Venni kell a Graphisoft Parkot a Wood szerint
A Graphisoft Park második negyedéves eredményeit követően a Wood friss elemzéssel jelentkezett.
A Graphisoft Park második negyedéves eredményeit követően a Wood friss elemzéssel jelentkezett.
Amióta négy évvel ezelőtt elindult az orosz vezetékes gázszállítás Kínába, még sosem hozták nyilvánosságra a kalkulált átlagárat, a Reuters viszont most betekintést nyert egy olyan orosz kormányzati dokumentumba, amely számszerűen bemutatta, hogy mintegy 40%-kal olcsóbban adják Kínának a vezetékes gázt az oroszok, mint Törökországnak és az Európai Uniónak. Ez pedig idéntől igencsak fájhat az orosz Gazpromnak és az állami költségvetésnek is.
Az Eximbank 300 millió euró értékű, hosszú lejáratú hitelt vett fel az ING Banktól, melyre a Világbank-csoporthoz tartozó Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség (MIGA) vállal garanciát. A hitelösszeggel az Eximbank a hazai vállalkozások fenntarthatósági fejlesztéseket célzó hitelprogramjait fogja finanszírozni.
Múlt hét elején írta meg a Bloomberg, hogy Magyarország hivatalos ajánlatot nyújtott be a Budapest Airport többségi részesedésének megvásárlására, most az is kiderült, hogy mekkora lehet a vételár.
A héten a befektetők elsősorban az Európai Központi Bank (EKB) kamatdöntésére figyelnek a befektetők, a lépés akár komolyabb hullámokat is vethet a devizapiacon. Itthon viszonylag üres a naptár a következő napokban, de Amerikában inflációs adatok jönnek, melyekre szintén érdemes lehet figyelni.
A hét korábbi részében jellemzően estek a tőzsdék, tegnap is nagyrészt lejjebb kerültek a vezető indexek az USA-ban elsősorban a technológiai szektor vezetésével, miután a WSJ arról írt, hogy Kínában elrendelték a kormányzati dolgozók számára, hogy nem használhatnak iPhone-t a munkahelyeken. Erre a hírre nem csak az Apple és a beszállítói, hanem a szélesebb tech szektor is esni kezdett, melyhez hozzá jött egy vártnál erősebb munkaerőpiaci adat, ami pedig a kamatvárakozásokra hatott kedvezőtlenül. Ezek után Ázsiában is folytatódott az esés, itt részben az is negatívan hatott, hogy a második negyedéves japán GDP-adatot lefelé módosították. A rossz nemzetközi hangulat Európát sem kerülte el, itt leginkább csapkodás jellemzi a tőzsdéket, vegyesek a mozgások. Az amerikai indexek egy pocsék hét végén sem tudtak erőt mutatni, mert mindenki a Fed újabb kamatemelésétől tart.
Péntek reggel tovább erősödött a forint a csütörtöki menetelés után, délelőtt azonban hullámvasútra került. Délután lendületet vett a hazai deviza, és a 385-ös szint közelébe került.
Az Európai Bizottság bejelentettem hogy a Horizont Európa program részeként a 2022-2023-as időszakra összesen 166 millió eurót különítenek el 54 innovatív űrkutatási projekt támogatására, amelyeket az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség (HaDEA) és az EU Űrprogramügynökség (EUSPA) hajt végre - derül ki az uniós végrehajtó testület közleményéből.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása, amelyben három témát dolgozunk fel. Az első részében arról volt szó, hogy a kormány mégis uniós pénzhez juthat egy kiskapunak köszönhetőn, még mielőtt meg tudna állapodni a bizottsággal a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz vagy akár a kohéziós források lehívásáról. Ezt azonban még a 2024-es választási kampány keresztülhúzhatja. Vendégünk volt Szabó Dániel, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzője. A műsor második részében Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója volt a vendégünk, aki a cég első féléves jelentéséről, az energetikai piac kihívásairól, valamint a vállalkozás jövőképéről beszélt. A harmadik részben a friss inflációs adat volt a téma, amely okozott némi csalódást, azonban a dezinflációs célokat nem veszélyezteti. Erről Hornyák Józsefet, a Portfolio markoelemzőjét kérdeztük.
Mi lesz a forinttal a napokban látott gyengülési hullám után? Merre mehet a magyar tőzsde a következő hónapokban? A Portfolio szeptember elején is elkészítette havi felmérését, melyben a hazai alapkezelők a devizapiaci és a részvénypiaci várakozásaikról nyilatkoznak. Íme az eredmények.
Nyomás alá kerültek a napokban az amerikai tőzsdék a kamatemelési félelmek erősödése közepette, és ma reggel az ázsiai részvénypiacokon sem látszott hangulatjavulás. Európában az irányadó német és francia index csökkenéssel kezdte a kereskedést, a magyar tőzsdén pedig iránykereséssel indult a nap, a délelőtt folyamán azonban fokozatosan javult a hangulat, és pluszba fordultak a főbb indexek. Az amerikai nyitáshoz közeledve azonban ismét elbizonytalanodtak a befektetők, és a mai német makrogazdasági adatok sem segítettek. Az európai és az amerikai tőzsdéken vegyes mozgások látszanak a magyar tőzsde zárása időpontjában, csak a Nasdaq esik kitartóan. Ilyen környezetben felülteljesítő volt ma a BUX, amely komolyabb emelkedéssel zárt, amiben nagy szerepe volt a Richter szárnyalásának.
