Nagyjából 400 millió dollárnyi (120 milliárd forint) 2021-ben lejáró devizakötvényt vásárolt vissza nyár óta az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) – derül ki a Reuters adataiból. Ezzel egyrészt jövő évi terhei egy részétől szabadult meg Magyarország, ráadásul egy magas kamatozású papírból sikerült visszavásárolnia, bár ennek komoly ára lehetett.
Csütörtök hajnalban kezdődik a következő EU-csúcs, ahol az európai állam és kormányfők az újjáépítési alap, a jogállamiság és a költségvetés mellett a brexitről is tárgyalhatnak. Magyarországon az MNB tart kamatdöntő ülést kedden. A héten ezen kívül nem sok érdemi dolog történik, sem Magyarországon, sem a világgazdaságban nem lesz mozgalmas a hét.
Az utóbbi évekre egyértelműen a negatív devizakibocsátás volt jellemző a magyar adósságkezelésben, ezt azonban keresztülhúzta a válság. A csütörtökön eladott újabb 2,5 milliárd eurónyi kötvénnyel együtt már 7 milliárd körül lehet idén a forrásbevonás devizában, amivel kicentizi 20 százalékos benchmarkját az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A következő években viszont hátradőlhetünk, és biztonságosan lehet menedzselni az adósságot.
Közel ötszörös kereslet mellett összesen 2,5 milliárd euró értékben bocsátott ki 10 és 30 éves futamidejű devizakötvényeket a Magyar Állam nevében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) - írja a Pénzügyminisztérium közleményben.
Összesen 2,5 milliárd euró értékben adott el 10 és 30 éves devizakötvényeket Magyarország, ezekre több mint ötszörös kereslet volt – értesült a Reuters a kibocsátást szervező bankoktól.
Megkezdte 10 és 30 éves eurókötvények kibocsátását az ÁKK, a papírok végleges árazása akár már csütörtökön megtörténhet – értesült a Reuters.
Módosította 2020-as finanszírozási tervét az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), amivel további devizakötvény kibocsátásának lehetőségét teremti meg. Ennek célja a 2021-ben lejáró devizaadósság előfinanszírozása, viszont a devizaadósság részaránya továbbra is a 10-20%-os sávban maradhat – olvasható az adósságkezelő honlapján. A prezentáció alapján úgy tűnik, hogy a mozgásterét igyekszik növelni az adósságkezelő a mostani piaci környezetben és akár 2 milliárd eurónyi további forrásbevonás is jöhet még év végéig a nemzetközi devizakötvény piacokról.
A szeptemberi félmilliárd eurós japán jenben történt kötvénykibocsátás és egyéb okok miatt összességében 2,15 milliárd euróval 32,212 milliárd euróra ugrottak szeptember végére Magyarország nemzetközi tartalékai, ami öt éve a legmagasabb szintet jelenti – közölte szerdán a Magyar Nemzeti Bank.
Magyarország sikeresen bocsátott ki kötvényeket 500 millió eurónyi jenben a japán piacon – jelentette be Varga Mihály. A pénzügyminiszter kiemelte: a kötvények egyharmada zöld kötvény, ezzel Magyarország az első külföldi szuverén kibocsátó, aki a szigetországban eredményesen lépett a jen zöld kötvények piacára.
A magyar állam újra kilépett a devizakötvény-piacra, és megkezdte egy japán jenben jegyzett államkötvény-értékesítés előkészületeit. A tranzakcióra napokon belül sok kerülhet - írja a Reuters.
A magyar állam befektetői találkozók megszervezésével bízta meg a Daiwa, a Nomura és az SMBC Nikko bankházakat, amelyek potenciálisan egy japán jenben történő zöld kötvénykibocsátást célozhatnak meg – közölte a Reuters kötvénypiaci információs szolgáltatója, az IFR.
Áprilisban 860 milliárd forinttal nőtt a költségvetés által kibocsátott értékpapírok állománya a márciusi mindössze 82 milliárd forintos emelkedés után. Az áprilisi növekedés az első négyhavi, 892 milliárd forintos emelkedés 96 százaléka - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán megjelent, legfrissebb értékpapír-statisztikai adataiból.
