Ma 1 milliárd euró összegű, 7 éves futamidejű, 0,125%-os fix kamatot fizető eurókötvényt bocsátott ki a magyar állam. A kötvény kuponja az eddigi legalacsonyabb, amelyet a magyar állam elért
az EUR kibocsátásai során - derül ki az ÁKK közleményéből. Varga Mihály egy mai sajtótájékoztatón pedig kiemelte: egyértelmű nemzetközi sikert hozott a szerdai eurókötvény-kibocsátás.
Kora délutánra több mint 4,5 milliárd eurónyi ajánlatot nyújtottak be a befektetők a magyar eurókötvényekre, vagyis jelentős lehet a túljegyzés az egymilliárdos kibocsátás során – közölte a Reuters.
Hétéves eurókötvény értékesítését kezdte meg Magyarország szerdán – közölte a Reuters. A tervek szerint a tegnapi 4,25 milliárd dolláros kibocsátás után további egymilliárd eurónyi állampapírt adhatunk ma el.
Kedden délelőtt megadták az indikatív árjegyzési szintet a 10 és 30 éves magyar dollárkötvények kibocsátásához, azaz elindult a papírok kibocsátási folyamata – közölte az IFR News a Refinitiv oldalán. Az eurókötvény(ek) kibocsátása szerdán várható.
Az idei évi finanszírozási terv hétfő reggel közölt módosításával párhuzamosan az is kiderült, hogy az Államadósság Kezelő Központ megbízott több nagy nemzetközi banki szereplőt dollár- és eurókötvények kibocsátásának megszervezési előkészületeivel.
Jócskán módosította az idei évi adósságfinanszírozási tervét az Államadósság Kezelő Központ amiatt, hogy bizonytalan az uniós helyreállítási tervünk idei elfogadása és az abból származó pénz, másrészt 2021-ben és 2022-ben esedékes költségvetési tételekre is bevon forrásokat az állam - derül ki az ÁKK közleményéből. Mindezek lehetővé tétele érdekében az eddigi 644 milliárd forintnyi, kb. 1,8 milliárd eurónyi nemzetközi devizakötvény-kibocsátási tervét további legfeljebb 4,5 milliárd euróval megnövelte, és közben azt is vázolta, hogy a forintalapú kötvénypiacon is további 230 miliárd forintnyi adósságpapír kibocsátását tervezi, a lakossági állampapír értékesítést viszont minimálisan, 15 milliárd forinttal visszafogja. Az ÁKK hangsúlyozza, hogy a többlet adósságkibocsátást nem azért tervezi végrehajtani, mert esetleg tovább nőne az egyébként is magasra, a GDP 7,5%-ára tervezett idei államháztartási hiány, ez a törvényben is rögzített célszám tehát változatlan.
Az első félévében végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2021.évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terv 58%-ban teljesült június végére. A központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 5,5 év, ezen belül a forintadósságé 4,9 év, a devizaadósság 8,2 év – derül ki az ÁKK közleményéből.
A 2000-es évek kezdete óta a hitelderivatíva piac meghatározó részévé váltak a CDS-ügyletek. A népszerűségük annak köszönhető, hogy segítségükkel a hitelkockázat részben vagy egészben transzferálhatóvá, átruházhatóvá válik így lehetőséget nyújt a felek számára a kockázataikat diverzifikálni, szétválasztani. Ugyanakkor a CDS-piac egy másik fontos funkciót is betölt. A piaci szereplők számára visszacsatolást nyújt a vonatkozó alaptermékhez kötődő kockázati felárról, ami szerepet játszik az árazási és fedezeti stratégiák kialakításánál. A szuverén kötvénypiaci vonatkozásban emiatt tekintenek a CDS árára úgy, mint az országkockázat egyik legfontosabb mérőszámára. A helyzet azonban az elmúlt években sokat változott.
2021 év eleje óta a fejlett gazdaságokban megemelkedett az infláció alakulásával kapcsolatos bizonytalanság, felerősödtek az inflációs várakozások, reflációs kockázatok a gazdaságok újranyitása és a jelentős amerikai fiskális élénkítés kapcsán. Mindez a globális kötvénypiacokon tőkekivonáshoz és a hozamok növekedéséhez vezetett. A magyar állampapírhozamok a nemzetközi folyamatokkal összhangban emelkedtek, országspecifikus elmozdulás csak a hozamgörbe leghosszabb szegmensében volt tapasztalható. Az országspecifikus tényezőkre reagálva, a piac stabilitásának fenntartása érdekében az MNB több lépésben, célzott finomhangolást hajtott végre állampapírvásárlási programján. Az intézkedések ellensúlyozni tudták az átmeneti országspecifikus tényezők hatását, így márciusban a hosszabb szegmensben a hozamok nagyobb mértékben csökkentek. Összességében az év első három hónapjában az MNB tartós piaci jelenlétének és az állampapírvásárlási program rugalmas alakításának is köszönhetően a hazai hozamok emelkedése beleillett a globális trendbe és jóval visszafogottabb volt a korábbi turbulens időszakokban tapasztaltnál.
A héten tart kamatdöntő ülést az Európai Központi Bank, az elemzők nem számítanak a monetáris politikai eszközök módosítására. Érdekesebb lesz, hogy mit mond Christine Lagarde elnök az ülés utáni sajtótájékoztatón. A tavalyi alacsony bázis miatt áprilisban és májusban a célsáv fölé nőhet az infláció az eurózónában. Az EKB viszont már korábban jelezte, hogy ezen a statisztikai jellegű emelkedésen egyszerűen átnéz, így nagy megmondást nem várhatunk csütörtökön. Magyarországon kifejezetten unalmas lesz a hét - már ami a tervezett adatközlést illeti.
