A Magyarország megmentőjeként, vagy a feltörekvő piacok gurujaként emlegetett Michael Hasenstab szerint több feltörekvő piaci deviza, illetve a várhatóan emelkedésnek induló amerikai állampapírhozamok is remek befektetési lehetőségeket jelenthetnek az idén. Interjújában hangsúlyozta, hogy mindig is lesz olyan eszköz a piacon, ami alulértékelt, amit kellő befektetői rugalmassággal remekül ki lehet aknázni.
Tavaly év vége óta több hullámban gyengült a zöldhasú a legfőbb devizapárokkal szemben, melynek hátterében a változó jegybanki kommunikációk, illetve a devizapiaci befektetők folyamatos pozícióleépítése is szerepet játszott. Pedig most úgy tűnik, hogy nem kell még temetni a dollárt. Videónkból kiderülnek a részletek.
Relatíve csendesen kezdődik a hét a devizapiacokon, úgy tűnik a múlt heti nagy csapkodások után stabilizálódnak az árfolyamok. A befektetők most a Bank of Japan keddi és a Fed szerdai döntését várják nagyon, de a Bank of England, illetve a svájci és a norvég jegybank is a héten tart kamatmeghatározó ülést.
A kínai központi bank hétfőn a második egymást követő kereskedési napon erősítette a jüan dollárral szembeni árfolyamát, amivel ahelyett hogy megnyugtatta volna a piacokat, tovább erősítette a monetáris politikájának irányát övező kétségeket és aggodalmakat, ezzel pedig ismét eladási hullámot keltett a pénz- és értékpapírpiacokon szerte a világban.
Rendkívül feszült a helyzet a svájci frank piacán és ez pénteken le is csapódott egy hirtelen mozgásban. A svájci jegybank ugyanis kezd ismét veszélyes csapdahelyzetbe sodródni: az Európai Központi Bank jövő héten várhatóan a mennyiségi lazítás kibővítéséről dönthet, ez pedig újabb felértékelődést hozhat az alpesi deviza esetében, amit a svájci jegybank továbbra sem néz jó szemmel.
A CLS Csoport (CLS), a globális devizapiac egyik vezető szereplője a mai napon megkezdte a rendszertagjai által benyújtott, magyar forintra vonatkozó fizetési megbízások kiegyenlítését. Ezzel a CLS-rendszer kiegyenlítési devizáinak száma 18-ra emelkedett - olvasható az MNB közleményében.
Az ING elemzőinek legfrissebb kimutatása szerint is a biztonságos menedék devizák közé tartozik a forint. Azzal számolnak, hogy a hazai fizetőeszköz (régiós társaival együtt) felülteljesítheti a többi feltörekvő piaci devizát.
A világ legnagyobb forgalmú piacán, a devizapiacon idén áprilisra hanyatlani kezdett a kereskedés volumene - derül ki a Bank of England és a Federal Reserve jelentéseiből. A jelenség hátterében feltehetően az áll, hogy a vezető jegybankok lazábban maradó kamatpolitikája kevesebb devizapiaci lehetőséget kínál a kereskedők számára.
A forintpiac forgalmáról szóló írásunkat az alábbi linken olvashatja el:
Ha eddig azt hitted, hogy a forint kicsi és jelentéktelen piaccal bír, akkor gondold újra. A napi forgalmunk egyrészt a sokszorosa a hazai részvény- és kötvénypiacinak, másrészt a világon is a 24-ik legforgalmasabb devizának számít a forint. Itthon sehol máshol nem folynak ennél nagyobb összegek. Ráadásul a forintpiac szerkezetileg sem valami elmaradott és unalmas fizetőeszköz képét mutatja, az instrumentumonkénti megoszlása szinte teljesen azonos a világátlaggal.
A magyar fizetőeszköz tulajdonságait feltáró korábbi írásainkat az alábbi linkeken olvashatja el:
Gyengül, esik és szakad a forint! - Ilyen és ehhez hasonló felütésekkel találkozhattunk az elmúlt években, amikor a magyar fizetőeszközről olvastunk. A köztudatba lényegében beleégett a forintról, hogy az egy sérülékeny és ezért veszélyes fizetőeszköz. Márpedig ez nem igaz. A kockázati profilunk nem különbözünk jelentősen sem a lengyel zlotytól, sem pedig a devizapiac legtöbbet kereskedett párjától, az euró-dollártól. Ezt pedig most gyönyörű haranggörbékkel bizonyítjuk be.
