai sajtótájékoztatón pedig kiemelte: egyértelmű nemzetközi sikert hozott a szerdai eurókötvény-kibocsátás.

2021. szeptember 15. 12:55 | Portfolio

Ráharaptak a magyar eurókötvényre is

Kora délutánra több mint 4,5 milliárd eurónyi ajánlatot nyújtottak be a befektetők a magyar eurókötvényekre, vagyis jelentős lehet a túljegyzés az egymilliárdos kibocsátás során – közölte a Reuters.

2021. szeptember 15. 10:42 | Portfolio

A tegnapi dollárkötvény után ma euróban is eladósodik Magyarország

Hétéves eurókötvény értékesítését kezdte meg Magyarország szerdán – közölte a Reuters. A tervek szerint a tegnapi 4,25 milliárd dolláros kibocsátás után további egymilliárd eurónyi állampapírt adhatunk ma el.

2021. szeptember 14. 13:04 | Portfolio

Máris elindult a magyar dollárkötvények kibocsátása!

Kedden délelőtt megadták az indikatív árjegyzési szintet a 10 és 30 éves magyar dollárkötvények kibocsátásához, azaz elindult a papírok kibocsátási folyamata – közölte az IFR News a Refinitiv oldalán. Az eurókötvény(ek) kibocsátása szerdán várható.

2021. szeptember 13. 10:34 | Portfolio

Kiderült: euró- és dollárkötvények kibocsátását is tervezi a magyar adósságkezelő

Az idei évi finanszírozási terv hétfő reggel közölt módosításával párhuzamosan az is kiderült, hogy az Államadósság Kezelő Központ megbízott több nagy nemzetközi banki szereplőt dollár- és eurókötvények kibocsátásának megszervezési előkészületeivel.

2021. szeptember 13. 09:56 | Portfolio

Óriási devizakötvény-kibocsátást hajthat végre az állam!

Jócskán módosította az idei évi adósságfinanszírozási tervét az Államadósság Kezelő Központ amiatt, hogy bizonytalan az uniós helyreállítási tervünk idei elfogadása és az abból származó pénz, másrészt 2021-ben és 2022-ben esedékes költségvetési tételekre is bevon forrásokat az állam - derül ki az ÁKK közleményéből. Mindezek lehetővé tétele érdekében az eddigi 644 milliárd forintnyi, kb. 1,8 milliárd eurónyi nemzetközi devizakötvény-kibocsátási tervét további legfeljebb 4,5 milliárd euróval megnövelte, és közben azt is vázolta, hogy a forintalapú kötvénypiacon is további 230 miliárd forintnyi adósságpapír kibocsátását tervezi, a lakossági állampapír értékesítést viszont minimálisan, 15 milliárd forinttal visszafogja. Az ÁKK hangsúlyozza, hogy a többlet adósságkibocsátást nem azért tervezi végrehajtani, mert esetleg tovább nőne az egyébként is magasra, a GDP 7,5%-ára tervezett idei államháztartási hiány, ez a törvényben is rögzített célszám tehát változatlan.

2021. július 01. 18:39 | Portfolio

Kijöttek a friss számok: így áll a magyar államadósság finanszírozása

Az első félévében végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2021.évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terv 58%-ban teljesült június végére. A központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 5,5 év, ezen belül a forintadósságé 4,9 év, a devizaadósság 8,2 év – derül ki az ÁKK közleményéből.

2021. május 20. 12:20 | Stark András

Országkockázatok a világban: véget ért a CDS-felár virágkora

A 2000-es évek kezdete óta a hitelderivatíva piac meghatározó részévé váltak a CDS-ügyletek. A népszerűségük annak köszönhető, hogy segítségükkel a hitelkockázat részben vagy egészben transzferálhatóvá, átruházhatóvá válik így lehetőséget nyújt a felek számára a kockázataikat diverzifikálni, szétválasztani. Ugyanakkor a CDS-piac egy másik fontos funkciót is betölt. A piaci szereplők számára visszacsatolást nyújt a vonatkozó alaptermékhez kötődő kockázati felárról, ami szerepet játszik az árazási és fedezeti stratégiák kialakításánál. A szuverén kötvénypiaci vonatkozásban emiatt tekintenek a CDS árára úgy, mint az országkockázat egyik legfontosabb mérőszámára. A helyzet azonban az elmúlt években sokat változott.

2021. május 04. 10:00 | Babos Dániel, Hajnal Mihály, Kuti Zsolt

Viharos vizeken – a reflációs kockázatok emelkedése nem okozott turbulenciát a magyar állampapírpiacon

2021 év eleje óta a fejlett gazdaságokban megemelkedett az infláció alakulásával kapcsolatos bizonytalanság, felerősödtek az inflációs várakozások, reflációs kockázatok a gazdaságok újranyitása és a jelentős amerikai fiskális élénkítés kapcsán. Mindez a globális kötvénypiacokon tőkekivonáshoz és a hozamok növekedéséhez vezetett. A magyar állampapírhozamok a nemzetközi folyamatokkal összhangban emelkedtek, országspecifikus elmozdulás csak a hozamgörbe leghosszabb szegmensében volt tapasztalható. Az országspecifikus tényezőkre reagálva, a piac stabilitásának fenntartása érdekében az MNB több lépésben, célzott finomhangolást hajtott végre állampapírvásárlási programján. Az intézkedések ellensúlyozni tudták az átmeneti országspecifikus tényezők hatását, így márciusban a hosszabb szegmensben a hozamok nagyobb mértékben csökkentek. Összességében az év első három hónapjában az MNB tartós piaci jelenlétének és az állampapírvásárlási program rugalmas alakításának is köszönhetően a hazai hozamok emelkedése beleillett a globális trendbe és jóval visszafogottabb volt a korábbi turbulens időszakokban tapasztaltnál.

