Húsz év alatt nyolcszorosára nőtt az egészségbiztosítási piac

A MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) jelentése alapján 2000 és 2021 között 3,1 milliárd forintról 25,3 milliárd forintra növekedett a hazai biztosítók egészség- és betegbiztosítási díjbevétele. A nyolcszoros növekedés a teljes időszakot tekintve is duplája a nominális GDP növekedési ütemének. Míg a két mutató az első tíz évben lényegében azonos ütemben nőtt, a második tíz évben a GDP megint duplázott, a díjbevételek azonban 4-szereződtek.

Az adatgyűjtést befolyásoló jogszabályok és keretek a vizsgált 22 éves időszak alatt többször változtak (pl. új polgári törvénykönyv, személyi jövedelemadó törvény, biztosítási tevékenységről szóló törvény), ahogy a felügyeleti útmutatók is. A növekvő tendenciában részben emiatt látunk töréseket. 2019-ben az adókörnyezet kedvezőtlen változása törte meg a trendet (megszűnt a munkáltatók által vásárolt személybiztosítások adómentessége), 2020-ban pedig a pandémia okozta nehéz gazdasági körülmények csökkentették a díjbevételt. A Covid-járvány első évében nehezebben ment a biztosítások értékesítése élőben, és akkor még az online felületen is.

2022-re azonban az öngondoskodási hajlam láthatóan megugrott, és a piac mérete elérte a 25,3 milliárd forintot.

Nem egyértelmű módszertan

A MABISZ-adatszolgáltatás fogalomhasználata az MNB-adatszolgáltatás definícióira épül. Az MNB-definíciók nem egyértelműek, ezért nem tudható biztosan, hogy minden biztosító ugyanazon besorolás mentén jelenti-e az adatokat. Megbontják-e a komplexebbé vált kockázati biztosításokat, amik kombinált szolgáltatásokat tartalmaznak és esetleg több helyre is besorolják-e őket (pl. az életbiztosítás mellé kötött kiegészítő egészségbiztosítás benne van-e külön is az egészségbiztosításra lejelentett számban), vagy a teljes díjbevételt a „fő” komponenshez sorolják. Lehet, hogy amit eddig külön betegségbiztosításban kötöttek meg az ügyfelek, azt most egy megtakarítási biztosításban, kockázati életbiztosításban vagy lakásbiztosításban kötnek meg.

Ráadásul a definíciós és besorolási nehézségek – az időközben bekövetkezett változások és korrekciók ellenére – végigkísérték a vizsgált időszakot. Ezen nehézségek kapcsán folyik a szakértői előkészítő munka a szövetségen belül, melynek célja az MNB kitöltési táblák definíciós problémáinak megoldására irányuló javaslat kidolgozása.

A cikkben található adatok a MABISZ 2000-2021 Q4-es jelentéseiből származnak, és az egészség- és betegségbiztosításként lejelentett biztosításokat veszik számba. Nem tartalmazzák a baleset és betegség kiegészítő biztosításokként lejelentett adatokat.

Csökkenő rés

Nemcsak a díjbevétel nagysága a fontos, hanem az is, hogy mennyi a kárráfordítás. Ez sokáig meglehetősen stabilnak mutatkozott, 2015-ig nagyságrendileg a díj egyharmadát költötték a biztosítók a kárkifizetésre és szolgáltatásokra.

2016 óta azonban egyre alacsonyabb a rés, a károk és szolgáltatások kifizetésére költött összeg a díjak kétharmadára ugrott, vagyis százalékban kifejezve csökkent az árrés, bár

2021-re nominálisan még így is közel 10 milliárd forintra emelkedett a díjbevétel és a kárráfordítás között a különbség.

A nyereségességet azonban még ezen üzletág művelésére fordított költségek szintje is befolyásolja. Figyelembe kell venni, hogy az egészségbiztosítások térnyerésével új – nem elhanyagolható méretű – költségelemek is megjelentek a biztosítóknál, amiket nem kárkifizetésként számolnak el. Ilyenek az ellátásszervezés, a call center, az utólagos térítési elszámolások az egészségügyi intézményekkel, a kiszervezett partnerekkel való kapcsolattartás, a biztosítotti és adatszolgáltatások kiépítése, a GDPR megfelelés, vagy az orvosok bevonása. Ezek a költségek a 2021-es a 63%-os kárkifizetési adatban nem jelennek meg, miközben egyértelműen szolgáltatáshoz és kárhoz kapcsolhatók és 20-25%-kal csökkentik az árrést.

Volatilis szerződésszámok

A MABISZ minden évben összegyűjti a tagjai által kötött egészség- és betegségbiztosítások szerződésszámát, ám az MNB-definíciók itt sem egyértelműek, így nem tudható pontosan, hogy a biztosítók milyen logika szerint jelentenek. Nem egyértelmű, hogy egy szerződés egy emberre vonatkozik, vagy csoportos biztosítások esetén cégenként van egy szerződés lejelentve. Ezért összpiaci szinten nézve nehéz aggregáltan, teljes körűen kimutatni és jól elemezni, hogy mennyi a szerződések mögött lévő biztosított.

