Esküt tett Joe Biden, az Egyesült Államok 46. elnöke. Beszédében egységet ígért, illetve fellépést a klímaváltozás, a hazai terrorizmus, a rasszizmus, illetve a koronavírus ellen. Üzent a világ országainak is: azt ígérte, hogy Amerika ismét dialóguspárti lesz és azonnal hozzáfog szövetségi rendszereinek helyreállításához.
Aggódik Ray Dalio, a világ legnagyobb hedge fundjának, a Bridgewater Associates-nek vagyonkezelője az Egyesült Államok társadalmának vagyoni egyenlőtlenségei miatt – írja a CNN. A sztárbefektető figyelmeztetett: Amerika politikai vezetőinek muszáj lesz valamit kezdeni a helyzettel, mert "valamilyen polgárháborút" kockáztatnak azzal, ha nem találnak a vagyoni különbségekre valamilyen "okos" megoldást.
Egy ideális világban a nemek közötti egyenlőség minden tekintetben érvényesülne, így a gazdaságban is: egyenlő munkáért egyenlő bér járna, és kiemelt munkakörnek minősülne a gyermeknevelés, a családtagok gondozása és a házimunka is. De mi a helyzet a nyugdíjak terén?
Elterjedt nézet, hogy a gazdagok a jó szerencséjükből keveset adnak vissza másoknak. De vajon ez tényleg így van? A rendelkezésre álló amerikai statisztikákból arra lehet következtetni, hogy ez egy nagy tévedés. Az elemzések ugyanis azt mutatják, hogy akinek több pénze van, az általában gyakrabban és többet is adakozik. Jó kérdés persze, hogy ez vajon Magyarországon is így van-e, hazánkban ugyanis átlag alatti a jótékonykodás mértéke. Itthon ez még közel sem annyira a kultúra része, mint nyugaton.
A jövő év humanitárius katasztrófába torkollhat - figyelmeztetett az ENSZ Élelmezési Világalapjának (WFP) vezetője az ENSZ-közgyűlésnek a koronavírus-járványról tartott rendkívüli ülésszakán pénteken. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója pedig hangsúlyozta, hogy a gazdag országok az oltásért tolongásban nem tiporhatják el a szegényeket.
Az elmúlt négy évtizedben a legjobban kereső 1%-ban lévő amerikaiak bérjövedelme 160%-kal ugrott meg, míg a jövedelmi létra alsó 90%-ában lévők bére visszaesett – írja a Yahoo Finance az Economic Policy Institute-ra hivatkozva.
Azt már tudjuk, hogy a 2020-as amerikai elnökválasztás a történelem szemétdombjára hajította a hivatala viselésére minden józan és tisztességes mérce szerint alkalmatlan és méltatlan Donald Trumpot. Tudjuk azt is, hogy a Demokrata Párt nem fog többséget élvezni a Szenátusban az elkövetkező két évben, igaz, a republikánusokkal azonos számú mandátumot még elérhetnek januárban, a Georgiában megismételt szenátorválasztásokon. Azonban ezek eredményétől függetlenül világos, hogy az idős Joe Biden elnöksége során vagy a kompromisszumok kivételesen nagyformátumú mesterének bizonyul, vagy kormányzásától nem remélhető több, mint az elődje által okozott borzalmas, felmérhetetlen károk egy részének reparálása – semmiképpen sem lebecsülve ezzel az utóbbiak akár történelminek is nevezhető jelentőségét.
A hátrányos helyzetű fiatalok kisebb valószínűséggel mennek egyetemre, mint jobb sorba született társaik. A világ számos országában célzott szakpolitikai eszközökkel igyekeznek segíteni azokat, akik a családjukból elsőként szereznének diplomát. Az írásban bemutatott kutatás azt vizsgálja, hogyan érdemes az elsőgenerációs diákok részvételét növelni a felsőoktatásban.
Tavaly folytatódott a magyarországi háztartások jövedelmi helyzetének javulása, a fogyasztás értékében és volumenében minden fogyasztási csoportban bővült. 2019-ben a teljes népesség 17,7%-át, 1 millió 695 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata. Ugyanakkor mindkét releváns mérőszám az egyenlőtlenség kismértékű növekedését mutatta.
A koronavírus hatására világszerte átrendeződtek az emberek megtakarításai, a korábban részvényekben tartott vagyon jelentős része landolt készpénzben és bankbetétben. Bár március végégig jelentősen visszaesett a háztartások globális vagyona és a hitelállomány is megugrott, a második negyedévben sikerült ezt a veszteséget ledolgozni, a globális háztartási vagyon összességében tehát nem sínylette meg az év első felének történéseit – derül ki a Credit Suisse Global Wealth Reportjából. A tanulmány azt is megnézi, melyek azok az országok, ahol a legtöbbet nyertek és vesztettek az emberek a koronavíruson.
