A kórházak csaknem negyedével, a szakrendelők ötödével kevesebb beteget láttak el idén, mint a pandémia előtt - írja a Népszava. A NEAK főigazgatója nem tudja, hogyan lehet megállítani az orvosok elvándorlását.
Több műtétnél is hosszabbak a kórházi várólisták, mint tavaly ősszel – ez derül ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő honlapján elérhető adatokból, azt viszont az RTL Híradó alapján továbbra sem lehet tudni, hogy egy-egy műtétre most átlagosan mennyit kell várni. A problémára kormány is felfigyelt, az emberi erőforrások minisztere tegnap jelentette be, hogy 13 és fél milliárd forintot biztosítanak a várólisták csökkentésére.
Az Egyesült Államoknak már öt tagállamában van jelen a koronavírus új, omikron néven ismert változata, köztük Kaliforniában és New York államban - derül ki a helyi egészségügyi hatóságok közléséből.
Sokan úgy vélik, a Covid rákényszerítette a cégvezetőket arra, hogy foglalkozzanak a munkavállalók egészségével. Szomorú ez az apropó, de éppen itt volt az ideje, hogy a döntéshozók felismerjék: egészséges munkavállaló nélkül nincs egészséges vállalat. Lássuk, milyen egészségbiztosításokat kínálnak most nekik a magyar biztosítók!
Kidolgozta a térítésköteles háziorvosi ellátások díjtételtáblázatát a Magyar Orvosi Kamara (MOK) munkacsoportja a Háziorvosok Online Szövetsége és az Országos Alapellátási Szövetség (OASZ) segítségével. A változás azokat érintheti majd, akiknek nincs érvényes TAJ-számuk.
A koronavírus-járvány miatt elhalasztott beavatkozások miatt a műtéti várólisták jelentősen nőttek. Nem meglepő tehát, hogy a betegek egy része az állami ellátás helyett a magánegészségügyet választotta. A Dr. Rose Magánkórház idén januárban 100%-os növekedést tapasztalt az ortopédiai műtétek számát tekintve 2020. azonos időszakához képest, és a júniusi beavatkozások száma is több mint kétszer annyi volt, mint tavaly ilyenkor. Prof. Dr. Hangody László ortopéd-traumatológus szakorvos szerint ugyanakkor kérdés, hogy vajon megmarad-e ez a fokozott érdeklődés a magánszektor irányában, a Portfolio-nak úgy fogalmazott, valószínűnek tartja, hogy fél-egy év múlva a betegek egy része visszatér majd az állami ellátórendszerhez, ugyanakkor a magánszolgáltatókat választók aránya nagyobb lesz, mint a járvány előtt volt.
A koronavírus-járvány okozta fennakadások és bizonytalanság szinte egyáltalán nem szegte kedvét a magánegészségügyi szolgáltató szektornak. A legnagyobb szereplőkkel készített körképünkből kiderült ugyanis, hogy a magánklinikák növekedési tervei fennmaradtak, jelentős többségük a további bővülésre fogad, csak kevesen vannak, akik óvatosabbak lettek a rendkívülinek mondható 2020-as év után. Nem véletlen, hogy ennyire magabiztosak a magánszolgáltatók. Az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá vált, hogy az állami rendszer hiányosságai és teljesítményének visszaesése (tervezett beavatkozások terén, ösztönzőrendszerek kiesése, várólisták felépülése) a magánszektor felé lejti a pályát és ők ki is használják ezt a lehetőséget. A jövővel kapcsolatos magabiztosságuk nemcsak az állami ellátórendszer gyengeségéből fakad: megkérdeztük a cégvezetőktől, tulajdonosoktól azt is, hogy milyen trendekre számítanak a hazai ellátásban, és kirajzolódik egyfajta konszenzus a körükben. A kiegészítő biztosítás és/vagy a foglalkoztatók nagyobb szerepe a finanszírozásban szerintük nagyon valószínű. Cikksorozatunk második része a magánegészségügyi szolgáltatók piacáról, az első része itt olvasható.
A jelentős hazai versenyzők hiánya ellehetetleníti az állam és biztosítóipar közti - a társadalom hosszú távú biztonságos működéséhez szükséges, a kockázatok közös csökkentésére irányuló - szakmai párbeszédet a magyar biztosítási piacon. Részben ezzel magyarázható az elmúlt harminc év együttműködési kudarca az egészségügy és a nyugdíj területén. A „komoly” országokban az egészségügyi és a nyugdíjellátás jelentős részét magánalapon a biztosítók finanszírozzák, nálunk azonban nincs kivel rendszert építeni. Az Aegon magyar kézbe kerülésével a hazai tulajdon aránya 20%-ra emelkedne, ami még nem meggyőző, de a kölcsönösen előnyös, bővülő partnerség kialakításához már elég lehet.
