Szenteste mindössze 20 fillér híján új történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, a 372-es szintet is megközelítette a jegyzés. Innen próbál most visszakapaszkodni a magyar deviza, 370 közelében kezdi a hetet. A várakozás, hogy a szokottnál nagyobb kilengések jellemezhetik az árfolyamot az alacsony év végi forgalomban bejött: először 369 forint alá is benézett az euró, majd kevéssel dél előtt már 371,5 fölé szúrt a kurzus.Innen újra erőre kapott a forint 15 óra körül visszatért reggeli nyitó szinjére.
Érdekes gyűjtést tett közzé a Bloomberg friss cikkében, e szerint hiába van már 20 éve velünk az euró, rengeteg olyan pénz van még európai háztartásokban, amelyekkel már nem is lehet fizetni.
A globális chiphiány teljesen kifordította magából az autóipart néhány hónap leforgása alatt. A jelenség több évtizedes, örökérvényűnek hitt alapigazságokat döntött meg és olyan változásokat eredményezett az értékesítésben és a gyártás minden szintjén, amire senki nem volt felkészülve. A félvezetők hiánya jövőre még egészen biztosan velünk marad, de ha az optimista várakozások válnak valóra, akkor 2022 második fele már enyhülést hozhat az iparágban.
Idén sem úszta meg a történelmi mélypontot a forint, november végén 372-nél is járt az euró jegyzése. Így másfél évig húzta a magyar deviza az újabb lélektani szint átlépése nélkül, de ezzel is felemás éve volt a feltörekvő piacon, a régióban sem volt egyértelműen alulteljesítő.
Jelentős emelkedéssel zárt a BUX index a hét utolsó kereskedési napján, elsősorban az OTP-nek köszönhetően, amely a szerdai nagy esés után felfelé korrigált. Holnap a budapesti tőzsde zárva tart karácsony miatt és több irányadó külföldi tőzsdén, többek között az amerikai és a német piacon sem lesz kereskedés. Az európai tőzsdéken is jó volt a hangulat, a magyar tőzsde zárása időpontjában 1 százalék körüli pluszban álltak az irányadó nyugat-európai indexek és az amerikai tőzsdék is erősödésekkel zártak.
Jelentősen csökkent az európai gázár csütörtökön, 13 óra körül 21 százalék körüli veszteséget jelzett a szerdai záróértékéhez képest, amit a szakértők a befektetők spekulációs eladásaival indokoltak.
Csütörtök délutánra 370-ig gyengült a forint az euróval szemben annak ellenére is, hogy az MNB az egyhetes betéti tenderen további 20 bázisponttal 3,8%-ra emelte a kamatot.
A koronavírus-járvány digitalizációs kihívásai, és az egyre bővülő, de alulszabályozott kriptopiac felpörgették a digitális jegybankpénz bevezetésére irányuló projekteket. A jegybank által kibocsátott virtuális fizetőeszköz hasonló blokklánc-alapú rendszerre lenne felhúzva, mint a legnépszerűbb kriptopénzek, de a velük szemben stabilitást is ígérne. A jegybankok egyelőre láthatólag nem szeretnék felforgatni a kereskedelmi bankok működését a digitális jegybankpénzzel, mely akár a kereskedelmi bankok által teremtett számlapénz versenytársa is lehetne. A digitális jegybankpénz bevezetésében így azok az országok járnak az élen, ahol a hagyományos bankrendszer fejletlen és a kereskedelmi banki szolgáltatások nem bizonyultak elég inkluzívnak. Összegyűjtöttük, hogy mely országok jutottak eddig a legtovább a digitális jegybankpénz bevezetésében, valamint, hogy milyen érvek szólnak ellene és mellette.
Tegnap kisebb kilengések mellett leginkább emelkedést láthattunk a vezető európai és a tengerentúli tőzsdéken, az omikron variánssal kapcsolatos általános bizonytalanságnak köszönhetően komoly volatilitást tapasztalhatunk a tőkepiacokon, ma elsősorban az iránykeresés a jellemző. Itthon nemrég jelentette be Orbán Viktor a kormány legújabb, infláció elleni lépését, melynek értelmében októberi szinten rögzítik a már felvett jelzálogfedezetű hitelek kamatait. A lépésre kifejezetten rosszul reagáltak a befektetők, a korábbi bizonytalan oldalazást esés váltotta fel, amit elsősorban az OTP rossz teljesítményének köszönhetünk.
Miközben tegnap 2000 dollár/köbméter fölé, történelmi csúcsra ugrott a holland TTF gáztőzsdén a gázár és ma is annak közelében ragadt a Jamál-Európa vezetéken történő visszafordított gázszállítás miatt, aközben a Gazprom egyik vezetője 250-280 dolláros átlagos 2022-es exportárakról tett említést egy nyilatkozatban. Ez a mostani extrém piaci árszinteknek gyakorlatilag a töredékét jelentené, ha bekövetkezne. Közben kiderült, hogy a 15 éves magyar-orosz gázszerződésben 225 dolláros ár szerepelhet egy Ukrajnával kapcsolatban tett vállalásért cserébe.