Érezhetően gyengült a forint az euróval szemben az utóbbi napokban, így 390 közelébe emelkedett a jegyzés szerdára. Innen csütörtökön eleinte tovább gyengült, majd jött a fordulat.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében arról volt szó hogy mit olvashatunk ki a friss ipari adatokból, túllendülünk-e a szektor 2022 közepe óta látott gyengélkedésén. Vendégünk volt Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. A második blokk témája a forint elmúlt néhány napi gyengülése volt, amely 390 fölé lökte egy időre az árfolyamot. A forint egyébként csütörtök délután erősödni kezdett, a 387-es szintet is elérte. A témáról Beke Károlyt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
A csütörtök reggeli forinteséssel, amellyel csaknem 392-ig drágult az euró, az árfolyam elkezdett tesztelni egy fontos technikai szintet, amelyet ha áttör felfelé, akkor további forintesés alakulhat ki.
Az Európai Központi Bank (EKB) közel van ahhoz, hogy lezárhassa a kamatemeléseket – mondta a jegybank kormányzótanácsának tagja a Bloomberg tudósítása szerint. Ignazio Visco szerint a maginfláció lassan csökkenésnek indulhat, miközben a jegybanknak egyszerre kell elkerülnie a túlszigorítást és azt, hogy nem emelnek eleget.
Írásunk célja, hogy a nemrégiben itt megjelent, tartalmi összefoglalóban leírtaknál részletesebben, gyakorlati példák segítségével nyújtson alapos áttekintést a nemzetközi ár- és fejlettségi színvonal-összehasonlítások fogalmairól, módszereiről és egyes buktatóiról. Egyebek mellett arra is kitérünk, hogy mi magyarázza az országok közötti összehasonlítások paradoxnak látszó eredményeit. Hogyan lehetséges például az, hogy az egy főre jutó GDP euróban mért (nominális) szintje alapján Szlovákia fejlettebb, mint Magyarország, amelynek így mért fejlettsége meghaladja Romániáét, ellenben vásárlóerő-paritáson (purchasing power parity, PPP-n), vagyis reálértéken számítva, Magyarország és Románia egyaránt (és közel egyforma mértékben) fejlettebbnek mutatkozik Szlovákiánál. E térbeli paradoxonhoz a dinamikákat illető talányok is társulnak: ha a növekedést jelző volumenindexeket hasonlítjuk össze, Románia Magyarországhoz viszonyított fejlődése távolról sem olyan kimagasló, Szlovákia lemaradása pedig sokkal kevésbé drámai, mint amit a PPP-n mért reálszintek időbeli változása sugall. Nem ígérhetjük valamennyi talány megfejtését, de választ ígérünk arra, hogy „mire jó, és mire nem jó” a PPP, és ajánlásokat arra nézve, hogy a különböző típusú összehasonlításokban melyik mutatóra tanácsos támaszkodni. Ez az írás a nemzetközi összehasonlítások módszertani kérdéseivel foglalkozik, amelyeknek a tisztázása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyar gazdaság viszonylagos teljesítményéről – így nemzetközi felzárkózásáról – hiteles képet alkossunk. A hazai felzárkózás egy másik írásnak lesz a tárgya.
Új vezére lesz annak a holdingcégnek, amely a milliárdos Peugeot család vagyonát kezeli – írta meg a Bloomberg.
A Morgan Stanley szerint a francia Societe Generale részvényei tekinthetők a legjobb választásnak, ha európai bankrészvényekről beszélünk – írja a CNBC.
Ha van, amiben élen jár Magyarország Európában, akkor a bankok megadóztatásában mindenképp. A megemelkedett kamatkörnyezetben keletkező banki többletnyereségre a magyar állam az elsők között csapott le tavaly nyáron, hogy aztán Európa kormányai idén tömegével kövessék a példáját, megsarcolva saját bankjaikat. A csehek, a spanyolok és a litvánok után a lettek, az olaszok és a szlovénok adóztatják meg a bankszektorukat, az osztrák bankok pedig önkéntes akciózásba kezdtek, hátha kimaradnak az újabb európai őrületből. A bankszektor jövőjével kiemelten foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciánkon, érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre!
Rossz hangulatban zajlik a kereskedés a kontinens tőzsdéin, ez többek között a tegnapi olajpiaci hírnek is köszönhető, az egyik legnagyobb olajtermelőnek számító Szaúd-Arábia ugyanis az év végéig meghosszabbította a napi 1 millió hordós önkéntes termeléscsökkentését, a hírre megugrott az olajár. Emellett a német gazdaságból érkeztek ma kedvezőtlen hírek, két egymást követő jelentős növekedést követően ugyanis júliusban a német iparban az új megrendelések több mint 10 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest, ez pedig nem jó hír az ország ipar kilátásait tekintve. A tengerentúlon ugyancsak nyomott hangulatban zajlott a kereskedés: a befektetők attól féltek, hogy a Fed ismét kamatokat akar emelni.
Igaz, csak átmeneti lesz a felfrissülés.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli háború legfontosabb híreivel.
Izrael a múlt héten közölte, hogy megölte a parancsnokot.
Több mint 30 százalékos emelkedés alig 1 hónap alatt.
Kapu Tibor személyében 45 év után újra űrhajósa van Magyarországnak.
Erre az országra vélhetően te sem gondoltál.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
