A világ legnagyobb forgalmú piacán, a devizapiacon idén áprilisra hanyatlani kezdett a kereskedés volumene - derül ki a Bank of England és a Federal Reserve jelentéseiből. A jelenség hátterében feltehetően az áll, hogy a vezető jegybankok lazábban maradó kamatpolitikája kevesebb devizapiaci lehetőséget kínál a kereskedők számára.
A forintpiac forgalmáról szóló írásunkat az alábbi linken olvashatja el:
Ha eddig azt hitted, hogy a forint kicsi és jelentéktelen piaccal bír, akkor gondold újra. A napi forgalmunk egyrészt a sokszorosa a hazai részvény- és kötvénypiacinak, másrészt a világon is a 24-ik legforgalmasabb devizának számít a forint. Itthon sehol máshol nem folynak ennél nagyobb összegek. Ráadásul a forintpiac szerkezetileg sem valami elmaradott és unalmas fizetőeszköz képét mutatja, az instrumentumonkénti megoszlása szinte teljesen azonos a világátlaggal.
A magyar fizetőeszköz tulajdonságait feltáró korábbi írásainkat az alábbi linkeken olvashatja el:
Gyengül, esik és szakad a forint! - Ilyen és ehhez hasonló felütésekkel találkozhattunk az elmúlt években, amikor a magyar fizetőeszközről olvastunk. A köztudatba lényegében beleégett a forintról, hogy az egy sérülékeny és ezért veszélyes fizetőeszköz. Márpedig ez nem igaz. A kockázati profilunk nem különbözünk jelentősen sem a lengyel zlotytól, sem pedig a devizapiac legtöbbet kereskedett párjától, az euró-dollártól. Ezt pedig most gyönyörű haranggörbékkel bizonyítjuk be.
Először féléves mélypontra került az euróárfolyamunk a bizonytalan görög helyzet közepette, majd pedig látványosan erősödni kezdtünk, amikor elkezdett kirajzolódni annak a megoldása. Miért reagál ennyire hevesen a forint a görög eseményekre, amikor semmilyen érdemi kapcsolatunk nincs a déli országgal? Miért gyengülünk az euróhoz képest, amikor az is gyengül? A jelenség mögött a piaci kockázatkerülés sokarcúságára ismerhetünk rá, amit az alábbi írásban járunk körbe.
Lényegében sehova sem jutott a forint árfolyama az elmúlt egy hétben, pedig több piacbefolyásoló esemény is borzolhatta a befektetői kedélyeket. A makrofolyamatokat elnézve az látszik jelenleg, hogy a szeptemberi időszaktól kezdve várhatunk csak igazán további izgalmakat. Az alábbiakban rövid forintpiaci áttekintés következik.
Látványosan megtalálták az eurót ma a devizapiacon: lényegében az összes meghatározó devizával szemben erősödik az árfolyama. Ez márpedig hideg zuhanyként érheti a piaci szereplők jelentős részét, akik az euró-dollár korábbi trendjének folyatását várták.
Izgalmas történet látszik kirajzolódni a devizapiac egyik sérülékenynek és sokszor célpontnak tartott szegmensében: a török líra hevesen gyengült az év elején, de úgy tűnik ezzel még nincs vége. Az igazán érdekes az, hogy ez a deviza pont tavaly év elején is a válságát élte. A jegybankja szerdán nem nyúlt az irányadó kamatokhoz, ami tovább fűtötte a piaci kedélyeket: a Morgan Stanley kapva az alkalmon máris újra eladásra ajánlja a lírát a dollárral szemben. Ez a kereszt ráadásul évek óta azonos irányt mutat, ami feltehetően rengeteg devizapiaci kereskedő fantáziáját megmozgatta már, ezért az alábbiakban most körbejárjuk, hogy mi is az aktuális helyzet a törökök fizetőeszközével.
Az euró gyengülésének az egyik legnagyobb nyertese Németország - hangzik a könnyen érthető makroökonómiai közhely. Ha ez így van, akkor annak márpedig a részvényárfolyamokra is hatnia kellene - gondolhatná a dörzsölt befektető. Most ráadásul éppen látványosan ellentétes mozgás is látszik az euró és a DAX árfolyamában, amire a válság óta nem volt példa. Rögtön adódik a kérdés, hogy vajon ebből lehet-e profitábilis stratégiát készíteni a piacon, illetve jelent-e kockázatot a DAX-ra nézve egy esetleges devizapiaci korrekció. Vizsgálódásaink szerint mind a kettő kérdésre NEM a válasz.
Csütörtök reggel még 300 forintnál is kevesebbe került egy euró, de a délutáni lassú gyengülésünket követően már újra e fölötti jegyzéseket láthatunk. Eddig a relatíve erős forint mögötti okok között leginkább a régiós hatás dominált - a legutóbbi lökést persze az MNB adta -, de pontosan ezen együttmozgásunk miatt, ma éppen gyengülünk.
