Az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa (rescEU) eddigi legnagyobb légi tűzoltóakciója keretében 11 tűzoltógéppel és 1 helikopterrel segíti Görögországot az ország több területén pusztító erdőtüzek oltásában - közölte az Európai Bizottság kedden.
Az Európai Uniónak készen kell állnia arra, hogy 2030-ig új tagállamokat vegyen fel - mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn a Bledi Stratégiai Fórumon. Ráadásul pont azoknak a balkáni országoknak üzent, amelyek felvételét a magyar kormány is sürgeti.
Emmanuel Macron francia elnök Európa és a Nyugat "meggyengülésének kockázatára" figyelmeztetett egy olyan nemzetközi kontextusban, amelyben a hatalmak közötti versengés egyre fokozódik.
Az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló törvénye (DSA) az átfogó technológiai szabályozás új korszakát nyitja meg, és ahogy az adatvédelmi szabályozás nemzetközi sablonja lett a GDPR-rendszer, úgy a nagy platformszolgáltatókat célzó új irányelv is hamar világszerte norma lehet. Az ajánló algoritmusok rendszerének átláthatóvá tételétől kezdve, a tartalom moderáláson át az álhírek és a káros tartalmak szűréséig rengeteg új kötelezettségnek kell megfelelnie az olyan szereplőknek, mint a Google, a Facebook vagy az X névre átkeresztelt Twitter. A konfliktusok garantáltak, de a végén még a demokratikus rendszereket is megerősítheti a direktíva, gyökeresen árformálva az európai választásokat.
Éves alapon a harmadik legrosszabb teljesítményt produkálta a magyar gazdaság az Európai Unióban, negyedéves összevetésben kicsit kedvezőbb a kép, de ott sincs sok okunk örömre – derül ki az Eurostat szerdán közölt előzetes adataiból. Vagyis a meglepően gyenge magyar GDP-adat a kontinensen is inkább a rangsor végén helyezkedett el.
Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Magyarország a tervezettnél nagyobb állami támogatást adjon például az akkumulátoripari és egyéb zöldipari beruházások végrehajtására. A támogatási intenzitással is játszhat majd a kormány, nem feltétlenül köti meg a kezét a két héttel ezelőtt szép csendben kiadott bizottsági jóváhagyás.
Mostanra elmondható, hogy Európa-szerte megállt a lakásárak korábban tapasztalható növekedési üteme. A KSH és az Eurostat adataiból kiderül, hogy szinte alig van olyan uniós ország, ahol az elmúlt negyedévek valamelyikében legalább egy minimális, 1-2 százalékos árcsökkenés ne lett volna. Igaz, hogy nominálisan nézve nagy zuhanások sem tapasztalhatók, a magyarországihoz hasonlóan a többi országban is a kivárás és a stagnálás jelei láthatók. Teljesen más képet kapunk azonban, ha az inflációt is bevonjuk a képletbe, azaz reálértéken hasonlítjuk össze az uniós országok lakásárváltozásait.
A világ nagy gazdaságai jelentős támogatásokat kínálnak a zöld technológiákba történő beruházások vonzására, ami olyan éles versenyhez vezet, amely a kisebb gazdaságokat hátrányos helyzetbe hozza. Az USA, az EU és Japán ösztönzőkkel vonzza a külföldi tőkeberuházásokat (FDI), ami megkérdőjelezi a globalizáció elveit, és potenciálisan gátolja azon gazdaságok növekedését, amelyek nem képesek megfelelni ezeknek a támogatásoknak.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök népszavazást hirdetett, amelyen a polgárok kifejthetik véleményüket az EU menekültügyi politikájának javasolt reformjáról. A vitatott kérdés az, hogy kötelező legyen-e a tagállamok számára a migránsok kvótájának befogadása, amely javaslatot Varsó határozottan ellenzi. Az október 15-re tervezett népszavazás egybeesik a lengyel parlamenti választásokkal, és olyan kérdésekkel is foglalkozik majd, mint az állami vállalatok privatizációja és a nyugdíjkorhatár emelése.
Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta az európai fenntarthatósági jelentéstételi standardokat (ESRS), amelyeket a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) hatálya alá tartozó valamennyi vállalat alkalmazni tud - szerepel az Európai Bizottság honlapján.
Egy sor fontos makrogazdasági adat jelenik meg a héten, itthon például lényeges statisztikák jönnek a második negyedéves konjunktúra szempontjából, míg Európában inflációs számok és GDP-adatok érkeznek, a tengerentúlon pedig a munkaerőpiacra lesz érdemes figyelni.