Összesen kétmilliárd euró értékben adhat el Magyarország devizakötvényeket csütörtökön 6 és 12 éves futamidő mellett – olvasható a Reuters beszámolójában.
Csütörtökön eurókötvényt bocsáthat ki Magyarország, melynek megcélzott árazása is ismert már – értesült a Reuters. Így ha minden rendben lesz, akkor 1,5-2%-os hozam mellett kelhetnek el a 6 és 12 éves papírok.
Ma jött ki az ÁKK idei évre vonatkozó módosított finanszírozási terve, ami sok más papír mellett a lakossági állampapírokkal kapcsolatos idei terveket is jelentősen átírja. Az eredeti tervben szereplő 400 milliárd forintos nettó állománynövekedés helyett már 1100 milliárdos csökkenéssel kalkulál idén az adósságkezelő.
Jelentősen átírta a finanszírozási és költségvetési terveket a koronavírus-járvány, erre pedig az ÁKK-nak is reagálnia kellett. A szerdán megjelent módosított finanszírozási tervében az adósságkezelő lényegesen kisebb lakossági értékesítéssel számol, cserébe jelentős devizakötvény-kibocsátás is bekerült a tervek közé.
Elsősorban intézményi és lakossági forintkötvényekből finanszírozná az ÁKK a magasabb költségvetési hiány miatt megnövekedett finanszírozási szükségletet – mondta a Reutersnek Kurali Zoltán, az adósságkezelő vezérigazgatója. Kiemelte, hogy amíg ez megoldható, addig nem tervezik, hogy devizakötvényt bocsátanak ki.
A koronavírus azonnali következményei, mint a munkanélküliség emelkedése vagy az ipar leállása mellett van egy sor olyan terület, ahol legfeljebb csak találgatni lehet. Ha a finanszírozásunk veszélybe kerül, akkor könnyen lehet, hogy több év után ismét devizakötvényt kell kibocsátania az országnak, illetve az is előfordulhat, hogy a hitelminősítők a kilátásunk rontásával reagálnak majd elsősorban a megnövekedett politikai kockázatokra.
Egymilliárd dollár értékben vásárolt vissza dollárkötvényeket a héten Magyarország – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán. A tranzakcióról a politikus sok részletet nem árult el, viszont az ÁKK honlapján megjelent a tender részletes eredménye. Eszerint a legtöbbet a 2021-ben lejáró papírból vettek vissza, és mindegyik érintett papírból maradt még bőven a piacon a tranzakció után is. A lépéssel sikerült kamatmegtakarítást elérni, de az elhanyagolható a teljes kamatkiadáshoz képest.
A finanszírozási struktúra változása, illetve a tavaly év végén megemelkedett költségvetési kiadások miatt januárban 1000 milliárd forint fölé ugrott a jegybanki O/N betét állománya. Ez a korábbi hónapokhoz képest jelentős likviditásbővülést jelentett, érdemben meghaladva a Monetáris Tanács negyedéves, legalább 300-500 milliárd forintos célértékét is. A jelenségre az MNB a swapállomány óvatos csökkentésével reagált. A jelenlegi likviditásbőség ugyanakkor csalóka, előretekintve már rövid távon is jelentősen változhat a bankok likviditási környezete. Január-februárban csak az állami devizakötvénylejáratok, illetve -visszavásárlások több mint 850 milliárd forintot tesznek ki, amelyek forintból történő refinanszírozása áttételesen ugyan, de tartósan szűkíti a bankrendszer likviditását. A likviditás alakulására egyéb tételek bővítőleg is hathatnak (kiemelten a költségvetési kiadások és az EU-források beáramlása), de összességében mindez mégis azt jelenti, hogy a jelenlegi bőséges bankrendszeri likviditás akkor is érdemben csökken, ha az MNB swapállománya nem mérséklődik, amit a várható likviditási kondíciók előrejelzéseinél fontos figyelembe venni. Az alábbiakban Virág Barnabás és Kolozsi Pál Péter, az MNB munkatársainak cikkét közöljük.
A pályázók töredékével számolt csak el a hatóság.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Vannak, akik már alig várják az önállóságot.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
