Tegnap kisebb kilengések mellett leginkább emelkedést láthattunk a vezető európai és a tengerentúli tőzsdéken, az omikron variánssal kapcsolatos általános bizonytalanságnak köszönhetően komoly volatilitást tapasztalhatunk a tőkepiacokon, ma elsősorban az iránykeresés a jellemző. Itthon nemrég jelentette be Orbán Viktor a kormány legújabb, infláció elleni lépését, melynek értelmében októberi szinten rögzítik a már felvett jelzálogfedezetű hitelek kamatait. A lépésre kifejezetten rosszul reagáltak a befektetők, a korábbi bizonytalan oldalazást esés váltotta fel, amit elsősorban az OTP rossz teljesítményének köszönhetünk.
Miközben tegnap 2000 dollár/köbméter fölé, történelmi csúcsra ugrott a holland TTF gáztőzsdén a gázár és ma is annak közelében ragadt a Jamál-Európa vezetéken történő visszafordított gázszállítás miatt, aközben a Gazprom egyik vezetője 250-280 dolláros átlagos 2022-es exportárakról tett említést egy nyilatkozatban. Ez a mostani extrém piaci árszinteknek gyakorlatilag a töredékét jelentené, ha bekövetkezne. Közben kiderült, hogy a 15 éves magyar-orosz gázszerződésben 225 dolláros ár szerepelhet egy Ukrajnával kapcsolatban tett vállalásért cserébe.
Az újabb 9,5 milliós rendelésnek köszönhetően 2022 második félévére 3 millió adag, 2023-ra pedig 6,5 millió adag – ebből 1,5 millió adag gyermekek oltásához való – Pfizer-oltóanyag érkezhet hazánkba, az új megrendelés értéke 195 millió euró – közölte a miniszterelnök sajtófőnöke az Indexszel.
Karácsony előtt két nappal erősödik a forint, amelyben szerepe lehet a holnapi MNB-tenderrel kapcsolatos várazásoknak. A régiós devizák gyengülnek, a dollár erősödik, ez pedig nem szokott jót tenni a forint árazásának sem.
Évente mintegy 15 ezer ember kaphatja el Magyarországon a kullancsok által terjesztett Lyme-kórt, de sokan nem is tudnak erről, így manapság már legalább a népesség 10 százalékát érintheti a kór és a szövődményei, egy áttörést jelentő új vizsgálati módszer viszont drasztikusan javítja a felismerhetőséget és ezáltal a kezelés lehetőségét – jelezte a Portfolio-nak adott interjúban Bózsik András Pál. A Lyme Diagnostics Kft. ügyvezetője (képünkön jobbra) bemutatta, hogy az 1,1 milliárd forintnyi közvetlen brüsszeli pályázati pénz segítségével hogyan jutott el édesapjával (képünkön balra), a cég tudományos igazgatójával közösen a világszinten is komoly érdeklődést generáló, a vérmintán és a mesterséges intelligencián alapuló igazolt diagnosztikai módszerhez, és mi konkrétan a DualDur teszt lényege, illetve most hol tartanak az üzleti hasznosítás terén. Az interjú során néhány általános tévhitet is eloszlatott Bózsik András Pál és közben két jó hírt is megosztott. Az egyik jó hír szerint ha valakit megcsípett egy kullancs, akkor utána már egy héttel nagy biztonsággal kimutatható a fertőzés ténye, vagy hiánya; a másik szerint pedig „már az első néhány száz elvégzett vizsgálat segített az orvosoknak betegek tucatjai problémájának megoldásában”, így már vannak olyan esetek is, amikor „többéves szenvedés okára sikerült fényt deríteni a pozitív lelettel, de volt, hogy éppen a negatív eredmény indította el az orvost a helyes irányba”.
A koronavírus omikron variánsának terjedése miatt egyre több európai ország kényszerül arra, hogy korlátozó intézkedéseket vezessen be, erre pedig többnyire eséssel reagálnak az európai és a tengerentúli tőzsdék is, de például az olajár is jelentős mértékben lejjebb került tegnap. Ma idehaza a jegybank az első három negyedév fizetési mérlegstatisztikáit közölte, külföldön pedig az Európai Bizottság fogyasztói hangulatindexét érdemes figyelni - ebben láthatóak már a koronavírus miatti lezárások hatásai is. Ma az ázsiai tőzsdék jól teljesítettek, ugyancsak kedvező hangulatú kereskedést láthattunk Európában és a tengerentúlon is visszapattanás volt tapasztalható.