Két örökzöld kérdés van a forint árfolyamával kapcsolatban: "miért ilyen gyenge", vagy pedig, "hogy lehet most éppen erős"? Mi ezért le szeretnénk szögezni: az erős szó azt sugallja, hogy a "fair értékétől" eltért a hazai fizetőeszköz, vagyis túlértékeltté vált. Márpedig a reálárfolyamunkat elnézve ez egyáltalán nem igaz, persze ebből még nem következik, hogy akkor most tovább is kéne erősödnie. Tehát az áraink alapján továbbra is alulértékelt devizának számít a forint, de hogy a válaszunkat még tovább cifrázzuk: ez szinte teljesen hidegen hagyja majd a piaci szereplőket. Rövid távon beláthatatlan, hogy milyen irányt vesz a forintárfolyam, hosszabb távon pedig inkább a gyengülés a valószínű az újra süllyedő alapkamatunknak és a Fed közelgő szigorításának hatása miatt.
A forint tegnap olyan erős volt az euróval szemben, mint utoljára tavaly januárban. Adódik a kérdés: vajon láthatunk-e újra 300 forint alatti jegyzéseket is? Ez már csak egy karnyújtásnyira van, így ideje áttekintenünk, hogy milyen erők is hatnak éppen hazánk fizetőeszközére.
A Nemzetközi Valutalap (IMF) legfrissebb jelzései szerint kész segítséget nyújtani Ukrajnának, aki éppen az összeomló fizetőeszközével küszködik keservesen. Tegnap először betiltották a hrivnya kereskedését, majd mára visszavonták (talán rájöttek, hogy csak még nagyobb kárt okoz), most pedig éppen epekedve várják az IMF-től érkező 17,5 milliárdos mentőcsomag első részletét.
Manapság szinte mindenki "sztárnak" gondolja a dollárt és előszeretettel fogad annak az erősödésére. Ez eddig bejött, de a devizapiaci trendek sosem örök életűek. Tudjuk jól, hogy mennyi érv szól a dollár mellett, mégis elővettük a kontrariánus énünket és megvizsgáltuk egy lehetséges fordulat valószínűségét. Ha mélyebbre ásunk az eurózóna és az USA gazdasági folyamataiban, akkor bizony találunk olyan érveket, amely szerint az euró további leértékelődése már nem indokolt. Az elemzőházak döntő többsége még mindig a dollár további erősödésére, konkrétan paritásig erősödő zöldhasúra számít, mi ezzel az írással óvatosságra szeretnénk inteni olvasóinkat.
A múlt héten jelentősen erősödni tudott a forint az euróval szemben, amit leginkább az európai QE indukálta tőkeátcsoportosítás hajthatott. Most viszont a görög választásokon a megszorításellenesek nyertek, ami miatt újabb adósságátstrukturálás jöhet - ez persze technikailag államcsődöt jelent. Az ilyen események általában az egész európai államközösség kockázati megítélését rontják, a korábbi hasonló események pedig a forint piacát is megviselték. A hétfői kereskedésben már úgy tűnik, hogy ennek a történetnek a piaci mechanizmusa nem változott: gyengülni kezdett a hazai fizetőeszköz.
Tombol a dollárerő a világban, az euró értéke pedig egyre csak hanyatlik. Neves bankházak azt jósolják, hogy akár egyenlő is lehet a jövőben az euróövezet és az Egyesült Államok pénze, amire az euró gyerekkora óta nem volt példa. A világ legfontosabb devizakeresztje, az euró-dollár nemrég újabb lökéseket kapott az euróövezeti jegybank felől érkező vészjósló hangoktól, a történet pedig úgy fest, most kezd csak igazán lendületessé válni. Magyarország fizetőeszköze semennyire sem tűnik védettnek ezen nemzetközi szelektől, tavaly például 20 százalékot gyengültünk a dollárhoz képest, amivel ma már 12 éve nem látott csúcsot látunk.
A tegnapi kisebb hullámvasutat követően egy fokkal erősebb szinteken látjuk ma a forintot a vezető devizákkal szemben. A karácsonyi megnyugvás a feltörekvő piaci devizák esetében is látható, a rubel például tegnap és ma már erősödést mutatott a dollárral szemben.
Napok óta tartó viszonylagos nyugalom után ma gyengülni kezdett a forint, az euróval szembeni jegyzések átlépték a 307-es szintet és így fontos technikai szintek törésére van esély, amelyek további forintgyengülést hozhatnak. Az elmúlt heteket vizsgálva azonban elmondható, hogy a régiós devizák közül a forint szokatlanul stabil volt.
Lapértesülések szerint már a héten megegyezést köthetnek a devizapiacot manipuláló bankok az amerikai hatóságokkal. A bankok a tengerentúlon egyesével 300 millió dollár körüli bírságokra számíthatnak.
Összesen akár 41 milliárd dollárt is bukhatnak a bankok a devizapiacok manipulációja miatt - vélekednek a Citigroup elemzői. A legnagyobb bírság a Deutsche Banknak néz ki, de a Barclays és a UBS is hatalmas összeget fizethet.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A blue chipek közül pedig a Telekom vitte a prímet.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