A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére jelentős fiskális élénkítésbe kezdtek az országok, ennek következtében a GDP-arányos államadósság a világ szinte összes országában növekedett 2020-ban. Ebbe a trendbe illeszkedett a magyar államadósság alakulása is, mely megfelelt az európai uniós átlagnak, ugyanakkor a régióban a legnagyobb emelkedést mutathatta. Kedvező azonban, hogy az adósságstratégiai célokkal összhangban az EU átlagánál és a régió átlagánál is jobban nőtt az adósság átlagos hátralévő futamideje. Az adósság hosszítása csökkenti a refinanszírozási kockázatot, viszont rövid távon a kamatkiadások emelkedésének irányába hat. A válságra adott reakcióként a fejlett országok jegybankjai állampapír-vásárlásokkal és egyéb monetáris politikai eszközökkel stabilizálták az állampapírpiacot. Ennek eredményeként mérlegeik nagymértékben nőttek és a teljes államadósságon belüli részarányuk 20-40 százalékos szintre emelkedett. Újdonság, hogy a tavalyi év során a fejlett jegybankokon túl a feltörekvő országok jegybankjai is indítottak eszközvásárlási programokat. Az MNB hibrid megoldást alkalmazott: állampapír-vásárlásokkal közvetlenül, míg a fedezett hiteleszközzel közvetetten növelte az állampapírpiaci keresletet és sikeresen csökkentette a piaci kilengéseket.
Ötéves csúcsra emelkedett novemberben az MNB nemzetközi tartaléka – derül ki a jegybank hétfő reggel megjelent statisztikájából. A növekedés borítékolható volt, hiszen az ÁKK 2,5 milliárd euró értékben adott el devizakötvényeket.
Már szinte kezdtük elfelejteni, de a magyar állam újabb devizakötvény-kibocsátásai újra ráirányíottták a figyelmet, hogy az államadósságunk ötöde még mindig devizaadósság formájában áll fent. Ma már igen alacsony kamaton lehet eladósodni dollárban vagy euróban, de nem volt ez mindig így. Még mindig több mint 8 milliárd dollárnyi magas kamatozású magyar dollárkötvény van a piacon, melyeket 2011 és 2014 között bocsátott ki Magyarország. Ezek éves kuponja 5,4-7,6 százalékos, vagyis a mostani hozamkörnyezetben vonzó befektetési lehetőséget kínálnak, a magyar költségvetésnek pedig hatalmas terhet jelentenek. Van olyan papír, ami után még több mint húsz évig kell kifizetni ezt a magas kamatot. De kiknél vannak ezek a kötvények?
A múlt héten 2,5 milliárd eurónyi devizahitelt vett fel Magyarország a piacról, majd a héten a kormány politikai vétót emelt az Európai Unió helyreállítási alapjának létrehozására (Next GenerationEU), amelyből a hitel kamata valószínűleg kedvezőbb lenne. Miért éri meg drágábban eladósodni, mennyit veszít Magyarország azon, hogy egyedül finanszírozzuk magunkat a közös hitelfelvétel helyett?
Nagyjából 400 millió dollárnyi (120 milliárd forint) 2021-ben lejáró devizakötvényt vásárolt vissza nyár óta az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) – derül ki a Reuters adataiból. Ezzel egyrészt jövő évi terhei egy részétől szabadult meg Magyarország, ráadásul egy magas kamatozású papírból sikerült visszavásárolnia, bár ennek komoly ára lehetett.
Csütörtök hajnalban kezdődik a következő EU-csúcs, ahol az európai állam és kormányfők az újjáépítési alap, a jogállamiság és a költségvetés mellett a brexitről is tárgyalhatnak. Magyarországon az MNB tart kamatdöntő ülést kedden. A héten ezen kívül nem sok érdemi dolog történik, sem Magyarországon, sem a világgazdaságban nem lesz mozgalmas a hét.
Az utóbbi évekre egyértelműen a negatív devizakibocsátás volt jellemző a magyar adósságkezelésben, ezt azonban keresztülhúzta a válság. A csütörtökön eladott újabb 2,5 milliárd eurónyi kötvénnyel együtt már 7 milliárd körül lehet idén a forrásbevonás devizában, amivel kicentizi 20 százalékos benchmarkját az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A következő években viszont hátradőlhetünk, és biztonságosan lehet menedzselni az adósságot.
Közel ötszörös kereslet mellett összesen 2,5 milliárd euró értékben bocsátott ki 10 és 30 éves futamidejű devizakötvényeket a Magyar Állam nevében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) - írja a Pénzügyminisztérium közleményben.
Összesen 2,5 milliárd euró értékben adott el 10 és 30 éves devizakötvényeket Magyarország, ezekre több mint ötszörös kereslet volt – értesült a Reuters a kibocsátást szervező bankoktól.
Megkezdte 10 és 30 éves eurókötvények kibocsátását az ÁKK, a papírok végleges árazása akár már csütörtökön megtörténhet – értesült a Reuters.
Trump intézkedései miatt nehéz a helyzet
Hogy viszonyul ez a diszkontokhoz és a szupermarketekhez?
Rubio még fontosabb ember lett, egyelőre.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