A kimutatások alapján 2000-ben 71 574 db egészség- és betegségbiztosítási szerződés volt állományban. A szerződések száma 2007-ig növekedett (108 275 db szerződés), majd a kibontakozó gazdasági válság hatására visszaesett. 2021-ben csupán 39 171 db egészség- és betegségbiztosítási szerződés volt életben, miközben az összes díjbevétel gyors ütemben növekedett.

Ez a nagy fogyás több tényezővel van összefüggésben. Egyrészt a kockázati biztosítások komplexebbé válásával, másrészt a már említett definíciós értelmezési nehézségekkel és a csoportos biztosítások számának növekedésével, ahol akár több ezer biztosított is egy darab szerződésként jelenik meg. Habár a 39 ezer darabos szerződésállomány csekély mértékű mind a 4,6 millió fős munkavállalói bázishoz képest, mind pedig a 9,7 millió fős populációhoz képest, érdemes a biztosítottak számát is figyelembe venni, amely csak az egészségbiztosítási szerződések esetében ma már közel 400 ezer főre tehető.

A biztosításnak két formája van, a szolgáltatásfinanszírozás és az összegbiztosítás. A szolgáltatásfinanszírozó biztosítás közvetlenül az egészségügyi költségek előre pontosan nem látható, csak becsülhető mértékű, vagyis bizonytalan összegű finanszírozását jelenti. Az összegbiztosítás esetében az előre meghatározott biztosítási összeg kerül kifizetésre (az esetleges önrész figyelembevétele mellett) a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

2016 óta – mióta a Szolvencia II-es európai uniós biztosítási szektort harmonizáló szabályozási rendszer életbe lépett – a MABISZ (az MNB adatszolgáltatásából levezetve) megkülönböztetve mutatja ki az egészségbiztosítást (azaz a szolgáltatásfinanszírozó biztosításokat) és a betegségbiztosítást (azaz az összegbiztosítás-típusú biztosításokat). Így részben a jelentési módszertan változásának is lehet köszönhető az adatokban látható változás. A piaci tendenciák figyelése érdekében azonban az egészség/betegségbiztosítási adatokat összevontan mutatják az ábrák.

Az elmúlt években a csoportos biztosítások meghatározó szerepet töltöttek be az egyéni biztosításokhoz képest, mert a munkáltatók egyre tudatosabban használják ezt a juttatást a munkaerő megtartására és ösztönzésére, a munkavállalói igények pedig növekszenek. A szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítás területén sorrendben a legnagyobb hazai biztosítók a Medicover, az Union-Aegon, a Generali, a Groupama, a CIG Pannónia, az Allianz és az Uniqa. A biztosításokba foglalt szűrővizsgálatok tartalma/nagysága eltérő lehet.

Merre tart a piac?

A MABISZ 2021-es jelentése úgy fogalmaz, hogy „az impozáns százalékok ellenére azonban még mindig csak alacsony piaci telítettségről beszélhetünk, a növekedés értékelésénél ugyanis figyelembe kell venni az előző évek még mindig alacsony bázisát.” Valóban,

a 25,3 milliárd forintos magánegészségügyi díjbevétel eltörpül a teljes magyar egészségügyre fordított közel 4000 milliárd forinthoz, vagy a magánegészségügyi struktúrára fordított, becslések szerint 350-500 milliárd forinthoz képest.

A piac növekedési potenciálja az elmúlt évek adatai és a teljes piac fényében nagynak mondható, de a további növekedés nemcsak a kereslet, azaz a vállalatok és a magánszemélyek szerződéskötési hajlandóságának függvénye. A magán-egészségbiztosítások szélesebb körben való elterjedését és ezzel a díjbevételek további szignifikáns növekedését a szabályozás változása segítheti. Állami részről számos megoldás, ösztönző elképzelhető, ami támogatja a növekedést.

A MABISZ november 30-i konferenciáján Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter jelezte, hogy ez az ágazat több figyelmet fog kapni, a szabályozói eszközök sokkal aktívabbak lesznek a következő években. Addig azonban a díjbevételek növekedésének gátat szabhat többek között a rendszert kiszolgáló magánegészségügyi szolgáltatók kapacitása is (kínálati elem), amelynek egyelőre sem földrajzi lefedettsége, sem ellátások szerinti megoszlása nem kielégítő.

Címlapkép: Getty Images

A szerző a KPMG menedzsere.

Biztosítás 2023

Hasonló témákról is szó lesz a Portfolio március 8-ai Biztosítás 2023 konferenciáján, érdemes mielőbb regisztrálni a rendezvényre!

Információ és jelentkezés