Miközben a világgazdaság a koronavírus-válság negatív hatásait nyögi, a szupergazdagok pénzét kezelő svájci bankároknak ez az időszak a nagy pénzszerzésekről szólt – számol be a hírről a Financial Times.
Joe Biden gazdaságpolitikai programját sok kritika éri a jelentős adóemelések miatt, míg Donald Trump adócsökkentéseit általában a növekedéspárti gazdaságpolitikával azonosítják. Az UniCredit számításai szerint viszont ezt a képet végleg ki kell vernünk a fejünkből, mert Joe Biden költségvetési expanziója akkora lökést adna az amerikai gazdaságnak, amelyhez Trump további adócsökkentéseinek hatásai messze nem érnek fel.
Ezermilliárd euróhoz közeli szintre emelkedhet a 19 euróövezeti ország idei együtt költségvetési hiánya a koronavírus-járvány miatt megugrott kiadások miatt - írja a Financial Times hétfői számában.
Amerika november 3-án elnököt választ, és a piacpárti Donald Trumppal szemben az egyre inkább balra tolódó demokrata párt Joe Bident jelölte elnöknek. Biden programja szemmel láthatóan baloldali, Trump ezért sokszor szocialistának láttatja őt, összemosva az egyébként centrista jelöltet a párt balszárnyával, valamint olyan, markánsan baloldali politikusokkal, mint Bernie Sanders (aki nem is tagja a Demokrata Pártnak). Bidennek markáns tervei vannak a pénzügyi piacok szabályozására is, amelyekkel nem a lazítás irányába mozdulna el. Valóban van okuk félelemre a vállalatvezetőknek, alapkezelőknek és a vagyonos rétegnek? A helyzet nem ennyire egyértelmű.
A Trump adminisztráció első három évében kis mértékben csökkent a szegények és gazdagok közötti jövedelmi egyenlőtlenség, mivel a növekvő jövedelmek és a csökkenő munkanélküliségi ráta segített a szegényebb osztályok felzárkózásában – derül ki a Fed frissen közzétett adataiból.
1,15 milliárd dollár értékű programot indít a Citigroup azzal a céllal, hogy szűkítse az Egyesült Államok különféle rasszai közt tapasztalható vagyonbeli különbséget - írja a CNN.
Az elmúlt 10 évben egyszer sem lehetett látni olyan vagyonnövekedést a világban, mint tavaly, a piacok jó teljesítménye a friss pénzeket is bevonzotta. Idén azonban a koronavírus elterjedése egy teljesen más képet fest: felerősödött az elszegényedés, milliók kerültek mélyszegénységbe. Bár a háztartások globális vagyona a második negyedévben valamelyest kiheverte a tavaszi koronavírus-sokkot, Magyarországon visszaesés várható idén a megtakarításokban – derül ki az Allianz friss tanulmányából.
A Föld népességének leggazdagabbjai több mint kétszer annyi klímakárosító szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, mint az emberiség szegényebb része - állapította meg az Oxfam nemzetközi civil szervezet jelentésében, melyet az ENSZ-közgyűlés 75. ülésszakának kedden kezdődő általános vitája előtt mutatott be.
A gazdasági fejlődés fő motorja az innováció (legfőképp a technológiai innováció). Ugyanakkor az újdonságok generálása és adaptálása is a nagyvárosokban koncentrálódik, ezért a földrajzi régiók közötti egyenlőtlenségekhez vezet, ami hosszú távon károsan hat egy ország fejlődésére, mert sokan nem tudnak bekapcsolódni az innovációs folyamatba. Az innovatív gazdaság kialakítása és erősítése ezért régiókra szabott állami beavatkozást kíván. A regionális tudomány módszertanának segítségével mutatunk rá arra, hogy a helyi társadalom, és a régió gazdaságának adottságai hazánkban is hangsúlyozottan fontosak az innovációpolitika számára. Az innovatív fejlődés kulcstényezői, például a vállalkozókészség vagy az újdonságokra való nyitottság mélyen a helyi társadalom kultúrájában, hagyományaiban gyökereznek. A magyar régiók innováción alapuló fejlődése csak lassan érhető el, és a helyi történetek ismerete szükséges hozzá.
Az amerikai statisztikai hivatal friss adatai szerint az elmúlt évtized gazdasági fellendüléséből minden amerikai profitált, de a gazdagok tudták a legtöbbet kihozni belőle – írja a Bloomberg.
Tanulmányozzák a helyzetet.
A leminősítés lehetőségére is utalást tett.
Megjelent a legújabb Bézs Könyv.
Ukrajna vasárnapi akciója mérföldkő az ukrán-orosz konfliktusban.
Az invazív faj agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