Egy nagyszabású, több éve tartó informatikai fejlesztés első szakaszát zárta le decemberben a hazai tőkepiaci infrastruktúrát fenntartó és fejlesztő KELER, a program fő célja, hogy új fejlesztési alapokra építve hozzanak létre egy hatékonyan működő, korszerű informatikai infrastruktúrát – mondta Demkó-Szekeres Zsolt. A KELER vezérigazgatója azt is elárulta lapunknak, 2022-ben a BÉT részvényeinek tőzsdei bevezetése is megvalósul a tervek szerint. A szakembert emellett a februárban életbe lépő uniós szabályozásról, az SDR-ről, és a világjárvány KELER-re gyakorolt hatásairól is kérdeztük.
A harmadik negyedévben a magyar gazdaság finanszírozási igénye GDP-arányosan (a megközelítéstől függően) 3,2-4,1 százalék volt. A mutató negyedévről negyedévre gyorsan romlik, visszatérve a koronavírus-válság előtti trendhez. A fő ok az árumérleg hiányba fordulása.
A JP Morgan Chase és a Siemens közösen dolgoznak egy blokklánc-alapú fizetési rendszer felépítésén, amelyet egyelőre a német technológiai vállalat fog használni a fizetések automatizálásához.
Legkésőbb 2022 második felében az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) elő kell állnia egy új átfogó lakossági állampapír-stratégiával – mondta a Portfolionak adott interjúban Kurali Zoltán. Az adósságkezelő vezérigazgatója szerint a magasabb infláció miatt nőhet jövőre a PMÁP népszerűsége. Közben szintén az év második felében jelentős dollárkötvény-cserére készül az állam és az intézményi piacon is vannak további tervek.
A koronavírus omikron variánsának terjedése miatt egyre több európai ország kényszerül arra, hogy korlátozó intézkedéseket vezessen be, erre pedig eséssel reagáltak az európai tőzsdék hétfőn, de például az olajár is jelentős mértékben lejjebb került. Az USA-ban eközben szintén esés látszik, miután a Goldman Sachs ismét csökkentette amerikai növekedési előrejelzését, Joe Manchin demokrata szenátor kijelentésére hivatkozva, miszerint nem fogja támogatni Joe Biden elnök kulcsfontosságú, 2 000 milliárd dolláros költségvetési javaslatát.
A Fed eszközvásárlása gyorsított kivezetése után az elmúlt napokban újabb nyugtalanító híreket kaptak a befektetők az omikron variáns elképesztő terjedési sebességéről, amely miatt az Egyesült Államoktól Izraelen, Dánián és Hollandián át hatalmas járványhullámtól tartanak és utóbbi országban vasárnaptól már be is vezették a lezárásokat. Mindez tehát újabb gazdasági károk felé mutat és itthon is vannak olyan szakértők, akik arra figyelmeztetnek, hogy még le sem cseng majd igazán a delta variáns miatti járvány és már karácsony után elindulhat az ötödik hullám az omikron miatt. Ebben a nagyon borús piaci környezetben a forint kis erősödéssel indította a hetet, majd napközben gyengülésbe fordult.
Már pénteken is hatalmasat ugrottak a gázárak az európai tőzsdéken, de ez hétfőn folytatódott három főbb fundamentális hír hatására. Egyrészt minimálisra esett az egyik legfőbb európai gázszállítási útvonalon, a Jamál Európán, az orosz gázszállítás a németek felé, másrészt egy hétvégi amerikai szenátusi alku nyomán januárban szavazhat az amerikai felsőház az Északi Áramlat 2 vezetékre kirótt szankcióról, ami közép távon is újabb árnyékot vet arra, hogy az új vezetékpáron majd mennyi gáz jöhet Európába. Harmadrészt a friss időjárási előrejelzések szerint komolyabb lehűlés jöhet Európa és Oroszország jelentős részén a napokban, ami így kérdésessé teszi, hogy mennyi gázt tudnak küldeni rövid távon az oroszok.