Az újabb 9,5 milliós rendelésnek köszönhetően 2022 második félévére 3 millió adag, 2023-ra pedig 6,5 millió adag – ebből 1,5 millió adag gyermekek oltásához való – Pfizer-oltóanyag érkezhet hazánkba, az új megrendelés értéke 195 millió euró – közölte a miniszterelnök sajtófőnöke az Indexszel.
Karácsony előtt két nappal erősödik a forint, amelyben szerepe lehet a holnapi MNB-tenderrel kapcsolatos várazásoknak. A régiós devizák gyengülnek, a dollár erősödik, ez pedig nem szokott jót tenni a forint árazásának sem.
Évente mintegy 15 ezer ember kaphatja el Magyarországon a kullancsok által terjesztett Lyme-kórt, de sokan nem is tudnak erről, így manapság már legalább a népesség 10 százalékát érintheti a kór és a szövődményei, egy áttörést jelentő új vizsgálati módszer viszont drasztikusan javítja a felismerhetőséget és ezáltal a kezelés lehetőségét – jelezte a Portfolio-nak adott interjúban Bózsik András Pál. A Lyme Diagnostics Kft. ügyvezetője (képünkön jobbra) bemutatta, hogy az 1,1 milliárd forintnyi közvetlen brüsszeli pályázati pénz segítségével hogyan jutott el édesapjával (képünkön balra), a cég tudományos igazgatójával közösen a világszinten is komoly érdeklődést generáló, a vérmintán és a mesterséges intelligencián alapuló igazolt diagnosztikai módszerhez, és mi konkrétan a DualDur teszt lényege, illetve most hol tartanak az üzleti hasznosítás terén. Az interjú során néhány általános tévhitet is eloszlatott Bózsik András Pál és közben két jó hírt is megosztott. Az egyik jó hír szerint ha valakit megcsípett egy kullancs, akkor utána már egy héttel nagy biztonsággal kimutatható a fertőzés ténye, vagy hiánya; a másik szerint pedig „már az első néhány száz elvégzett vizsgálat segített az orvosoknak betegek tucatjai problémájának megoldásában”, így már vannak olyan esetek is, amikor „többéves szenvedés okára sikerült fényt deríteni a pozitív lelettel, de volt, hogy éppen a negatív eredmény indította el az orvost a helyes irányba”.
A koronavírus omikron variánsának terjedése miatt egyre több európai ország kényszerül arra, hogy korlátozó intézkedéseket vezessen be, erre pedig többnyire eséssel reagálnak az európai és a tengerentúli tőzsdék is, de például az olajár is jelentős mértékben lejjebb került tegnap. Ma idehaza a jegybank az első három negyedév fizetési mérlegstatisztikáit közölte, külföldön pedig az Európai Bizottság fogyasztói hangulatindexét érdemes figyelni - ebben láthatóak már a koronavírus miatti lezárások hatásai is. Ma az ázsiai tőzsdék jól teljesítettek, ugyancsak kedvező hangulatú kereskedést láthattunk Európában és a tengerentúlon is visszapattanás volt tapasztalható.
Egy nagyszabású, több éve tartó informatikai fejlesztés első szakaszát zárta le decemberben a hazai tőkepiaci infrastruktúrát fenntartó és fejlesztő KELER, a program fő célja, hogy új fejlesztési alapokra építve hozzanak létre egy hatékonyan működő, korszerű informatikai infrastruktúrát – mondta Demkó-Szekeres Zsolt. A KELER vezérigazgatója azt is elárulta lapunknak, 2022-ben a BÉT részvényeinek tőzsdei bevezetése is megvalósul a tervek szerint. A szakembert emellett a februárban életbe lépő uniós szabályozásról, az SDR-ről, és a világjárvány KELER-re gyakorolt hatásairól is kérdeztük.
A harmadik negyedévben a magyar gazdaság finanszírozási igénye GDP-arányosan (a megközelítéstől függően) 3,2-4,1 százalék volt. A mutató negyedévről negyedévre gyorsan romlik, visszatérve a koronavírus-válság előtti trendhez. A fő ok az árumérleg hiányba fordulása.
A JP Morgan Chase és a Siemens közösen dolgoznak egy blokklánc-alapú fizetési rendszer felépítésén, amelyet egyelőre a német technológiai vállalat fog használni a fizetések automatizálásához.
Legkésőbb 2022 második felében az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) elő kell állnia egy új átfogó lakossági állampapír-stratégiával – mondta a Portfolionak adott interjúban Kurali Zoltán. Az adósságkezelő vezérigazgatója szerint a magasabb infláció miatt nőhet jövőre a PMÁP népszerűsége. Közben szintén az év második felében jelentős dollárkötvény-cserére készül az állam és az intézményi piacon is vannak további tervek.
A koronavírus omikron variánsának terjedése miatt egyre több európai ország kényszerül arra, hogy korlátozó intézkedéseket vezessen be, erre pedig eséssel reagáltak az európai tőzsdék hétfőn, de például az olajár is jelentős mértékben lejjebb került. Az USA-ban eközben szintén esés látszik, miután a Goldman Sachs ismét csökkentette amerikai növekedési előrejelzését, Joe Manchin demokrata szenátor kijelentésére hivatkozva, miszerint nem fogja támogatni Joe Biden elnök kulcsfontosságú, 2 000 milliárd dolláros költségvetési javaslatát.