2021. április 19. 06:30 | Portfolio

Közeleg az elkerülhetetlen áremelkedés: mit (nem) mond rá az EKB?

A héten tart kamatdöntő ülést az Európai Központi Bank, az elemzők nem számítanak a monetáris politikai eszközök módosítására. Érdekesebb lesz, hogy mit mond Christine Lagarde elnök az ülés utáni sajtótájékoztatón. A tavalyi alacsony bázis miatt áprilisban és májusban a célsáv fölé nőhet az infláció az eurózónában. Az EKB viszont már korábban jelezte, hogy ezen a statisztikai jellegű emelkedésen egyszerűen átnéz, így nagy megmondást nem várhatunk csütörtökön. Magyarországon kifejezetten unalmas lesz a hét - már ami a tervezett adatközlést illeti.

2021. március 30. 11:00 | Babos Dániel, Kuti Zsolt, Marincsák Kálmán

Mérlegen a válságkezelés - a 2020-as finanszírozási folyamatok és jegybanki szerepvállalás az állampapírpiacon

A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére jelentős fiskális élénkítésbe kezdtek az országok, ennek következtében a GDP-arányos államadósság a világ szinte összes országában növekedett 2020-ban. Ebbe a trendbe illeszkedett a magyar államadósság alakulása is, mely megfelelt az európai uniós átlagnak, ugyanakkor a régióban a legnagyobb emelkedést mutathatta. Kedvező azonban, hogy az adósságstratégiai célokkal összhangban az EU átlagánál és a régió átlagánál is jobban nőtt az adósság átlagos hátralévő futamideje. Az adósság hosszítása csökkenti a refinanszírozási kockázatot, viszont rövid távon a kamatkiadások emelkedésének irányába hat. A válságra adott reakcióként a fejlett országok jegybankjai állampapír-vásárlásokkal és egyéb monetáris politikai eszközökkel stabilizálták az állampapírpiacot. Ennek eredményeként mérlegeik nagymértékben nőttek és a teljes államadósságon belüli részarányuk 20-40 százalékos szintre emelkedett. Újdonság, hogy a tavalyi év során a fejlett jegybankokon túl a feltörekvő országok jegybankjai is indítottak eszközvásárlási programokat. Az MNB hibrid megoldást alkalmazott: állampapír-vásárlásokkal közvetlenül, míg a fedezett hiteleszközzel közvetetten növelte az állampapírpiaci keresletet és sikeresen csökkentette a piaci kilengéseket.

2020. december 07. 09:49 | Portfolio

Öt éve nem volt ennyi devizatartaléka Magyarországnak

Ötéves csúcsra emelkedett novemberben az MNB nemzetközi tartaléka – derül ki a jegybank hétfő reggel megjelent statisztikájából. A növekedés borítékolható volt, hiszen az ÁKK 2,5 milliárd euró értékben adott el devizakötvényeket.

2020. november 30. 05:55 | Beke Károly

Kik azok, akik még ma is vagyonokat keresnek Magyarország egykori vesszőfutásán?

Már szinte kezdtük elfelejteni, de a magyar állam újabb devizakötvény-kibocsátásai újra ráirányíottták a figyelmet, hogy az államadósságunk ötöde még mindig devizaadósság formájában áll fent. Ma már igen alacsony kamaton lehet eladósodni dollárban vagy euróban, de nem volt ez mindig így. Még mindig több mint 8 milliárd dollárnyi magas kamatozású magyar dollárkötvény van a piacon, melyeket 2011 és 2014 között bocsátott ki Magyarország. Ezek éves kuponja 5,4-7,6 százalékos, vagyis a mostani hozamkörnyezetben vonzó befektetési lehetőséget kínálnak, a magyar költségvetésnek pedig hatalmas terhet jelentenek. Van olyan papír, ami után még több mint húsz évig kell kifizetni ezt a magas kamatot. De kiknél vannak ezek a kötvények?

2020. november 22. 17:30 | Beke Károly

Mennyit veszít Magyarország azon, hogy az EU-alap helyett a piacról vesz fel devizahitelt?

A múlt héten 2,5 milliárd eurónyi devizahitelt vett fel Magyarország a piacról, majd a héten a kormány politikai vétót emelt az Európai Unió helyreállítási alapjának létrehozására (Next GenerationEU), amelyből a hitel kamata valószínűleg kedvezőbb lenne. Miért éri meg drágábban eladósodni, mennyit veszít Magyarország azon, hogy egyedül finanszírozzuk magunkat a közös hitelfelvétel helyett?