Az utóbbi időszakban több esemény miatt ismét a közérdeklődés előterébe került a vasút hazai állapota, ezért érdemes nemzetközi kitekintésben is megvizsgálni a témát. A szegmensben megvalósított beruházásokról és az infrastruktúra főbb mutatóiról az OECD rendelkezik számos országra kiterjedő statisztikával, amely alapján az elmúlt évtizedek trendjeiről is képet lehet kapni. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a statisztika azt nem tudja megmutatni, hogy a források milyen hatékonysággal hasznosultak, így a vasúti pályák, vonatok, vasútállomások valós állaga és a szolgáltatás minősége sem olvasható ki belőle.
Hszi Csin-ping kínai vezető három évnyi koronavírus-járvány miatti elszigeteltség után ünnepséget tervez az Övezet és Út infrastrukturális program megünneplésére. Az európai országok azonban kihagyják az ünnepségeket, ami az Európa és Kína közötti kapcsolatok megromlását tükrözi. Az egyetlen valószínűsíthető résztvevő a konferencián Magyarország lehet értesüléseink szerint.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) nem azonosított kritikusan aggályos területeket az emberekre és állatokra, illetve a környezetre jelentett kockázat tekintetében a gyomirtóként hasznosított glifozát hatóanyag-szakértői felülvizsgálata során - olvasható az uniós szervezet szerdán közzétett jelentésében.
Egyre komolyabb kereskedelmi háború frontvonalai rajzolódnak ki Kína és az Egyesült Államok között, amelyben egyre jobban eltávolodnak egymástól a felek. Mindez pedig ráirányítja a figyelmet a nagyrészt az ázsiai országok által irányított ellátási láncokra, valamint az Egyesült Államok és az EU által felügyelt technológiai szabadalmakra. Mindez egyszerre jelent kihívást és lehetőséget sok feltörekvő országnak, míg az Európai Uniónak meg kell őriznie harmadikutasságát - többek között ezekről esett szó az Asia Society Northern California konferenciáján, amelyen a Portfolio is részt vett.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden további megállapodások megkötését szorgalmazta partnerországokkal az illegális bevándorlás megfékezése érdekében.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében folytatjuk a tegnapi téma feldolgozását, vagyis hogy lehetséges-e megduplázni a magyar GDP-t 2030-ig, ahogyan azt Orbán Viktor Tusványoson előrevetítette. Úgy tűnik, hogy ez a vállalás igen kockázatos, és nagyon nem mindegy az sem, hogy miként sikerül elérni az áhított célszámot. Vendégünk Beke Károly, a Portfolio makroelemzője. A második blokkban arról volt szó, hogy mekkora globális fenyegetést jelent Kína dominanciája az akkumulátorgyártásban. Ez a magyarok számára különösen kényes kérdés, tekintve, hogy a kormány milyen fontos szerepet szán ennek a szektornak az ország életében. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
Az Európai Bizottság tizenegy ágazatban fogadta el azon alapvető szolgáltatások listáját, amelyek a jövőben a kritikus egységek ellenállóképességéről szóló irányelv (CER) hatálya alá tartoznak majd. A cél, hogy megerősítsék azokat az alapvető szolgáltatásokat nyújtó létfontosságú cégeket és szervezeteket, amelyek biztosítják a legalapvetőbb társadalmi szükségletek kielégítését, a közegészségügyet és a közbiztonságot, valamint támogatják a környezetvédelmet. Mindennek értelmében akár el is vehetik az EU-n kívüli tulajdonban lévő cégeket, hogy azokat nemzeti tulajdonba vegyék a tagállamok.
Már meghallgatható a Portfolio Checlist szerdai adása. A mai műsor első részében arról a Politico által megszellőztetett európai parlamenti tervről volt szó, mellyel kicsavarnák Magyarország – és a többi tagállam – kezéből azt a jogot, hogy vétóval akadályozza az EU-s döntéshozatalt. Erről Weinhardt Attilát, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. Mai másik témánk a héten 32. alkalommal elstartoló Művészetek Völgye volt, a szervezés sajátosságairól, valamint a gazdasági helyzet rendezvényre gyakorolt hatásáról Oszkó-Jakab Natáliát, a fesztivál igazgatóját kérdeztük.
A Kína és a közép- és kelet-európai országok közötti együttműködés vagy "16+1" néven is ismert KKE-Kína kezdeményezés iránti érdeklődés csökken a közép- és kelet-európai tagok körében. A 2012-ben indított program célja a Kína és a tagországok közötti kapcsolatok elmélyítése volt, de a legtöbb ország már kifarolt az együttműködésből, mert a Peking által hitelezett projekt megterülése jelentősen visszaesett, míg az ázsiai ország külpolitikája is ellentétes az uniós értékekkel - írja az Euractivon megjelent elemzésében Patrick Triglavcanin, a Geostratégiai Tanács vezető kutatóasszisztense.