A PayPal veterán pénzügyi szolgáltató már a 2000-es évek elején irigylésre méltó sikereket ért el az online fizetési szektorban, és a pénzügyi sikereit fokozatosan jelentős értékű felvásárlásokra váltva, ma már az online fizetési értéklánc szinte minden fontos szegletében képviselteti magát, olyan új fizetési trendeket is az ernyője alá vonva, mint a BNPL és a kriptokereskedelem. A Paypal a legtöbb bevételt a tranzakciós díjakból, kisebb részt pedig többletértékű szolgáltatásokat terhelő díjakból, például kamatokból szerzi. Előbbi a magyar felhasználókat is érinti, és a díjstruktúra rendszertelen megjelenítését látva utánajártunk, hogy pontosan milyen díjtételek terhelhetik a hazai ügyfelek tranzakcióit.
Az energiaárak emelkedésének és ingadozásának több kedvezőtlen hatása is van az energiaintenzív iparágak képviselőire nézve. Bizonyos, már ma is létező kockázatkezelő megoldások alkalmazásával a cégek jelentősen mérsékelhetik függőségüket az energiaárak változásaitól, amire érdemes tartósan is felkészülniük.
Görögország és Törökország több évszázados konfliktusa továbbra sem tud nyugvópontra jutni. Legutóbb a Spanyolország és Törökország közötti katonai együttműködés váltotta ki Görögország rosszallását, amely egyszerre fűzi szorosabbra védelmi kapcsolatait Franciaországgal és az Egyesült Államokkal, miközben egy olyan különös partnerséget épít, amelyben Franciaországgal, Ciprussal, Egyiptommal, Izraellel és az Egyesült Arab Emírségekkel működik együtt. Amerika eközben kényes egyensúlyra törekszik két NATO-partnere, Görögország és Törökország között, amelyekre már csak Oroszország miatt is nagy szüksége van.
A hét második felére megjöttek az eladók a tőzsdéken, Európában többnyire csökkenéseket látni a hét utolsó kereskedési napján és a nyitást követően tovább esnek ma az amerikai indexek is. A BUX felülteljesítő volt ma, a negatív nemzetközi befektetői hangulat ellenére a nap végén pluszba lendült, így emelkedéssel tudta zárni a kereskedést. A hét a jegybanki döntésekről szólt, emellett az omikron-variáns terjedésével kapcsolatos aggodalmak hozhatták meg az eladási kedvet a részvénypiacokra. Az amerikai tőzsdéken ma volt a "quadruple witching", amikor az index- és részvényopciók, valamint határidős ügyletek egyszerre járnak le. Végül mindhárom tőzsdeindex a negatív tartományban fejezte be a kereskedést.
A 2021. júniusi tőkebevonásról szóló részvényesi döntést követően a GTC 55 000 000 darab O sorozatú bemutatóra szóló befektetési jegyet bocsátott ki. Erős kereslet mellett a társaság végül 88 700 000 részvényt értékesített részvényenként 6,40 zloty áron, amivel mintegy 123 millió euró friss tőkét vont be.
Pár nap, és új világra ébred sok magyar befektető, aki befektetési alapot tart.Bár az új alapokra már augusztustól alkalmazni kell, január lesz az igazi vízválasztó: ekkor ugyanis a meglévő befektetési alapok esetében is meg kell felelni az MNB új, sikerdíjakra vonatkozó ajánlásának. A jegybank a Portfolio-nak elárulta: minden harmadik alapot érint a változás Magyarországon, de ezek 44%-ánál még mindig folyamatban van az engedélyeztetési folyamat. A sikerdíj-számítás változásának hatására több pénz is maradhat a magyar befektetők zsebében, az alapkezelők pedig felköthetik a gatyájukat.
Történelmi zárócsúcs, 136 euró/MWh alakult csütörtök este a vezető európai gáztőzsde (TTF) decemberi kontraktusára, miután híre ment, hogy az oroszok mára nem foglaltak szállítási kapacitást az egyik legfőbb európai szállítási útvonalukra, a Jamál-Európa vezetéken Németország irányába.