A magyarországi biztosítótársaságok életbiztosítási termékeiben nincs a Covid-19 védőoltással kapcsolatos kizárás vagy mentesülés. Ilyen válaszokat kapott a MABISZ a tagjaitól az AFP Ténykérdés rovatának megkeresésére.
A CIG Pannónia másfél évtizeddel ezelőtti megálmodása után újra egy nagy hazai biztosító létrehozásának gondolata foglalkoztatja az Aegon-ügy kapcsán Horváth Bélát, a biztosítási szakma doyenjét. A Glória Biztosító és a Nationale-Nederlanden egyik alapítójával, az Aviva és a CIG Pannónia egykori első emberével azt jártuk körbe, miért éri meg Magyarországnak megakasztania egy nagy, tisztán piaci tranzakciót, amilyen a 830 millió eurós VIG-Aegon-deal lett volna. Interjú.
Több tényező együttes állása is abba az irányba mutat, hogy a magánegészségügyi piac legnagyobb szereplői tovább erősödhetnek. Természetesen ez függ attól is, hogy az állami ellátásból – Covid-járvány után még - jobban kiszoruló betegtömeg mennyiben és miből lesz képes finanszírozni a többletterheket, és mennyiben lesz ebben támogató erő a makrogazdasági környezet, és így a háztartások jövedelmi helyzete. A legnagyobb szolgáltatók azonban jól láthatóan már megtették a tétet: bővülést terveznek. Ezen a ponton pedig visszaérkezünk az állam szerepéhez, feladatához is és hogy ebben a helyzetben elgondolkodik-e a kormány újfajta finanszírozási megoldásokon, ami akár a rendszeren belülről (teljesítményvolumen-korlát emelés), vagy a rendszeren kívülről (kiegészítő biztosítás) érkezne.
Az oltás mellett a koronavírus elleni gyógyszer, a favipiravir is ingyenes, azt azok is megkapják, akiknek érvénytelenítik a TAJ-számát - mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.
2019-ben az akkor 1,5 éves Györök Zente kapta meg elsőként Magyarországon a világ legdrágább gyógyszerét, a 700 millió forintos Zolgensma génterápiát - hangzott el az RTL Híradó riportjában. Az SMA-ban, vagyis a gerincvelői izomsorvadásban szenvedő kisfiú azóta már jár, hála az országos összefogásnak. Rajta kívül még nyolc külföldi és magyar gyermek kapta meg a szert a Bethesda Gyermekkórházban. Az RTL Híradó most megtudta, már javában folynak a tárgyalások arról, hogy a készítmény egyedi méltányosággal elérhetővé váljon itthon is állami támogatással.
Izraelben 92 százalékban bizonyult hatékonynak a Pfizer és a BioNTech gyógyszeripari cégek koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyaga a klinikai tesztek utáni első, ellenőrzött eredmények alapján - jelentette a The Times of Israel című, angol nyelvű hírportál csütörtökön.
A közösségi médiában elterjedt hírek ellenére a biztosítótársaságok jellemzően kifizetik a koronavírus fertőzésben elhunytak életbiztosítását. Sőt, a járványhelyzet idején az ügyfelek szempontjából kedvezően változtatott a szerződéses feltételeken több biztosító is, állapítja meg közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A kórházak, egészségügyi szolgáltatók minden a járvány elleni védekezéshez és a koronavírusos betegek ellátásával összefüggő többletköltségük fedezéséhez szükséges támogatást megkapnak - hangsúlyozza az Emberi Erőforrások Minisztériuma keddi közleményében.
Napokban döntenek a cégek a jövő évi juttatásokról. Cikkünkben azt feltételezzük, hogy jelenleg a munkavállalók egészsége kiemelten fontos egy cég számára. Nehéz helyzetüket segítve összeszedtünk pár gondolatot arról, miként lehet egy új egészségügyi juttatást beilleszteni a juttatások közé és erre honnan lehet forrásokat előteremteni. Akiknek már van valamilyen egészségprogramja, az megtudhatja, hogy miért emelkednek az árak ilyen jelentősen.
Aki nem jogosult munkája, vagy életkori helyzete alapján a térítésmentes egészségügyi ellátásra Magyarországon, azt július 1-től automatikusan felszólítja a NAV a havi 7710 forinttal növekvő tartozása rendezésére, de az intézmények közötti adategyeztetések során kiderült, hogy 67 ezer ember fizetési felszólítását törölni kellett, mert végülis jogosultak voltak az ellátásra – derült ki a Pénzügyminisztérium keddi közleményéből.