Először féléves mélypontra került az euróárfolyamunk a bizonytalan görög helyzet közepette, majd pedig látványosan erősödni kezdtünk, amikor elkezdett kirajzolódni annak a megoldása. Miért reagál ennyire hevesen a forint a görög eseményekre, amikor semmilyen érdemi kapcsolatunk nincs a déli országgal? Miért gyengülünk az euróhoz képest, amikor az is gyengül? A jelenség mögött a piaci kockázatkerülés sokarcúságára ismerhetünk rá, amit az alábbi írásban járunk körbe.
Lényegében sehova sem jutott a forint árfolyama az elmúlt egy hétben, pedig több piacbefolyásoló esemény is borzolhatta a befektetői kedélyeket. A makrofolyamatokat elnézve az látszik jelenleg, hogy a szeptemberi időszaktól kezdve várhatunk csak igazán további izgalmakat. Az alábbiakban rövid forintpiaci áttekintés következik.
Látványosan megtalálták az eurót ma a devizapiacon: lényegében az összes meghatározó devizával szemben erősödik az árfolyama. Ez márpedig hideg zuhanyként érheti a piaci szereplők jelentős részét, akik az euró-dollár korábbi trendjének folyatását várták.
Izgalmas történet látszik kirajzolódni a devizapiac egyik sérülékenynek és sokszor célpontnak tartott szegmensében: a török líra hevesen gyengült az év elején, de úgy tűnik ezzel még nincs vége. Az igazán érdekes az, hogy ez a deviza pont tavaly év elején is a válságát élte. A jegybankja szerdán nem nyúlt az irányadó kamatokhoz, ami tovább fűtötte a piaci kedélyeket: a Morgan Stanley kapva az alkalmon máris újra eladásra ajánlja a lírát a dollárral szemben. Ez a kereszt ráadásul évek óta azonos irányt mutat, ami feltehetően rengeteg devizapiaci kereskedő fantáziáját megmozgatta már, ezért az alábbiakban most körbejárjuk, hogy mi is az aktuális helyzet a törökök fizetőeszközével.
Az euró gyengülésének az egyik legnagyobb nyertese Németország - hangzik a könnyen érthető makroökonómiai közhely. Ha ez így van, akkor annak márpedig a részvényárfolyamokra is hatnia kellene - gondolhatná a dörzsölt befektető. Most ráadásul éppen látványosan ellentétes mozgás is látszik az euró és a DAX árfolyamában, amire a válság óta nem volt példa. Rögtön adódik a kérdés, hogy vajon ebből lehet-e profitábilis stratégiát készíteni a piacon, illetve jelent-e kockázatot a DAX-ra nézve egy esetleges devizapiaci korrekció. Vizsgálódásaink szerint mind a kettő kérdésre NEM a válasz.
Csütörtök reggel még 300 forintnál is kevesebbe került egy euró, de a délutáni lassú gyengülésünket követően már újra e fölötti jegyzéseket láthatunk. Eddig a relatíve erős forint mögötti okok között leginkább a régiós hatás dominált - a legutóbbi lökést persze az MNB adta -, de pontosan ezen együttmozgásunk miatt, ma éppen gyengülünk.
Két örökzöld kérdés van a forint árfolyamával kapcsolatban: "miért ilyen gyenge", vagy pedig, "hogy lehet most éppen erős"? Mi ezért le szeretnénk szögezni: az erős szó azt sugallja, hogy a "fair értékétől" eltért a hazai fizetőeszköz, vagyis túlértékeltté vált. Márpedig a reálárfolyamunkat elnézve ez egyáltalán nem igaz, persze ebből még nem következik, hogy akkor most tovább is kéne erősödnie. Tehát az áraink alapján továbbra is alulértékelt devizának számít a forint, de hogy a válaszunkat még tovább cifrázzuk: ez szinte teljesen hidegen hagyja majd a piaci szereplőket. Rövid távon beláthatatlan, hogy milyen irányt vesz a forintárfolyam, hosszabb távon pedig inkább a gyengülés a valószínű az újra süllyedő alapkamatunknak és a Fed közelgő szigorításának hatása miatt.
A forint tegnap olyan erős volt az euróval szemben, mint utoljára tavaly januárban. Adódik a kérdés: vajon láthatunk-e újra 300 forint alatti jegyzéseket is? Ez már csak egy karnyújtásnyira van, így ideje áttekintenünk, hogy milyen erők is hatnak éppen hazánk fizetőeszközére.
Ezt jelzik a termelési adatok.
Nem áll túl jól Magyarország a gázkiváltó technológia telepítésében.
A hét elején még melegszik az idő.
A legfontosabb hírek a forrongó Közel-Keletről.
Egyelőre nincs erre technikai lehetőség, de rövidesen változhat a helyzet.
Mutatjuk, miért.
Kösz, Irán.
Érdemes közelebbről is megnézni a számokat.
